Az idő labirintusa

Ötödik fejezet - A második nyom

Írta: rentaireni0409

~~~

Mikor megláttam a nevet, nagyon kevés kellett, hogy ne sírjam el magam. Grace... A legjobb barátnőm!

– Eddig nem volt ilyen, hogy megzsarolt volna – mondta suttogva a fiú.

– Hogy érted, hogy ilyen?! – kérdeztem teljesen kiakadva.

– Hazel, kérlek ne veszekedjünk. Inkább menjünk és keressük meg ezt az LJ-t.

– Rendben. Három börtön van ebben a városban – mondtam

– Tudom, szétválni most már biztos nem fogunk. Időnk, mint a tenger – sütötte el ugyanazt a poént, mint pár perce.

Most kimenni kitudtunk az ajtón, mivel Aiden kirúgta a helyéről. Nyilván.

Az utca ugyanúgy állt, mint mikor bementünk a könyvtárba. Még mindig nagyon furcsa volt ez az egész. Ha tegnap valaki azt mondja, hogy bekerülök egy olyan helyre, ahol az idő megállt, és egy fekete csuklyás alak fog üldöz engem, akkor az arcába röhögök. Aiden láthatólag látta, hogy valami gond van, mert megszólalt.

– Minden rendben?

Próbáltam tartani magam, de nem ment. Egy könnycsepp gördült le az arcomon, és azt követte a többi. Megszólalni nem tudtam, ezért csak megráztam a fejem. Aiden egy pillanatig habozott. Talán nem tudta, hogy mit kell tenni, ha egy lány sír? Én hülye... hiszen barátnője van. Mire ezt magamban megoldottam, addigra két erős kar között találtam magam. Megölelt. Reflexből visszaöleltem, és szorosan odabújtam hozzá. Az egyik kezével a hátamat simogatta, a másikkal pedig a hajamat birizgálta. Valamiért a karjai közt megnyugodtam.

Egy kis idő múlva, egy kicsit eltolt magától, de csak pont annyira, hogy a szemembe tudjon nézni.

– Grace a baj? – kérdezte Aiden

– Ő is, meg ez az egész helyzet. Mi lesz, ha nem jutunk ki? Ha örökre itt ragadunk, akkor mi lesz? Nem látom többe a családom – akadtam ki, és egy könnycsepp újra legördült az arcomon. Le akartam törölni, de Aiden gyorsabb volt. Odanyúlt meleg sima kezével, és letörölte.

– Kijutunk. Nem lesz semmi gond, erős vagy Hazel, én ezt tudom – mondta kedvesen.

Hirtelen nem fogtam fel mi történik. Aiden az ajkát az enyémek nyomta. Megcsókolt. Nem tartott olyan sokáig a csókunk, de az a pár perc is csodálatos volt. Jézus, Hazel, mit beszélsz?

Láthatólag Aiden is zavarban volt, hiszen elkezdett előre menni. Nem tettem szóvá a csókot, de azért eléggé felzaklatott. De abban biztos vagyok, hogy azért csókolt meg mert megsajnált. Vagyis azt hittem.

~

Csendben megérkeztünk a legközelebbi börtönhöz. Szerencsére az ajtó nyitva volt, amin mindketten csodálkoztunk hiszen körözött bűnözők vannak oda bent.

– Mit nézzünk meg először? - kérdezte Aiden

– Talán a listát, hogy van-e LJ betűkkel kezdődő fiú esetleg lány. De képtelenség, hogy lány legyen – mondtam magabiztosan.

– Honnan vagy ennyire biztos abban, hogy nem lány? – kérdezte felháborodva a fiú.

– Onnan, hogy egy lány soha nem ölne embert. Ez a fiúkra jellemző.

– Látom, kiállsz az elved mellett – mondta nevetve.

– Ezért is szeretlek – suttogta alig hallhatóan. Tessék? Jól hallottam? Vagy csak beképzeltem? Szerintem itt gondok lesznek, ha elkezdek hallucinálni...

– Igen kiállok, de inkább menjünk és nézzük meg a listát a bűnözőkről – mondtam

A szerencse most nekünk kedvezett, mivel a hatodik bűnöző neve, aki lassan 9 éve volt itt, LJ betűkkel kezdődött.

– Hah! Mondtam, hogy férfi a bűnöző – szóltam oda Aidennek kuncogva.

– Jó, jó nyertél – nevetett velem a fiú

Az illető amúgy Lance Jones volt.

– Miért ennyire ismerős ez a név? – kérdezte Aiden

– Nem ő volt az, aki 9 éve kirabolt ötven bankot és megölt három embert?

– Basszus, tényleg – csapott a homlokára a fiú.

– Én akkor biztos nem megyek be oda! – jelentettem ki határozottan.

– Nyugi, Hazel! Nem lesz semmi baj, hiszen ő is lefagyott. Meg ha valaki megtámadna akkor én puszta kézzel leütöm.

– Aha, persze – mondtam egy szemforgatás kíséretével.

Ezután megkerestük a hatodik cellát, és ott volt Lance Jones, csak annyi különbséggel, hogy ő mozgott!! Nekem a szívem kihagyott vagy két ütemet. Ösztönösen nyúltam és fogtam meg Aiden kezét, aki megszorította a kezem bíztatásként.

– Csá Lance! Ajánlom, hogy működj együtt velünk, és ne próbáld meg beverni a gyönyörű arcom, mert nagyon megbánod – mondta Aiden. Ő és az egója. Tipikus Aiden.

– Én meg azt ajánlom, hogy siessetek különben Grace-nek annyi. Nincs sok időtök, ha jól számolom már csak 10 percetek van – mondta gúnyosan Lance.

10 perc, de mit kéne csinálnunk? Nem akarom elveszíteni Gracet.

~~~

Remélem tetszett ez a rész!

Mitgondoltok, mi lesz Grace-el? És bocsánat, hogy most ilyenre írtam meg Aident,de én próbáltam most egy kicsit más oldalát mutatni neki.                                                                   

~~~

A következő fejezet írója: szello2