5

599 34 9
                                    


 Draco szemszög:

A nagyteremben vagyunk.Már a Weasley patkány is itt van Grangerrel. Hol a fenébe lehet Potter? 

- Szia Draco maciiii.-visítozta a fülembe Pansy. Hihetetlen ez a teremtmény. Sosem értettem, hogy tud ilyen magas hangon beszélni. Azon csodálkozok a poharak még épek. Na meg a dobhártyám.

-Reggelt Parkinson.- vetettem oda neki rá sem nézve. Alapból kedves lány lenne ha nem menne az idegeimre a nap 24 órájában. És totálisan rá van kattanva a kis Dracomra. Persze megértem, hisz egy szexisten vagyok. A Nagyterem ajtaja kivágódott. Potter az. Úgy tűnik végre betolta a formás valagát. Haja a szokásosnál is csapzottabb. Homlokán izzadság cseppek, egy-egy kósza hajszál beleragadva. Nem bírom levenni róla a tekintetem. És ahogy látom ő sem rólam. Ez megindítja a fantáziám. Még mindig néz. Tekintetünk egybeforrt. Még csak most veszem észre milyen gyönyörű szemei vannak. 

 - Ez meg mi a fene volt haver? Azt már megszoktam, hogy te bámulod, na de azt, hogy ő is téged! El kell mesélned mi volt a könyvtárban. És pontosan miből is korrepetáltad. - húzta perverz mosolyra ajkait Zambini. Akaratom ellenére is elmosolyodtam rajta, majd tarkón vágtam. Éreztem, ahogy arcom a Weasley patkány irritáló hajszínét veszi át miközben eszembe jut mi történt tegnap. Ó édes Merlin! Tudja,hogy felállt rá, gratulálok Draco. 

- Majd elmondom. - suttogtam oda neki úgy, hogy csak ő hallja. Mibe másztam már megint bele.

                                                                          ___________

- Kezdheted is a meséd tesó. - nagy a kísértés, hogy még a bugyijából is kiátkozzam de a haverom. Most az egyszer elnézem, hogy parancsolgatni próbál. Én Draco Lucius Malfoy vagyok, nem egy hülye mugli. Tisztelni és félni fognak tőlem egy nap az emberek. Természetesen ennél is jobban. Hatalmam van. Nem tűröm, hogy bárki így beszéljen velem.

- Egy kicsit elkalandoztam míg ő tanult. Később arra eszméltem fel, hogy konkrét az álló farkam bámulja és még neki állt feljebb, mert, hogy ő tanulni akart nem pedig engem nézni ,miközben képzeletben benne vagyok a dologba. - Erre hangosan felnevetett. Nem is szó szerint nyerített már-már.

- Hát ez rohadt jó. Röhögj csak úgy, mint egy csitri. Persze, nyugodtan.- keltem ki magamból. Felháborító.

- Bocs haver, én é é é én csak- próbát összerakni egy épkézláb mondatott ami szemmel láthatóan nem ment neki.






A HALÁL ÚTÁN IS?Where stories live. Discover now