Madárcsicsergős reggel helyett, másmilyen hang nem hagyta, hogy tovább nyomjam az ágyat.
Konyhából beszűrődő tányérok és fémek összeütközése, mondhatom..eléggé "kellemes".
Nem gondoltam volna hogy Logan hajnalok hajnalán képes lesz felkelni hogy bármit is főzzön, mert már ott sandít a történet, hogy apám egyedi szakács stílusa olykor vagy ehetetlennek bizonyult, vagy halálosnak.
-Apu, te mióta főzöcskézel?-anélkül hogy láttam volna, mert még mindig a lépcsőn botorkáltam lefelé, kérdeztem rá.
Nem követte válasz, helyette valami olyasmit hallottam amitől a vér is belém fagyott.
A kés ismerős súrlódása egy másikkal.
Odalopóztam hogy végre kilessek a fal mögül, ha esetleg egy bérgyilkos ólálkodik a házamban, számítsak rá.
De aztán, nem sokat láttam így hát a bátor énem győzött, és egy seprűnyelet megragadva próbáltam minél halkabban odaosonni a háta mögé.
Azt már leszűrtem hogy magasabb mint én, na jó kit etetek...a föld összes férfijának hatvan százaléka magasabb nálam.
Fekete haja van, az is olyan mint aki egy éve nem ment fésű közelébe, és fodrászhoz sem.
Izmos, eléggé izmos...
Kicsit elkalandoztam, azt hiszem.
Felemelte a kést, amelyet eddig élezhetett, majd annak csillogását figyelte, aztán megláttam magamat benne, szóval engem figyelt..
-Jó reggelt szépségem!-az idegenhez egy ismerős hang társult.
Jungkook
-Te mit keresel itt?-szakadt ki belőlem a kérdés.
Megfordult.
Ledöbbentem egy pillanatra, mintha szíven szúrtak volna.
Teljesen más kinézettel jelent meg előttem, szemüveges volt, üveg nélkül, hosszabb volt a haja, és a szeme is más színű volt.
Jégcsapra emlékeztető szivárványhártyája, és az őt körülvevő sötét, ám de megmagyarázhatatlan erők, olyan szinten sújtottak rám, azt hittem összeesek.
-Veled meg mi történt?-találtam meg a hangomat, ő pedig ezt ki is várta.
Letette a húsvágó kést a kezéből, távol tőlem, hogy aztán megragadjon engem.
Átölelt, fejét a nyaki hajlatomba fúrta,és csak annyit mondott:
-Vacsorát készítek neked.
-Jun.. Jungkook...reggel van.-nem mertem megmozdulni sem, féltem tőle.
-Tudod, nekem folyton éjszaka van, akkor is ha a napot látom.
Nem tudtam hova tenni ezt a kijelentését, én már nem értek semmit sem.
YOU ARE READING
••𝑃𝐴𝑅𝐼𝑆-𝐽𝐼𝐾𝑂𝑂𝐾••
Paranormal[ -Párizs a világ egyetlen olyan városa, ahol az éhenhalás még mindig művészetnek számít.-motyogtam leginkább csak saját magamnak. Nem mintha a másikat annyira érdekelné, nem is rám figyel. -Azt mondják Párizsban élő emberek, mind gyö...
