Végzetes alku - Larry Stylinson ff (18+) - teljes

12. Mellőzve

– Ha bármire szükséged lenne – pislogott megint nagyokat Linda –, tudod hol találsz.

Jesszusom! Ezek a nők!

– Rendben – viszonozta Harry a mosolyt, majd elfordult, és letette a tálcát a kis asztalra, Linda pedig kényszeredetten távozott.

Máris utáltam ezt a csajt, és mindet utálni fogom, amelyik csak megkörnyékezi az én göndörömet!

Harry

Louist figyeltem, ahogy a kinyomtatott munkaszerződést olvassa. Nem értettem, mi van vele. Tegnap este óta még csak egy lopott érintés sem volt közöttünk. Máskor szó szerint követelte az üdvözlő csókot, most pedig úgy viselkedett velem, mintha... mintha, tényleg csak a barátom lenne. Furcsa volt, hiányoltam a régi Louis-t.

– Ennyire megy a hely, hogy ilyen jól fizetsz? – nézett fel rám.

– Visszább vehetem, ha sokallod – tréfálkoztam.

– Ó, eszedbe ne jusson! – tette le az asztalra a papírt, és aláfirkantotta. – Akkor mától hivatalosan is az alkalmazottad vagyok. Rendelkezz velem – tárta szét a karját gyönyörűen mosolyogva.

Szörnyű, mire gondoltam ebben a pillanatban. El sem hittem, hogy ez én vagyok.

– Először idd meg a kávédat, aztán át kell öltöznöd.

– Segítesz? – incselkedett.

– Igen. Megmutatom, hol az öltöző – nevettem el magam.

– Ó, én másra gondoltam – biggyesztette le az ajkait.

Elég volt csak ennyi, máris felvidultam. Hihetetlen, mennyire hatással tudott lenni rám.

– Jól fog állni a fehér póló és a kockás ing – jegyeztem meg.

– Gondolod? Nem szeretem a kockásat.

– Itt kötelező. A stílus miatt – magyaráztam tök feleslegesen, mert úgyis tudta, csak direkt kérette magát.

– Akkor, ha nincs választási lehetőségem – sóhajtott drámaian –, menjünk.

Felálltunk, és átmentünk az öltözőbe, melyet a szemközti ajtó rejtett.

– Válassz egy üres szekrényt. Ott a polcon vannak új ruhák. Biztosan találsz a méretedben. Kint megvárlak – mondtam neki.

– Maradhatsz. Nem vagyok szégyenlős. – Odament a polchoz, és máris elkezdett válogatni a ruhák között.

Carl lépett be. Ő is gyakran délutáni műszakot vitt.

– Üdv, főnök – köszöntött meglepődve, hogy ott lát, majd Louis-ra nézett.

– Új kolléga – magyaráztam. – Ismerkedjetek meg. Kint leszek – hagytam őket magukra.

Nevetséges, de szívesen megnéztem volna Louis-t, ahogy átöltözik. Nem értettem, mi van velem, de egyre inkább azt éreztem, tényleg megbolondultam. Szabad vagyok. A lányokkal kellene foglalkoznom, és mégis Louis-ról fantáziálok. Annyira felkavart a tegnapi együttlétünk, hogy azóta sem tudtam kiverni a fejemből. Teljesen más volt, mint az eddigi szexuális élményeim. Sokkal intenzívebb, sokkal izgatóbb, és ciki, vagy sem, szívesen megismételtem volna.

A pultnál várakoztam, és közben Timmel beszélgettem, aki valószínűleg örömmel veszi majd, ha cserélhet Louis-val. Pár perc múlva már jött is Louis, Carllal az oldalán. Tényleg jól állt rajta a fehér póló és a kigombolt, kék-piros kockás ing. Úgy tűnt, hogy a feketehajú, kigyúrt Carllal máris összebarátkoztak, mert nevetgélve közelítettek felénk.