A szabadság ára

3

Ma egész nap elkerültük egymást
Pedig mindennél jobban vágytam rád
Büntetésem is kilátásba helyezted
Mégis csak kínzol húzod nem teszed
Türelem mondod mindig nekem
De ha rólad van szó türelem
Egyetlen perc alatt foszlik el
Szemed mikor úgy nézel rám
Nem marad bennem más
Csak az alázat a vágy
Szikráztak szemeid megint tilosban jártam
Aggodalmad dühbe fenyegető csöndbe vált
Hamarosan büntetsz tudom érzem
Vágyom rád megbocsátásodra kérlek
Fejem jobbra balra mikor üzenetem érkezik
Ma is mint mindig külön érkezünk
S most azt üzeneted este tiéd leszek
Várjalak haza az ajtóval szemben
Térdeljek eléd bekötött szemmel
Kezem hátra szemem lesütve
Térdeljek és várjalak alázatosan
Semmi más nem jár fejemben
Az órák peregnek és végre mehetek
Haza másra sem vágyom végre csak rád
De tudom odébb van még vágyam beteljesülése
A forgalomban cikázva eszem már odébb jár
A ház mellé leparkolva ismerős izgatottság jár át
Beérve jövök rá a reggeli kapkodásban
Minden szanaszét maradt
Rendet rakok dúdolgatok
Étkezésed előtt azt hiszem még lezuhanyzok
Törölközővel törölgetve testem jut eszembe
Parancsod úgy szólt fenekembe
Legyen benne egy tágító így várjalak ma este
Izgatottan térdelek az ajtó előtt
Mikor kattan a zár csörren a kulcscsomód
Kezed állam alá siklik megemeled
Birtoklón tartva csókolsz míg bele nem szédülök
Kezed fejemre simítod
Szemtakaróm lehúzod
Végre szemedbe nezhetek édes Mesterem
Izmaid inged fedi el derekadon a nadrágot
Kedvenc régi öved tartja meg
Emlékszem mennyit csókolta fenekem
Míg könnyek közt számoltam büntetésem
Kezed fejemre teszed finoman
Inged gombolva lépsz odébb míg cipőd veszed le
Mindent elrendezve indulsz hálónkba s jelzed testeddel
Kövesselek csendben szépen menjek utánad
Bent az inged felakasztva hidegen nézel rám
Apró mosoly mely hirtelen jött és tűnik el
Talán az elkövetkező fájdalmamnak szól nem nekem
Az alappózt felvéve térdelek előtted
Izgatottan várok éhezem mindenre mit adsz
Metsző tekinteted hideg szavaid utasítanak
Soroljam bűneimet mire torkom lezár
Nekem ez nem megy a szavak embere
Mégiscsak te vagy kettőnk közül
Nem tudom Uram mondom csendesen
Minden fájdalmat mit gondolsz büntetésemül megérdemlem
Megrázod fejed hideg tekintetedben nem látok semmit
Megint csalódást okoztam neked
Nézel rám érzem tekinteted szemem lesütöttem
Bánt hogy bántalak de nem megy nem vagyok elég neked
Majd egyszer rájössz és elhagysz addig mindenem tied
Hatalmasat sóhajtva mutatsz az ágyra helyezett párnára
Tudom a dolgom felmászok és beigazítom
Fenekem kiemelve várom mi lesz a sorsom
Csuklóm köré finoman kötelet tekersz
Bokáimra pántos birincset teszel
Kezeddel kezded felkészíteni testem
Combjaim és fenekem kapja bőven
Érzem hogy forrósodom pirossá válok
Érted és minden kéjes fájdalomért kiált testem
Eltűnsz mögöttem hirtelen
Csendben osonsz nem tudom merre lehetsz
Hajamba markolva emeled meg fejem
Számba szájterpeszt illesztesz
Mellettem a pálca a nád látom súlyosat hibáztam
Bimbóimra csavarsz keményen
Két csipeszt veszel elő csak tudnám éppen honnan
Levegőt sem kapok hirtelen
Egymás után csípteted fel melleimre
Ajkaim közé nyúlsz a nedvességbe
Mindig nedvesen várlak így játszol magommal picit
Ujjaid becsúsznak nem engedsz sokat
Csak mégjobban izgalomba hozol
Hatalmasat csapsz szetnyitott lábam között elterülő
Érted vágyakozó puncimra utána mégnagyobbat fenekemre
Kezedben a pálca izgatottan várom
S nem kell sokáig fülelnem míg meghallom
A levegőben a csapódó pálca hangját
Csíkosra vered fenekem magamban számolom
S minden nyögésem fokozottan hallod
Nem szeretem hallatni hangomat
Mégis neked egyik kedvenc időtöltésed
A kéjes fájdalom által okozott sikolyaimat hallgatni
Fenekemre ráunva vörösre csíkozva
Pálcád combomba mar erősen ütemesen
Mindkét combom kicsíkozod
Az egész hatalmas felület egyben ég
Minden csípős csapásba belenyögök
Olykor olykor örömödre aprót sikkantok
Könnyeim áztatják a huzatot
Néha csiklóm dörzsölöd izgalmam továbbra is az egekben
Forró csíkjaimon simítod végig hatalmas tenyered
Fenekem rózsájaban a dugót megmozgatod
Hatalmas farkaddal nyílásom kopogtatod
Nedvesen várlak készen vagyok rád
Egyetlen lendülettel merülsz bennem tövig
Egy pillanatot hagyva lendülsz mozgásba
Farkad kitölt a dugó ingerel
Minden lökés egyre messzebb visz el
Elvesztem a világot a csúcs felé közeledve
Hajamba markolva emeled meg testem
Csipeszeimre fogsz finoman húzogatod
Az orgazmus hevében előbb egyiket
Majd végül a másikat is lerántod keményen
S végül belém élvezve követsz a gyönyörökbe
Azt hiszem hatalmasat sikítottam bár nem tudom egészen
Mellém gurulva lihegünk egymás szemébe mélyedve
Csíkjaimra simítva az utolsó lehelletem kicsókolod belőlem