Through the dark

14.rész

Csak az ajtó csapódást hallottam. Az egész testem megrezzent a hangra. Mintha a takaróm valami láthatatlanná tévő köpeny lenne a Harry Potterből úgy bújtam be alá és reménykedtem hogy Harry nem talál meg.

Délután négy óra volt, és még csak most ért haza a suliból. Volt időm átgondolni a történteket, és bár szégyellem magam amiatt hogy megütöttem Ryant, mégis büszke vagyok magamra egy kicsit amiért ki mertem állni a barátomért.

-Te meg mit művelsz?-kérdezte Harry teljesen nyugodt hangon.

-Bujkálok.-mondtam a takaró alól.

Harry nagyot sóhajtott és leült mellém az ágyra.

-És ki elől?-rántotta le rólam az anyagot.

-A bátyám elől.-válaszoltam szarkasztikusan, mire ő csak szemét forgatta, de közben azért mosolygott.

-Nincs kedved elkísérni vásárolni?

***

-Fűszeres majonézt szeretnél, vagy inkább simát?-nézett rám a göndörke.

-Fűszereset.-mutattam az üvegre, mire azt bele rakta a kocsiba.

Lassan sétálgattunk a sorok között, amikor egyszercsak egy síró kislányba ütköztünk. Ijedten néztem Harryre miután észrevettem a nagyjából 4 éves kiskányt. Vörös haja két copfba volt fogva, tündéri arcát pedig könnyei áztatták.

-Szia!-guggolt le hozzá a férfi.-Engem Nathannek hívnak, és téged?

-Sophienak...-dünnyögte szipogva.

-Kivel jöttél? Anyával és apával vagy valaki mással?-bombázta őt kérdésekkel, de Sophien nem fogott ki megválaszolni egyiket sem.

-Anyával...

-Nézd csak, ő Chloe!-mutatott rám, mire én intettem neki, amit ő viszonzott.-Segítsünk megkeresni anyukádat?

Sophie sűrű bólogatásba kezdett. Harry felvette a karjaiba a kislányt és úgy kezdett el cikázni a sorok között. Alig bírtam lépést tartani velük, így hogy nekem kellett tolnom a megpakolt kocsit. Persze ők elől nagyon jól szórakoztak, hiszen a kis csöppség már megnyugodott és be sem állt a szája. Harry pedig mosolyogva figyelte ahogy elmeséli hogy nemsokára már öt éves lesz, a kedvenc színe a sárga és hogy a brokkolit, amit az anyukája ad titokban a kutyával eteti meg. Nevetnem kellett rajtuk annyira édesek voltak. Furán hangzik ezt így kimondani, de jól állt Harrynek a gyerek.

Egy másodperccel később pedig már azon kaptam magam, hogy a közös gyermekünkkel a kezében képzelem el. Egy smaragd szemű, göndör fürtös kis Harry hasonmással. Elpirultam a gondolatra és meg is ráztam a fejem. Nem is értem hogy hogyan juthat ilyen az eszembe.

-Anyaaaaa!-kiáltott Sophie, mire egy szintén vörös hajú nő szinte futni kezdett felénk.

A nő megdorgálta a kislányát, hogy miért csatangolt el, nekem és Harrynek pedig vagy ezerszer megköszönte hogy még ha csak pár percre is, de vigyáztunk a lányára.

-Vigyázz magadra kölyök!-intett Harry még utoljára mielőtt eltűnt volna újdonsült barátnőnk az anyukájával az egyik sor végén.-Remélem egyszer nekem is ilyen kis eleven gyerekeim lesznek.-nézett rám.

-Hát, ha ők is ilyen kis kóborlósak lesznek, akkor nem lennék az anyjuk helyében.-nevettem.

-Pedig lehetnél.-rántotta meg vállait.

-Ó, micsoda ajánlat!-poénkodtam el a dolgot.

-Ugye?-mosolygott.-Viccen kívül, tényleg volt olyan időszak amikor azt hittem hogy te leszel a gyerekeim anyja.-vallotta be, én pedig nagyot nyeltem ennek hallatán.- Mármint, ezt az egész életet is azért találtam ki, hogy minél előbb eljöhessünk Miamiból, hogy megszervezzük a tökéletes életet, ahol nem kell aggódnunk hogy a gyerekeinknek baja esik.

-Én...

-Dehát, a dolgok megváltoztak.-szakított félbe.

Száját vonallá préselte, majd leguggolt hogy valami mosószert nézzen, de mikor mellé guggoltam láttam meg, hogy bekönyezett. Egy szó nem jött ki a torkomon. Egyszerűen nem tudtam mit mondani. Csupán átöleltem, és hagytam hogy arcát a nyakamba fúrja. Egyik kezemmel hátát simogattam, másikkal pedig tincseit babráltam.

-Sajnálom.-nyögtem ki végül.

-Nem,-hajolt el tőlem.- én sajnálom.

Könnyei már arcát szántották végig. Elfordította fejét, majd a pulcsijának ujjával letörölte könnycseppjeit. Kínos mosolyra húzta ajkait, majd felállt. Követtem őt én is és arcát fürkésztem.

-Csak azt szeretném hogy tudd, én tényleg szerettelek téged, sőt,-rázta meg fejét- még mindig szeretlek.

_____________________________________________

~2022.08.28.