A HALÁL ÚTÁN IS?

4

Harry szemszöge:

 - Várjunk,ezzel azt akarod mondani, hogy annak a görény Malfoynak felállt rád?- akadt ki Ron, majd arca egyszínű lett kócos hajával és úgy nevetett, hogy mások azt hihették épp megátkozom.

 - Segíts már Hermione, Harry kezd megörülni. Már képzelődik is. Malfoy biztos nem meleg. Azt suttogják minden nap más lány megy át hozzá és bizony nem csak tanulnak.-gombóc nőtt a  torkomban. Nem tudom mi ez az érzés de nem tetszik.Én gyűlölőm Malfoyt, nem is értem miért zavar. Mione tarkón csapta Ront. Jó őket nézni. Mind ketten egymásba vannak esve de ezt persze észre sem veszik. Mosolyogva fordítottan nekik hátat és indultam a Nagyterembe.

-Kikészít ez a csaj!- rohant vörös barátom utánam. Megveregettem a vállát majd csendben mentünk tovább. Jobban mondta Ron egész végig dumált, hogy miről? Fogalmam sincs, a gondolataim egy bizonyos szürke szempáron kattogtak.

Már az asztalnál ülünk. Ron épp egy hadseregnek is elegendő ételt pakol maga elé. Vannak akik elismerően s vannak kik megbotránkozva nézik a fiút. Néha úgy érzem egy fekete lyuk van a gyomra helyén. Én csak főt krumplit eszek. Nem vagyok éhes.

- Srácok, felmegyek a szobámba, fáradt vagyok.- Az ikrek teli szájjal bólintottak. Tagadni sem tudnák, hogy testvérek ezek hárman. Az igazat megvallva nem vagyok fáradt, nem tudtam nem Malfoyt nézni. Hálókörletünkbe érve elővettem a bájitaltan könyvem és a kandalló elé ültem. Imádok itt tanulni. Megnyugtat, ahogy a tűz sárgás színe pirosra vált, majd újra sárga. Mindig ugyanaz a gyönyör ám mégse. Van, hogy erőteljesebb s mikor már a végét járja, mintha táncot járnának a lángok egymással.   

Mikor kinyitottam a szemem az egykor még élettel teli tűz helyén már csak parázs és hamu volt. Úgy tűnik elaludtam. Felkaptam egy fekete pulcsit, majd elindultam. Nem tudom hova, csak mentem. A tóparton kötöttem ki . A fa tövében megpillantottam egy szőke, szinte már fehér hajkoronát. Összetéveszthetetlen. Lassan közelítettem meg. A csillagos eget kémlelte. Egyikünk sem szólt egy szót sem . Egy ideig az eget kémleltük.

- Gyönyörű- mondta áhítattal

- Igen, gyönyörű- suttogtam, ám nem az égre értve. Malfoyt néztem. Sötét volt de így is tisztán láttam, ahogy mosolyog. Eddig észre sem vettem a gödröcskéit.Rám emelte tekintetét. Mást volt ma este. A szeme csillogott. Sosem láttam őt boldognak. Már tudom, milyen gyönyörű mosolya van, hogy fogok ezzel betelni valaha is? Óhh Merlin vén szutykos szakállára. Bár öröké nézhetném őt a csillagos ég alatt. Ahogy a hold fénye megvilágítja tökéletes arcát. Egy kósza tincs a szemébe lógott. Lassan a füle mögé tűrtem, ám kezem nem emeltem el. Arcán hagytam s mutatóujjammal kezdtem cirógatni tökéletes bőrét. Mélyen a szemembe nézett, majd megnyalta ajkait ezzel kényszerítve engem, hogy rózsaszín párnácskáit nézzem. Tökéletes. Ez az egyetlen szó ami eszembe jut. Nem tudom melyikünk hajolt először közelebb. Orrunk hegye pár centire volt egymástól. Éreztem forró leheletét. Behunytam szemem s, mint bebizonyult tényleg eszméletlen puhák. Ajkaink egyszerre mozogtak. Nyelvét végighúzta alsó párnácskámon bejutást kérve. Felsóhajtottam, ezzel bejutást nyert. Belemosolygót a csókba, libabőrös lettem. Nyelvünk táncot jártak egymással. Levegő hiány miatt váltunk el. Fejét vállamra hajtotta. Még csak most tűnt fel, hogy vacok. Levettem a pulcsim és felé nyújtottam. Kisfiúsan elmosolyodott. Neki sokkal jobban áll, mint nekem.

-Ry, Arry, Harry - riadtam fel. Hermione állt felettem. Csak egy álom volt. Remek. Már vele is álmodok. Igazán jó. Remélem mindenki érezte az iróniát.

- Gyere, lekésed a reggelit.- sipákolt Ron is.

Hát sziasztok! Huhh! Gonosz voltam? hahah❤️