Veszélyes játék /JÁTÉK SOROZAT /

6. Rész

🖤 Lídia szemszögéből: 🖤

Eljött végre az utolsó óra Péterrel, amennyire vártam, az egész iskola dolgot, most annyira hátam közepére sem kívánom.

Baszki, ha valaki, akkor szól, hogy "Te hülye, ne kezdj ki vele, mert a tanárod lesz!", biztos hallgattam volna rá.

Egyszerűen Péter élvezi, hogy kiadhatja rajtam a dühét, és azt a kicsinyes hazugságot, amit elkövettem, most megtorolhatja rajtam. Hát b. ssza meg...

Ha elakarja b.szni az utolsó évem, akkor rossz terepen jár, mert én sem fogom hagyni, hogy egyszerűen lubickoljon a jó tanár szerepben...

Már mikor belép az ajtón, hányingerem van tőle. Közben meg néha egy két mozdulata, annyira átkozottul szexi, hogy az asztalán hevernék, hogy csinálja újra.

,, Szedd össze magad Lídia! Ő az ellenség! " - figyelmeztettem magam.

- Lídia kedves, most, hogy a szerelmi életét megbeszélte a partnerével, lenne kedves megosztani valamit magáról! - állt előttem Péter.

Az osztály felé fordultam, és végig néztem rajtuk. Majd újra Péter felé fordultam.

- Kedves Péter! - mondtam kihangsúlyozva. Az osztály minden tagja tud rólam mindent, hiszen 7 éve együtt járunk. A naplóban meg minden ott van, amit magának tudni-a kell! Úgyhogy no comment! - mondtam egyszerűen.

- Ez az baby, mond meg neki! - jött hátulról a megjegyzés, az egyik magát keménynek gondoló gyerektől!

- Neked csitt van! - mondtam, majd el is hallgatott.

Péter kereste a szavakat, de nem igen találta, úgyhogy témát váltott. Lám-lám, a szigorú Pétert is el lehet hallgattatni?

- A tavalyi jegyeket nézve döbbenten állok a téma mögött. Fél évkor az osztály majdnem 3/4 megbukott, legalább 4 tantárgyból. Ilyet még szakmám során nem láttam!

- Itt az ideje, ha akar látni szebb dolgokat, élvezze az én oldalam! - mondtam neki.

Az osztály válasza nevetés és füttykoncert volt.

- Lídia maga erre büszke, hogy kivéve testnevelésből és ének zenéből nem bukott meg? Ez inkább szánalmas!- mondta Péter.

- Minden évben félévkor megbukok, úgyhogy nem mondott újdonságot! - mondtam.

Ekkor kopogott valaki az ajtón!

- Tessék! - mondta Péter.

Elállt a szavam, Máté, hogy a fenébe kerül ide?

- Szeretném Lídiát elkérni az utolsó óráról! - mondta Máté.

- Diákot kizárólag szülő kérhet el. - mondta Péter.

- A tánc tanára vagyok! - mondta Máté.

- Várj meg kint! - mondtam Máténak mosolyogva.

Minden évben engedélyezi az igazgató, hogy az óra utolsó 15 percéről elmehessek, hogy oda érjek táncra. Péter erről még nem tud!

Az idő lassan vánszorgott, percről percre az órát néztem, miközben Péter beszólásait hallgattam! De végre eljött az idő.

- Kedves Tanár úr! Annyira élveztem ezt az órát, hogy elmondani sem tudom. Sajnos nekem mennem kell, van rá engedélyem!

- Kérem a papírt, amivel igazolni tudja,kedves Lídia!

- Nyissa ki a naplót a kedvenc diákja nevénél, és ott lesz!