A Disney gimi (BEFEJEZETT!)

8.nap

Másnap Morgó első dolga az volt, hogy felkereste Anna-t.

Most is ott lelt rá, ahol mindig – a szekrényénél.

Köszönt neki, amire a lány szemmel láthatóan összerándult. Morgó nem tudta, hogy most komolyan fél tőle, vagy csak sikerült nagyon megijesztenie, de azért jól elmosolyodott rajta.

- Tegnap jól felbasztad az agyam. – jegyezte meg, mikor Anna már ránézett.

-... és az óta is dühös vagy rám? – kérdezett rá óvatosan.

- A helyzet az, hogy halvány lila fogalmam sincs, mihez kezdjek veled, és ez bosszant. Miért nem vagy hajlandó beadni a derekad? Nem sokkal jobb, ha van tekintélyed, és bosszút állhatsz azokon, akik kicsesztek veled?

- Csak a gyengék állnak bosszút. – vélte Anna.

- Ez nem igaz. – cáfolt rá Morgó – Éppen, hogy erő kell a bosszúhoz. Ha gyenge vagy, azt a társadalom kihasználja, és elnyom. Ilyen az ember, ez ellen nem tudsz mit tenni. - vont vállat végül. - Csak ki kellene próbálnod. Talán rá ízelednél a dologra.

- Bűntudatom lenne utána, pont úgy, mint tavaly. – Anna visszagondolt élete első és utolsó bosszújára.

Az egyik lány hashajtót tett az ebédjébe pont a bál napján, mert azzal a fiúval ment, akibe az elkövető szerelmes volt. Anna aznap este ki se tudott jönni a mosdóból.

Úgy látta, hogy ez bizony bosszúért kiált, így ő is megtette vele ezt, azon a napon, amikor az említett lány kampány beszédet tartott a DÖK elnökségért. Azonban ő nem volt olyan szerencsés, mint Anna, és nem jutott el időben a mellékhelyiségre. Utána nem, hogy nem nyerte meg a címet, még év végéig piszkálták is az esettel.

Anna-nak pedig olyan bűntudata lett, hogy oda se mert menni bevallani, hogy ő tette, hogy aztán bocsánatot kérjen.

- Miért? Tökre megérdemelte. – mondta Morgó, miután a lány elmesélte neki a történetet.

- Dehogy érdemelte! És nekem is lehetett volna több eszem annál, hogy alattomosan bosszút állok.

- Pedig sokszor van rá szükség. Látod ott azt a srácot? – mutatott egy nem messze mellettük álldogáló fiúra, aki a telefonját nyomkodta. Anna emlékezett rá, hogy Tadashi-nak hívják, és egyébként gamer. Biztos a telefonján játszik éppen – még általánosban, nyolcadikban azzal piszkált, hogy alacsony vagyok, és néha meg is ütött. Eldöntöttem hát, hogy nem hagyom magam többé, és a nyári szünetemet az edzőteremben töltöttem, az már csak hab a tortán, hogy majdnem húsz centit is nőttem azon a nyáron. Gólyaként pont ide jártunk mindketten és felkerestem. Jól visszakapott mindent, és képzeld! Azóta a közelembe se mer jönni. Ráadásként mindenki ráeszmélt, hogy engem nem szabad basztatni, mert visszaadom.

- Komolyan nem sajnáltad, még egy kicsit se? – hüledezett Anna.

Morgó úgy tűnt, elgondolkodik, majd magabiztosan kijelentette:

- Nem én!

Anna pedig nagy szemekkel nézett rá. Szende hazudott neki, ez a fiú a lelke mélyén sem lehet jó. Egy kis ideig szemezett a fiúval, aztán Morgó otthagyta őt a gondolataival.

A saját szekrényénél megállt, hogy elővegyen valamit, mikor legjobb barátja lépett melléje.

- Mit mondtál Anna-nak? Elég feldúltnak látszik.

- Csak Tadashi esetét meséltem el. – felelte Morgó.

- Az igazat? – lepődött meg Szende.