Lobbanj

22.

Harry, Ron..- néztem a fiúk szemébe felváltva.
Mit tettél vele?.- támadt rá Harry.
Ugyan Potter, nézz rá!.- fordult lassan felém.
- tudtam volna neki mit mondani, de nem fogok bocsánatot kérni csak azért mert ez megtörtént.-

Menjünk!.- húzta el Astoria.
Nem!.- lökte el magától a lányt aztán elindult felém - Eliza..- állt előttem.
Most menj, kérlek.- alig hallhatóan mondtam neki.
Azt szeretnéd?.- hajolt közvetlenül az arcom elé.
Igen..- csuktam be a szemem.
- mire kinyitottam már ő sehol sem volt, csak Harry és Ron állt velem szembe.-

Harry..- néztem az ideges fiút.
Ne most!.- szólt rám lekezelően.
- idegesen elviharzott. -

Ron..--
Mi ütött beléd?.- kérdezte.
Nem értem..- néztem rá.
Tudod jól hogy hogyan érez irántad, ráadásul Malfoy?.- kerekedett ki a szeme.
Sajnálom Ron, de nem más érzéseit fogom nézni hanem a sajátmagamét!
- borultam ki kissé -
Nem beszélve arról hogy Choval csókolózgat! Szóval egy szava sem nem lehet az én tetteimre!.- már teljesen ki voltam borulva.
Igazad van, de ez akkor is durva volt. Ez a ti dolgotok Eliza, én nem szólók bele, mert igazából nem is akarok!.- nyugtatott meg Ron együttérzése.
Menjünk...- indultunk el a klubhelyiség felé.
Gondolom így nem fogtok együtt menni a bálra..- nézett félre.
Ez az egész jól jött ki, tudod, hogy amúgy is feszült voltam az egész miatt.- sétáltunk tovább.
Nem akarom hogy rossz hangulat legyen köztünk..- aggódó tekintete mindent elárult.
Nem lesz! Ígérem!.- mosolyogtam rá.
- amint beértünk a klubhelyiségbe mindenki árgus szemekkel nézett ránk. -

Valami baj van?.- kérdezte Ron.
Nem sok minden, csak egy perce Harry tört, zúzott itt aztán fogta magát és elviharzott.- mondta Seamus.
Jobb lenne ha most inkább megkeresném.- gondolkoztam.
Ez tényleg jó ötlet?.- tartott vissza Ron.
Nem, de muszáj!.- indultam el, mindenképp beszélnem kell vele ez egy olyan dolog amit hiába halogatnék akkor sem változna semmi.
- a Roxfort folyosóit átnézve tovább indultam a külterületet átfésülni.
A tiltott rengeteg féle pillantottam, megláttam Harryt ahogy sétál a sűrű fák közé. Utána indultam, egészen egy tó partjáig .-

Szerelmet akartam neked vallani!.- háttal állva mondta miközben a vízbe merengett.
Tudom..- lassan közelítettem felé.
Fáj, nem mellesleg szétmar az ideg amiért Malfoyt választottad. Mondd miért pont ő?!.- fordult felém.
Itt nincs olyan ok amiért a miértet kéne keresni, például, te miért csókoltad meg Chot?.- bíztam benne hogy érteni fogja azt amire ezzel célozni akarok neki.
De hiszen ő Halálfaló!!.- emelte fel a hangját.
Ne viccelj! Viszont az anyám tényleg az!.- próbáltam nyugodt maradni.
Az teljesen más...- kiabálva beszélt velem.
Nem irányíthatsz másokat, nem tartozom neked beszámolóval Harry. Hiába próbálom megoldani a nézeteltéréseket, ha te semmit nem teszel azért, hogy megértsd a tetteimet.- néztem magam elé.
Meg sem fordult a fejedben hogy csak azért csinálja hogy csak velem toljon ki?.- csillapodott le egy kicsit.
Miért tenne ilyet? Gondolkozz már..- a nyugodtságom lassan már teljesen szertefoszlott.
Mert egész életében ezt tette! Hallotta ahogy Ronnal beszélek, tudom, mert láttuk!.- folytatta az őrült gondolatmenetét, mint aki meg sem hallja amit mondok neki.
Nem hiheted azt hogy minden miattad történik!.- szúrtam oda neki már mérgemben.
Bár sose jöttél volna ide..- vágta a fejemhez.
Sajnálom ha így érzel..- hagytam magára.
- megbántva sétáltam vissza a Roxfort falai közé hiszen nehéz a fejem, sajog, nincs ott, ahol kéne lennie..
Vándorol az eszem, csak bal kanyarokat veszek be állandóan…Bármennyit eszem, egyre éhesebb a testem és remeg belül, mint a föld amikor dörög az ég.
Nem tudom pontosan, de sejtem, mi lehet a hiba... a zár a szívemen csak lóg, mert félig letört. Mielőtt jöttél…még ott volt!.-