Serenade of the Sea ( LARRY STYLINSON x PETER PAN )

Tizenegyedik fejezet

━━━━━━━━━━━━━━━━
IGAZI SZÖRNYETEG
━━━━━━━━━━━━━━━━

Hook vértől ázott testtel szakítja fel a kabin ajtaját. Az odabent lévő mindkét fél elhallgat, s ahogy meglátják a Kapitány véráztatta alakját, elhallgatnak. Egyikük sem számított erre a látványra, és őszintén meglepődnek.

━ Mit művelt? – kérdezi tőle Péter, de Hook csak hallgat. A vonásai kemények és nagyon fáradt. Éppen elég volt neki az odakint végbemenő mészárlás, nem akar hallani a nap folyamán már több kérdést.

Odasétál Péterhez és szó nélkül ragadja meg a karját, majd rántja fel a fiút, aki ellenkezni akar, de amint találkozik a tekintete a férfi izzó smaragdjaival, ismét elhallgat. A Kapitány a szokásosnál is mérgesebbnek tűnik, ami nem jelenthet semmi jót.

A másik férfi nem mozdul, csendben leszegi a tekintetét, amíg Hook kiráncigálja maga után Pétert. A fiúnak feltűnik, hogy a Kapitány szokatlan módon, de sántít egy kicsit.

━ Kapitány a fogollyal mi legyen? – kérdezi tőle Caspian felbukkanva az ajtóban.

━ Fogjátok meg Ludwiggal és vigyétek fel, mert el kell pucolni a mocskot a fedélzetről! – mondja rekedten és fáradtan Hook. – Ha ellenkezik, vessétek a tengerbe!

Caspian nem felel, csak magához hívatja Ludwigot a másik kormányosmesterrel - aki a vörös hajú férfit szokta helyettesíteni -, majd belép Kloverhez a kabinba. Péter nem látja, hogy mi történik, de hallja a férfi rimánkodó hangját odabentről, miközben őt Hook rángatja ki tudja hová.

━ Kérem, ne! – mondja Klover.

━ Azt mondtam, hallgass! – egy hangos csattanás, a férfi pedig valóban elhallgat. Péter gondolni sem mer rá, hogy mi történhetett vele odabent. Ám meglehet jobban tart attól, ami odafent várja, amerre a Kapitány viszi őt.

A fedélzet tele van vér és tengervíz áztatta halottakkal. A legénység egy része már elkezdte a munkát, hogy feltakarítsák az emberi maradványokat. Hook emberei közül is meghaltak páran. A férfi Pétert a hajóorr felé húzza, kikerülve a hullákat.

A fiú látja Hook legénységének egyik legfiatalabb tagját. A barna bőrű fiút, aki a fürdővizet hozta neki.
Ott fekszik a hajó padlózatán, fennakadt szemekkel, amik olyan üvegesnek tűnnek így, hogy nem süt a Nap, hanem ellepik az eget a felhők. A torkából egy tőr áll ki, ami fekete pengéjű.

Péternek ennyi elég, hogy rájöjjön mi történt:
A hajót megtámadták. S ahogy a férfi eléri a hajóorrnál lévő korlátot, megállítja a fiút előtte.

━ Jól nézd meg, Péter! – fogja meg hirtelen a fiú tarkóját, ahogy mögé áll.

Péter szemei elkerekednek, amikor megláttja a hajóorron lévő szobrot, ami egy csikóhalat ábrázol. De nem emiatt olyan visszataszító a látvány... Hanem a csikóhal szoborra szegezett emberi test látványától. A férfi hosszú, szőke hajú. A szemei színét nem tudja megmondani, mivel valaki kivájta őket. A teste teljesen meztelen és véres, de a fiú jól látja a mellkasán lévő tetoválást. Egy fekete polip.

━ Mansen. – ejti ki a száján Péter a férfi nevét, ahogy rájön, hogy kit is lát a hajóorra szegezve. Meghőkölve lép el Hooktól, aki elengedi. Az arcán nem ül elégedett mosoly, sokkal inkább... fájdalom.

A fiú nem érti miért ezt látja. Viszont Péter nem tud a támadás előzményeiről.
Hogy Hook milyen fájdalmakat élt át, amikor a kezei között halt meg a lány, aki talán tényleg fontos volt a férfi számára.

Poletta testét a legszebb selyembe bugyolálta. Csókot lehelt a homlokára, majd magához hívatta Caspiant és Ludwigot.
A két embert, akiben megbízott.
A lány testét a vízbe dobták, és kalóz módjára búcsúztatták. Mert az árulása fejében is, megérdemelte a tiszta búcsút, amellyel a tenger örökre magába fogadta őt.

A két férfi nem kérdezett semmit Hooktól, csak segítettek neki. A férfi viszont nem ült tétlenül, hiszen, ha már a Madárkája az élete árán is figyelmeztette őt, felkészült a harcra.

━ Így jár az, aki ellenem szövetkezik! – folytatja a férfi mély, rekedt hangon és végig Péter szemeibe néz. – Így járnak az ellenségeim is... - tekint a csikóhal felé. Szegényes elégtétel, hogy Mansen halott. Bár igaz, elég nagy fájdalmak közepette távozott, és nem részesült kalózhoz méltó búcsúban. Hook szívében mégis izzó gyűlölet fortyog. – Elég érthető voltam hát számodra, kicsi fiú? – fordítja vissza tekintetét Péterre.

A fiú teljesen ledermed, és felkavarodik a gyomra. Már nagyon régóta tudta, hogy Hook milyen ember, de azt sosem hitte volna, hogy ilyesmire képes vetemedni.

━ Ma a kabinomban fogod tölteni az éjszakát. – mondja elővéve az oldalára akasztott kötelet Hook. Péterhez lép és elkapja a kezeit. A fiú nem mer ellenkezni, még mindig túlságosan sokkos állapotban van. – És azt teszed, amit mondok! – teszi hozzá a Kapitány és erős csomóba köti a fiú két kezét. Megfogja a kötél végét, majd húzni kezdi maga után.

Puszta óvintézkedés, mivel a férfi is tudja, hogy Péter bármelyik óvatlan pillanatban elrepülhet. Hiszen... ezért már neki sem éri meg annyira az alku.

Most már látja az igazi szörnyeteget, ami nem a tengerben él, hanem sokkal inkább felette.