Egyedül a sötét cellában félelmetes, és ijesztő. Hideg van. És a ruha amit rám adtak nem melegíti a testem. Egy fekete nadrágban, és egy zöld pólóban ülök a földön. Nincs ágy, párna, és takaró sem. Csak a hideg padló.
Meztelen talpam ahogy a földhöz ér, érzem, hogy megfagy benne a vér. Hosszú idő eltelte után, újra kiengedtek a cellából. Egyenesen bevittek ugyanabba a szobába. És most egy fiút hoztak be hozzám fegyver nélkül. Bezárták az ajtót, és elmentek.
-Hogy hívnak? - kérdeztem a kócos barna hajú imseretlentől.
-Cayden, és téged? - közelebb lépett felém.
-A nevem Cassidy - mondtam.
-Hát üdvözöllek a pokolban Cassi -nevette el magát.
-Te mióta vagy itt? - kérdeztem.
-Hát amióta itt vagyok nem számolom a napokat, de úgy gondolom, hogy már több hete itt lehetek - nézett a földre.
-És eddig mire kényszerítettek? -nagyot nyeltem.
-Jobb ha nem mondom el - vágta rá.
Hirtelen megint lekapcsolódott a piros, és a zöld fény.
Valahogyan bekerült a szobába egy kés. Cayden azonnal megszerezte, és
remegve fogta a kezében. Látszódott rajta ő tudja most mi következik.
-Cassidy meg kell hogy sebezzelek téged - tette a szája elé a kezét.
-Miért? - ijedten néztem rá.
-Mert ha nem teszem valamelyikünk meghal - válaszolta. Tudtam, hogy nem tehet mást, és én sem. Ezért nyújtottam felé a karomat, és vártam, hogy megvágja valahol. Óvatosan közelített a késsel a kezében, aztán hirtelen bekapcsoltak újra a fények. És akkor már késő volt, hogy megvágjon. Végre megértettem, hogy ha lekapcsolódnak a fények azt jelenti elkezdődött a kiképzés, és mire vissza kapcsolódnak, addigra teljesíteni kell a feladatot. Cayden nem teljesítette, ezért most elhurcolták mellőlem. Nem tudom hova viszik azokat akiknek nem sikerül a feladat. De biztosan nem haza küldik. A kést, és engem is a szobában hagytak egyedül. Vártam, hogy mi fog történni. Aztán a szoba ajtaja előtt megpillantottam azt a lányt, akivel korábban volt már alkalmam találkozni. Rossz állapotban volt. Véres volt a teste, és az arca kék, zöld foltokkal volt tele. De ő már nem zöld pólót viselt, hanem pirosat. Belökték hozzám, és ő meg sem szólalt. Csak leült a szoba egyik sarkában.
-Szia Cassidy vagyok - közben mellé ültem.
-Madison - nyöszörögte.
Mi történt veled? - kérdeztem.
-Hidd el nem akarod tudni - felelte.
-Pedig de, nagyon is tudni akarom -egyre szaporábban vettem a levegőt.
-Jobban jársz ha nem szólsz hozzám -vonta meg a vállát.
Megfogadtam a tanácsát ezért csendben távolabb ültem tőle.
YOU ARE READING
Pokoli kiképzés /novella/
Science FictionA Cwarest intézményben gyilkosokat képeznek. Azonban egy fiatal lány Cassidy, miután a kiképzés közepette próbál ellenszegülni, szörnyű és fájdalmas büntetésben részesül. Megtörten és megkínozva képes lehet valaki ezt túlélni ebben a pokolban?
