Mielőtt megismertelek ~ Lando Norris

Barcelona

Sziasztok! Itt is az új fejezet, kicsit átvezető jellegű lesz a továbbiakra :) Ha tetszik, kérlek jelezd részemre! Van egy új történetem is, Hello, Kedves Exem! melynek Charles a főszereplője, ha van kedved olvass bele :)

A pihenésre szánt idő, rohanássá alakul. Landoval a közeli nagyvárosokba autózunk, szétnézni, hogy milyen legyen a falszín, a konyhabútor, a padlózat. Teljesen a nulláról kell elkezdünk, jó ötlet volt, hogy együtt tegyük otthonossá, de annyira felelőtlen is, hiszen másból sem áll ki a napunk, hogy rohanunk egyik helyről a másikra. Szerencsére jól alakul, hiszen mindketten a letisztult színekben hiszünk, így nagyrészt, bézs, fehér, homok és fa hatású árnyalatok lesznek a lakásban. Amit tudtunk, azt helyben intéztük el. A tervek szerint jövőhéten tudnak kezdeni és elmondásuk alapján két hónapon belül már lakható lesz teljesen, de ha szeretnénk, már három hét múlva beköltözhetünk, de abban maradtunk, hogy majd, ha teljesen készen lesz. Esténként kiélvezem, hogy együtt a családom, mert társas játékozunk, beszélünk, közös főzés és kirándulás volt. Sajnos a nagyszüleimnek vissza kell menniük a hétvégén, így könnyes szemekkel búcsúzok tőlük a reptéren, de biztosítanak, ha kész a lakásunk, jönnek. Lando azt eltervezte, hogy akkor majd összeismertetjük normálisan a szüleinket. Meglepődtem, hiszen ez számomra már egy komoly előrelépést jelentene, de ő ragaszkodik hozzá.

Otthon ők is pakolni kénytelek, hiszen jön a nyári szünet előtti utolsó verseny, utána pedig a jól megérdemelt szabadság. Ami csak kívülről tűnik annak, hiszen ilyenkor kisebb fejlesztések beleférnek, jön a taktikázás, hogy mikor nyúljanak hozzá úgy az autóhoz, hogy az már büntetéssel jár. Sabina apuval megy, nekem sajnos nem engedi az időm, hiszen én edzőtáborba megyek Barcelonába. Thomas úgy döntött, hogy Lenát és engem elküld oda, hogy még inkább fejlődjünk. Örülök a lehetőségnek, így legalább kipróbáljuk mennyivel másabb az az iskola, mint a miénk. Én csak két nappal később megyek, így addig felügyelem még a lakás felújítási munkálatait.

Nagyon boldognak érzem magam, merőben megváltozott az életem, de biztos így volt megírva, hiszen akkor nem találkozok a fiúkkal, nem leszek szerelmes, nem lesz két nagyon jó barátnőm Lena és Lotti személyében. Anya hiányát semmi nem pótolja, de mi sem bizonyítja jobban, hogy fentről nagyon is vigyáz rám, hozzá segít a sikeremhez. A lakás nagyon csendes, de nem is baj, jó néha az embernek a saját gondolataival lenni. Összepakolok én is, hiszen szeretek felkészült lenni.

A reptéren találkozok Lenával, aki rengeteget mesél a szüleivel együtt töltött időről. Thomas is megérkezik, akivel közösen becsekkolunk, majd tovább haladva az ellenőrző kapun, bemegyünk a váróba. Közel egy órát kell várnunk, míg megjelenik a képernyőn a kapunk száma. Nyaralási szezon van, így tömve lesz a gép, ebben biztos vagyok, de minket ez nem zavar. Elsőbbségi beszállóval hamar felszállunk a gépre, mindhárman egymás mellé ülünk, Lena az ablakhoz, mert szeretne bámészkodni. Meghallgatjuk a biztonsági szabályokat, majd indulunk is. Én a fülest a fülembe nyomom és zenét hallgatok, de ahogy látom a két útitársam is hasonlóan tesz. Nem hosszú a repülési idő, akár autóval is lehetett volna menni, de így kényelmesebb a poggyászok miatt.

Barcelonában landolva sikeresen átjutunk az útlevél ellenőrzőn és megyünk is felvenni a csomagok, majd taxi és irány a szállásunk az akadémia területén. A forgalom eléggé akadozva halad, így több időt töltünk a dugóban, mint terveztük, de hát ma nem sietünk sehova. Holnaptól fog indulni a hajtás, így ma kipakolás és majd este elmegyünk várost nézni. Közel másfél óra múlva végre megérkezünk, kipakolunk és elfoglaljuk a szobánkat. Írok mindenkinek, hogy sikeresen megérkeztem. Apa és Lando is válaszol az üzenetemre, majd kicsomagolok a szobában, amin szintén Lenával osztozkodom.

- El sem hiszem, hogy itt vagyok! – lelkesedik be, miközben pakol ki a bőröndjéből.

- Megérdemled, nagyon ügyes voltál – mosolygok rá.