A HALÁL ÚTÁN IS?

3

Harry szemszöge:

    Mély levegő Harry, mély levegő. Ismételgetem magamban, majd benyítok a roskadozó faajtón. Tekintettemmel azt az összetéveszthetetlen hajkoronát kerestem. Nem kellett sokáig kutatnom, elég feltűnő és  barbár módon bámult a terem másik végéből. Őszintén szólva megijesztet, de valami furcsa módon izgatott is. Jézusom. Szedd már össze magad. Adtam egy képzeletbeli pofont magamnak. Ő Draco kibaszott Lucius Malfoy, a Mardekár jéghercege.

  - Nahát a nagy Harry Potter megtisztel a jelenlétével.- tetettet izgalmat. - Ha abbahagytad a bámulásom neki állhatnánk végre a tanulásnak. Jobb dolgom is van, mint, hogy a hülye képed nézzem egész. 

 - Mondtam már, hogy egy arrogáns seggfej vagy Malfoy? És nem téged bámultalak, ennyire ne legyen nagy az egod.- vágtam oda neki. Jó, lehet bámultam de hát mindenki elbambulhat.

Külső szemlélő:

- Mondtam már, hogy egy arrogáns seggfej vagy Malfoy? És nem téged bámultalak, ennyire ne legyen nagy az egod.- vágtam oda neki. Jó, lehet bámultam de hát mindenki elbambulhat.-Álltatta magát ezzel Harry, de lelke mélyén ő is tudta, hogy elveszett a gyönyörű szemeibe. Még magának sem merte beismerni, hogy nem is olyan ronda a Malfoy fiú. Nem akart ilyesfajta érzelmeket  érezni. Megrémítették. 

- Csak fogd be és írd a faszom házid.- mondta ingerülten Draco. Sosem kezelte jól az érzelmeit. Főleg nem az alsójában tomboló érzelmeit. A Kis Túlélő puszta jelenléte is megindította a fantáziáját.

Draco szemszöge:  

Kilöktem könyveit a koncentráló félisten kezéből, majd nyakkendőjét megragadva húztam magamhoz. Ajkaink egyként mozogtak. Potter egy határozott mozdulattal mindent a földre söpört az asztalról, majd jó pár sztriptíz táncost megszégyenítő dögösséggel mászott fel az asztalra. Négykézláb térdelt előttem s úgy csókolt.  Egyik keze a mellkasomon kalandozott míg másik már a merevedő férfiasságom felé vette az irányt.  Rámarkolt, majd nadrágon keresztűl kezdte masszírozni. Mélyet sóhajtottam. 

-Oy, foy, Malfoy! - lebegtette előttem a kezét Potter. Sajnos tetőtől talpig ruhában. Elkalandoztam, elég rendesen.

- Figyelsz te rám egyáltalán? Azért vagyok itt, hogy korrepetálj .Nem pedig, azért, hogy azt nézzem szinte már a gatyádba élvezel.

- Azzal, hogy ilyen dögösen kiabálsz velem nem lesz jobb Potter!- Merlin szakállára. Nem vagyok normális. Gyűlölök futni, de most szó szerint rohantam a férfi mosdóba. Ez így nem lesz jó. Alig 1 órát sem bírtam ki a közelében anélkül, hogy ne akartam volna letépni minden zavaró ruhadarabot róla és ott helyben magamévá tenni. Potterre gondolva elégítettem ki magam. Hangosan és a legkevésbé sem visszafogottan nyögtem. Nem tehetek róla. Megőrjít.