Végzetes alku - Larry Stylinson ff (18+) - teljes

6. Lecke

Nem tudtam leplezni az örömömet. Harry haja ki volt engedve, és egy fekete, szűk fazonú inget vett fel, amit egészen a mellkasa közepéig kigombolva viselt. Úgy jött, ahogy kértem. Harry tetszeni akart nekem. A szívem hevesebben dobogott a kelleténél, és nem bírtam megállni, hogyne menjek elé.

Máris attól tartottam, hogy bele fogok szeretni...

Harry

Niall az ingemet rángatta.

– Ki foglak nyírni, amiért buzik közé hoztál – morgolódott.

– Ne használd ezt a szót, mert nem hinném, hogy szeretik – szóltam rá.

– Basszus, némelyiken ruha is alig van – nézelődött, miközben a pult felé tartottunk.

Kicsit feszélyezve éreztem magam én is, mert még nem jártam ilyen helyen. Mindenféle alak volt itt, a teljesen hétköznapi emberektől kezdve, a neccbe öltözött, kisminkelt fazonokig. Rögtön kiszúrtam Louis-t, és fura, jóleső érzés futott át rajtam. Rohadt jól nézett ki a laza, fekete-fehér szerkóban, és amikor megállt előttünk, nem bírtam ki, hogy ne mérjem végig tetőtől talpig.

– Hát, ideértetek – mosolygott, és ebben a mosolyban benne volt, hogy tényleg örül nekem.

Megkönnyebbültem, amiért nem hajolt azonnal a számra, mert nagyon kínosan éreztem volna magam Niall előtt.

– Niall, ő itt Louis, akiről meséltem neked – mutattam be őket egymásnak.

– Helló! Szóval, te vagy a barátom megmentője – fogott vele kezet Niall. – Mondjuk, ha engem kérdezel, a csók helyett sokkal jobb lett volna, ha nyakon baszod – nevetett.

– Azt nem élveztem volna annyira – kuncogott Louis, és mutatta az utat az asztalunkhoz.

Megfogta a kezem, ami egy pillanatra lesokkolt, és majdnem el is húztam, de ő szorosan fogta. A táncoló embereken keresztül vezetett át minket. Az asztalnál egy fekete hajú, agyontetovált srác ült, és a másik pincér srác, akit az étteremben már láttam. Érkezésünkre, kíváncsian emelték fel a fejüket.

– Fiúk, ő itt Harry és Niall – rendezte le gyorsan a bemutatást Louis.

A két srác felemelkedett, és kezet fogtak velünk. A fekete fiút Zaynnek hívták, és rögtön szimpatikus lett, olyan barátságosan fogadott, a másik pedig Liamként mutatkozott be. Liam behúzódott középre, mellé Niall, majd Zayn. Én Liam másik oldalára ültem, Louis pedig természetesen mellém csúszott. Zayn elővette a telefonját, és valamit pötyögött rajta.

– Rendeltem magunknak – magyarázta. – Könnyebb így, mint átvágni a tömegen.

Csak bólintottam, habár gőzöm nem volt, hogyan adhat le valaki telefonon rendelést egy ilyen helyen.

– A kedvemre tettél. Gyönyörű vagy – súgta Louis a fülembe.

Zavartan megköszörültem a torkom. Nekem még soha, senki nem mondott ilyet. Még lányok sem. Max annyit, hogy jól nézek ki, de gyönyörűnek még soha nem neveztek. Louis szájából ez annyira természetesnek tűnt, hogy képes voltam elhinni, tényleg annak lát.

– Te is... izé... jól áll a zakó – feleltem, mire Louis halkan felnevetett.

– Ezt még gyakorolnod kell, édes.

Végigsimított a combomon, és ott is hagyta a kezét. Louis máris úgy kezelt, mintha együtt lennénk. Zavart a dolog, mert most nem kettesben voltunk, de ugyanakkor tudtam, mi a célja ezzel. Azt akarta elérni, hogy ne akadjak fenn ilyesmin, hisz a szüleim előtt még kínosabb lesz a szituáció. Igyekeztem nem tudomást venni róla, és inkább a többiekre figyeltem.