Ha valaki keresztezi az utunkat, mindig hordoz valamilyen nekünk szóló üzenetet. Véletlen találkozások nincsenek.
A friss diplomás, Kimberly Fraser, állásajánlatot kap egy híres, neves cégnél, a Forensi-Summet építészeti irodától. Álmában se gondol...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
*****
4 éve, amikor Angus Lourde levele megérkezett hozzám. Iszonyatos boldogsággal, könnycseppek között nyitottam ki a borítékot, hogy megtekintsem a belsejében lakozó papír formátumot.
_________________
Kedves Kimberly Fraser!
A Los Angelesi Angus Lourde egyetemébe beadott jelentkezési lapja és az egyeztetett felvételi jegyzékek alapján Kimberly Fraser felvételt nyert a 2018/2019es tanévre az alábbiak alapján:
Iskola neve: Los Angelesi Angus Lourde Egyetem Iskolatípus: Egyetem Tanulmányi terület kódja: 581 Tanulmányi terület neve: Építészmérnök és építésvezető asszisztens
Az egyetemi alsós évfolyamon a tanulmányok megkezdéséhez szükséges a középiskolai tanulmányok, az érettségi kiemelkedő teljesítménye, eredménye, sikeres teljesítése.
Los Angeles, 2018. április 14. ________________
Könnyeimmel küszködve, a földre rogytam, a szüleim érthetetlenül álltak előttem. - Mi történt Kim? - öleltek át a szüleim. Anyukám mindig is fájó szívvel nézte ahogy csorog a könnyem. Első szerelmi csalódásom után hetekig, hónapokig ápolt, dédelegve felejtettem el mindent mely történt velem. Apa kevésbé érzelmes, lelkis ember. - Felvettek! - elcsukló hangon szóltam fel. Arcukat mosoly takarta el, boldogság sugárzott belőlük. Felejthetetlen pillanat volt mindez számomra. Szívem összeszorult, felnőtt lettem! Új életet kezdtem, egyedül, önállóan kellett minden problémát megoldanom. Külön életet éltem.
Most 4 év eltelt, magabiztosan, boldogabban, okosabban állok életem egyik legnagyszerűbb eseménye előtt. Diplomaosztómra készülök, felfoghatatlanul boldog vagyok, eljutottam ide. Mindent félre tettem a siker érdekében, és lásd itt vagyok. A leggyönyörűbb kék ruhába, fejem tetején a kalap, melyet soha se gondoltam volna, méltó leszek valaha viselni. De most igen. Alázat. Akarat. Önbecsülés. Vészes az időm, de remélem karierre lelek, hamarosan. - Megtiszteltetés, hogy ma mind itt lehetünk. Tisztelettel köszöntöm az itt körbe gyűlteket, a tanítótestületet, vendégeket, családokat, és titeket, kik miatt ez mind beteljesülhetett, létrejöhetett, kedves építészmérnökök és építésvezető asszisztensek, gratulálok nektek! Megcsináltátok! - kedves szavak mindezek, melyeket másképp megfogalmazni, nem lehet. - Nehéz évek állnak mögöttetek, de még nehezebb és sikeresebb élet elé néztek, lehetőleg mindannyian. - szavak mögött érzelmek, emlékek melyek mindig ehhez az egyetemhez fognak kötni. - És most végül, de nem utolsó sorban, utolsó lépteitek következnek, tanáraitok felé. Jöjjenek az évfolyamok. Kezdem is!... Jason Writ, Lily Treap, Jessica Werta, Micheal Klope, Nicole Aseri. - Csajszi, mindjárt te következel - hátra fordulva szóltam, Aliciának ki, mosolyogva leplezte idegességét. - Alicia Treis, Teresa Forw, Steve Trui, Tessa Reats, - szívem torkomba dobogva, egy nagy levegővel, lépteimet egymás mögé helyezve készültem, - Kimberly Fraser - nagy kiabálás, éljenzés fogadott. Nagy levegővel, lépteimet fokozva léptem fel a színpadra. - Gratulálok Kim, - fejezték ki lelkesedésüket a tanítók. Kezembe a diploma, levegő be-ki, mosoly fent. Boldogság. Büszkeség. Lassú lépteim felett, tekintettem szüleimre, miközben kicsordult a könnyem.
