A Disney gimi (BEFEJEZETT!)

19.nap

- Azért remélem – mondta Anna -, hogy az, hogy összejöttünk nem azt jelenti azt, hogy most majd együtt alszunk, meg ilyenek.

Morgó és Ő a kanapén feküdtek egymással szemben.

- Rengeteget güriztem azért, hogy belém szeress, hülye lennék pont most elrontani. – mosolyogta a fiú. Mióta Anna pár perce kimondta, hogy szereti, szakadatlanul vigyorgott – Tudom, hogy időre van szükséged... De fura hogy idősebb vagy, mint én, és mégis rád várunk. – nevette.

- Mert veled ellentétben én jó diák voltam. – kötekedett Anna.

- Pedig az cseppet sem mókás.

Pedig valójában sokkal jobban érezte magát mióta jó útra tért, pláne mert szíve hölgye is értékelte ezt.

- Lassan nem ártana lefeküdni. Kicsit fáradt vagyok már. – mondta a lány, miközben felült, és kicsit meg is szédült közben. Végül mégis lecsúszott az a fél üveg bor a torkukon és már Anna kezdte is érezni annak bódító hatását.

- Meg látom a szalon spicc is megvan. – könyökölt fel Morgó. Ő már hozzá volt szokva ehhez. Meg se érezte ezt az általa vélt keveset.

- A végén még alkessszá teszel. – nézett rá Anna mosolyogva, miközben megérintette a homlokát.

Morgó csak nevetett és vidáman nézze végig, ahogyan szerelme dacolva a gravitációval visszavonul a szobájába. Utána a hátára fordult és két tenyerét feje alá helyezte.

El sem hitte, hogy végre sikerült. Végre minden eddigi önuralma megtérült.

Anna másnap reggel fejfájással ébredt. Meg is fogadta, hogy többet nem iszik. Az órájára tekintett. Fél tizenkettő... nos egészen jól kiütötte az a kis bor tegnapról.

Lassan felült és újragondolta a tegnap történteket. Elmosolyodott miközben visszatértek álomittas emlékei arról, ahogy összejött Morgóval. Nem volt biztos abban, hogy jól döntött, de mindenesetre boldognak érezte magát.

Kikászálódott az ágyból, magára vett egy köntöst és előjött a szobájából. Legnagyobb meglepetésére Morgó nemcsak hogy nem aludt, a konyhában tevékenykedett.

- Jó reggelt! – köszönt tétován Anna.

- Jó lesz az délnek is. – fordult felé mosolyogva Morgó – Nagyon kikészített az a kis borocska. – lépett közelebb hozzá és szájon csókolta.

- És te mit csinálsz? – kérdezte aztán a lány.

- Megpróbálok reggelit készíteni. Ha szereted a tükörtojást és a bacont, akkor biztosan ízleni fog. – felelte, leplezve, szégyenérzetét a főzés nem tudásával kapcsolatban.

- Ez kedves tőled. – mosolyogta Anna és a vízforralóhoz sétált – Te kérsz kávét? – nézett rá.

- Igen, az jó lenne.

Miközben Anna leült meginni életadó reggeli italát, átnézte az aznapi leveleket. Mind nővérének volt címezve és mind számla volt. Anna keserűen gondolt Elsa-ra és remélte, hogy felépül.

Azonban akadt egy, ami neki jött, ráadásul Jack-től. Le is tette a bögrét és két kezébe fogta a levelet. Mit akarhat tőle a nővére exfiúja?

- Húha! Kitől jött az, hogy így szorongatod? – érdeklődte meg Morgó miközben kíváncsi ábrázattal figyelte a lány arcát.

- Elsa volt vőlegénye. – vallotta be – de fogalmam sincs, mit akarhat.