Sziasztok! :)
Meg is hoztam az újabb fejezetet, ami igazából egy kis kellemes olvasást kínál :) Nem egy nagyon hosszú fejezet, de fogadjátok szeretettel :)
Másnap reggel sikeresen elalszunk, így egy rohanásba megy át az egész reggeli készülődés. Míg én próbálok minél többet kihozni magamból, addig a fiú elvállalja a reggeli készítést, így már megterített asztal vár a konyhában. Gyorsan elfogyasztjuk a reggelinket és miután minden szükséges dolgot magamhoz veszek, bezárom az ajtót és indulunk is Nizzába. Mivel nincs messze szerencsére, így bő egy órán belül a verseny helyszínén is vagyunk. Lando leparkol, majd a kezembe adja a belépőt és a kapunál felmutatva bejutunk és megkeressük a fiú családját. Cisca hatalmas szeretettel fogad és nagyon örül annak, hogy végre személyesen is megismerhet. Lando apukája is hatalmas öleléssel fogad és nem érti mit szeretek a fiúban, hiszen egy nagy gyerek, így inkább örökbe kéne fogadjam, mint a pasimnak hívjam. Ezen jót mosolygunk, bár az érintett kevésbé díjazza az apukája poénját. Durcis arcára adok egy puszit, amit a családja mosolyogva figyel.
- Keressük meg Flot, biztos örülni fog, hogy itt vagytok – terel minket az istállókhoz Cisca. Belépve hatalmas nyüzsgés fogad minket, rengeteg ember mászkál fel alá, a lovak pedig meglepően békésen tűrik ezt a zsivajt. A hátsó részhez megyünk, ahol a lány épp az edzőjével beszélget, így nem akarunk zavarni, de muszáj vagyok megnézni a lovát. Odalépünk a külön neki fenntartott karámhoz és érdeklődve dugja ki a fejét. Óvatosan megsimogatjuk, majd odajön végre a lány is. Bátyját egy nagy öleléssel köszönti, mi is bemutatkozunk és az apukája ölelésébe elveszlik.
- Nagyon ügyes leszel kislányom, ne izgulj – simogatja meg Cisca Flo vállát, az apukájától pedig kap egy puszit a fejére.
- Majd meglátjuk.
Lassan felszólítják a versenyzőket, hogy kezdjenek készülődni, mert hamarosan kezdődik a verseny, így elbúcsúzunk a lánytól és a lelátó felé vesszük az irányt. Landot azért páran felismerik, így megáll képet készíteni, aláírást osztogatni. Cisca addig belém karol, és úgy megyünk tovább, hiszen a pilóta nagyfiú, majd odatalál. Bemutatjuk a jegyünket a szektornál álló fiatalembernek és elfoglaljuk a helyünket.
- Mi a helyzet nálad most a sport terén? – érdeklődik felém fordulva Adam.
- Az orvosok szerint testileg rendben vagyok, így felkerestem a helyi egyik teniszklubbot és ha minden igaz, jövőhéttől ott fogok edzeni. Majd meglátjuk, az igazi terhelést hogyan fogom bírni.
- Biztosan tekintettel lesznek az állapotodra és fokozatosan építenek vissza, mindent a maga idejében, semmit nem lehet siettetni. Tudomásom szerint a barcelonai az egyik legjobb, az nem jött szóba?
- De, de végül elvetettem. Amíg nem kezdődnek a versenyek, szeretnék közel lenni apáékhoz – vonom meg a vállam és ezzel szeretném lezárni a téma ezen részét, hiszen jó emlékek nem fűznek hozzá.
- Ha jól fog menni, biztosra veszem, hogy sorba fognak állni a jobbnál jobb edzők, akkor meg megint más lesz a helyzet. Lényeg, hogy te érzed, most mi a jó neked, hiszen nehéz lesz ismét a pályán állni – fejti ki a véleményét, mire bólintok. Időközben odaér mellénk Lando is, aki inkább egy sapkát húz a fejére, mert elmondása alapján, kicsit most szeretne a báty szerepében tetszelegni.
A verseny kezdetét veszi, így izgalommal tölt el, hogy láthatom, hiszen még sosem láttam ilyet. Mint egy kisgyerek, úgy izgulok és nézem elhűlve, ahogy a lovasok együtt mozognak összhangban a lovakkal. Flo hatodikként lép a pályára, így mikor a hangosbemondó bemondja a nevét a családja hangos üdvrivalgásba kezd. Mindenki előveszi a telefonját és készít képet, vagy épp videót a lány szerepléséről. A futama végén, elég jó pontszámokat kap, sőt nagyszerűeket, mert első helyre kvalifikálja magát, de még hátra van tíz ember. A levezető körénél kiinteget nekünk, majd eltűnik az istállóban. Azonnal elindul a szülők között a futamának a kielemzése, megbeszélik, hogy mit csinálhatott volna jobban, de a beszélgetés azzal zárul, hogy nagyon büszkék rá. Mosolyogva dőlök a pilóta vállának, aki a derekamat átkarolja és puszit ad a fejemre. A telefonomat előveszem, és egy képet készítek magunkról, majd Lando is így tesz. Meglepődők, hogy a háttérképe az instagramra feltöltött képe rólam, de nagyon jól esik ez a kis gesztus. Amíg várjuk a következő versenyzőt, végig pörgetem a közösségi oldalakat, de semmi érdekes nincs, így elteszem, és a versenyre koncentrálok.
YOU ARE READING
Mielőtt megismertelek ~ Lando Norris
General FictionVéletlenek nincsenek. Minden okkal történik, ahogy az is, ki mikor és milyen formában lép be az életünkbe. Kettő fiatal tehetség, kettő sportkarrier, kettő út! Mikor és milyen formában keresztezik egymás életét? A Sors kiszámíthatatlan, de minden mé...