Pokoli kiképzés /novella/

Hetedik rész

Nem hagyhattam, hogy megöljön ezért kiszabadítottam magam a karjai közül. Elszaladtam. Végig a folyosó mentén rohantam kiutat keresve. Néha hátranéztem mert úgy éreztem követett.

De nem volt mögöttem senki. Egyszer csak megzavarodtam, és már nem tudtam merre menjek tovább. Megálltam. Gyenge voltam. Az éhségtől és a fáradtságtól nem tudtam tisztán gondolkodni. Lefeküdtem a földre, és egy pillanatra elaluldtam.

Később egy ismeretlen szobában tértem magamhoz, az ágyon fekve. Derrick mellettem ült. Megrémültem, de nem értettem miért nem ölt még meg hiszen azt a feladatot kapta.

Nézett rám miközben a kezében egy pisztolyt forgatott. Egy darabig meg sem tudtam szólalni. Kis idő múlva viszont úgy gondoltam itt az ideje.
-Mit akarsz tenni? -kérdeztem remegő hangon.

-Nem azt amire gondolsz. -válaszolta.
A kezembe adta a pisztolyt, és azt kérte fogjam rá a fegyvert majd az anyjához vezessem. Megtettem amit kért. Viszont nehéz döntés előtt álltam.

Ha megölném a fiát véget vethetnék ennek az egész rendszernek, de mivel Derrick kockáztatta hogy megvédjen így csak egy dolgot kérhettem. Vegyen vissza Emerald a kiképzésbe. Meg is tette így a fia megmenekült és én is.

De továbbra is fennállt a veszélye annak, hogy bármikor véget vethetnek az életemnek. A megegyezés után Derrick úgy tett mintha semmi nem történt volna. Pedig megmentette az életemet.

Visszakísért a cellámhoz de most már óvatosabb volt.
-Várj még. -szóltam utána.
-Mit akarsz? -fordult felém.
-Csak megakartam köszönni amit tettél. -feleltem.
-Felejtsd el. -vonta meg a vállát.
Nem értettem hogy egyszer miért  kedves hozzám majd utána távolságtartó.

Talán ő sem volt biztos magában. Másnap reggel újabb kiképzésre vittek. Mikor beléptem a szobába Madison már ott várt, és mellette egy ismeretlen barna hajú lány állt. A szoba közepén egy pisztoly volt a földre téve.

Remélem elnyerte a tetszéseteket.❤️
Ha igen akkor kérlek dobj egy vote-ot vagy írj kommentet.