A napok teltek, én és Jungkook egyre közelebb kerültünk egymáshoz, és ez az elején meglepett. Mikor végzet a munkájával, el mentünk valahová, mindig új helyeket mutatott nekem, és én szívesen mentem vele, egyáltalán nem kényszerből vagy gyűlöletből voltam ott. Ott akartam lenni, és ahogyan észre vettem ő sem volt már olyan feszült, vagy éppen flegma ha körülötte voltam. Sokat dobott az egészen az, hogy nap, mint nap együtt voltunk. Arra keltem, hogy mellettem van és úgy feküdtem le, hogy ott van az oldalamon.
Tudtam és éreztem is, hogy nálam már nem a bosszú játszik, nagy részt szerepet, hanem az, hogy megszeretném ismerni. És ez számomra is furcsa volt, hiszen nem így kezdtem bele, ebbe az egészbe. Eddig sosem szerettem volna ilyen közel lenni, egyetlen egy emberhez sem, Min Yoongin kívül, de valamilyen szinten ő más tészta volt. Ő a barátom volt, míg Jungkook... Jungkook egy veszélyes személy volt számomra, hiszen a kezdetektől fogva más volt vele lenni. Nem tudom, hogy mikor kezdődött ez nálam, nem tudom mióta gonolkozom ilyen dolgokon vele kapcsolatban, de úgy érzem nem számít. Egyetlen egy dolog van amiben kételkedem, hogy Jungkook ugyan így érez e, mint én. Mert, hogyha nem és, én vagyok csak ilyen gonolkozással baszhatom az egészet. Ő fog nyerni és értelmetlenül voltam vele heteken keresztül.
Az első sétánk óta eltelt három hosszú hét, normális ember ne mondja nekem azt, hogy nem kedvel meg egy személyt aki folyton folyvást vele van, és kedves vele. Csak rá tesz egy lapáttal, hogy a szex mennyei vele, úgy érzem senkivel nem éreztem még ilyet, és ez idegessé tesz. Amennyiben nem derítem ki ma, hogy érez e valamit irántam, nem fogok tudni rá jönni, csak ha haza értünk.
Jungkook hamarabb el végezte a dolgait itt, így már holnap indulunk haza. Rám bízta, hogy az egyezség ami köztünk van, nem fog meg szakadni azzal, hogy haza megyünk. Ugyan úgy együtt leszünk, és nem nyúlhat hozzám senki más csakis ő, amit muszáj be tartanom. Hogyha hív, vagy küld valakit értem, máris szabaddá kell tennem magam.
Ő most nincs a szállodában el ment valahová, de sosem mondja hová így nem is gonolkozom ezen. El pakoltam minden dolgom, a holnapi haza utazás miatt, így most egy alsó nadrágban, és Jeon egyik hatalmas nagy ingjében fekszem az ágyon. Yoongival tegnap beszéltem, és tudtommal nincs elérhető állapotban most, mert intézi valója volt a mai napra. Bele tűrik szőke hajamba és ki fújom a bent tartott levegőt, váratlanul ér a telefonom csengése. Azt sem tudom hova raktam azt a szart.
Mikor meg találom az éjjeli szekrényen, kezembe veszem és jól meg figyelem a számot. Ismeretlen. Értetlen abrázattal nyomok rá a zöld ikonra és a fülemhez teszem a telefont.
- Halló? - hallom meg saját rekedtes hangom.
- Szia édesem micsinálsz? - ahogy meg hallom a hangját a szívem havesen kezd dobogni. Erről beszélek, nem akarom, hogy Jungkook miatt így kezdjen dobogni a szívem.
- Fekszem, te? - dőllök vissza a párnák közzé.
- Egyedül ülök egy irodában, vagyis egy hotel szobámban, ami most számomra irodát jelent - érzem, hogy mosolyog.
- Mi oka volt, hogy fel hívtál? Talán már ki nyirtál pár ember, és most unatkozol? - találom meg hangom, és érződik a szarkazmus is.
- Ami azt illeti igen végeztem a munkámmal, és most unatkozom. Kérdésedre a válasz - kopogtatnak nála így nem fejezi be azt amit mondani akar. Egy férfival beszél valamiről, de nem értem, japánul beszél. Pár perc múlva be záródik az ajtó, és meg hallom Jungkook sóhaját - Rád gondoltam, ezért hívtalak fel - fejezi be mondatát.
- Milyen kedves vagy, én is rád gondoltam - vallom be neki félszegen.
- Te mindig rám gondolsz édesem - fel nevetek a ki jelentés hallatán, hiszen jól tudom, hogy igaza van.
- Nem igaz, te gondolsz rám mindig és ezt te is tudod meg én is - kötekszem tovább.
- Nem is tagadtam sosem - komolyodik meg hangja.
- Tudom - mondom inkább magamnak, mint neki.
Össze zavar ez a férfi, eddig egyetlen egy embernek sem sikerült, de ő kezd velem úgy játszani, ahogy ő akar. Nem vagyok hülye észre veszem, hogy gyengébb vagyok tőle, sokkal gyengébb. Megint kopogtat valaki nála, és beszélgetnek. Mikor meg hallom az ajtó záródását, Jungkook újra meg szólal.
- Most mennem kell Édesem. Ma van az utolsó napunk itt mi lenne ha, szexelnénk egy kibaszott jót, utána pedig néznénk valamit? - kezd el gondozni.
A szexelni résznél egy ravasz mosoly jelenik meg az arcomon.
- Benne vagyok bunny - mondom ki az általam kreált becenevet. Meg hallom a vonal végén Jungkook kuncogását, tudom, hogy tetszik neki ez a becenév.
Le teszi a telefont én pedig mosolyogva nézek magam elé, erről beszélek. Erről a fura dologról köztünk, furán érzem magam a közelébe, nem tudom meg határozni mi ez. De kíváncsi vagyok rá, rá szeretnék jönni, még akkor is ha sérülni fogok. Magam sem tudom mi van a fejében, mit akar tőlem, de kíváncsi vagyok. Nem mondtam még Yoonginak, hogy mi van velem és jungkookal. Annyit tud, hogy ugyan az minden, mint eddig. Hogyha holnap haza érek, az lesz az első dolgom, hogy beszéljek vele.
Rá szeretem volna jönni mi ez az érzés, és tudtam, hogy Min Yoongi segíteni, fog nekem ki találni.
________________
Anyohaseo ❤️🧸
Mondtam, hogy hamar fogok hozni új részt. Itt is van, nem tudom, hogy tetszik e. De nekem tetszik és, mint páran mondtátok nekem, az számít ha először neked tetszik a munkád. De azért remélem tik is élveztétek olvasni.
Na na na Jimin kurvára kezd rá jönni valamire! Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de én úgy látom mindha a mi erős, Jiminünk kezdene meg törni. Mit gondoltok Jungkook mitt érezhet? Ugyan így lehet a dolgokkal, mint Jimin?
Bele fogok halni az itthon létbe, nincs nekem ez meg szokva már. 🙂
Ti hogy vagytok? Milyen napotok volt?
Ma is ügyes voltál, és gyönyörű ezt ne felejtsd el! 🧸❤️
Köszönöm, hogy el olvastad. Ha itt jársz nyomj a csillagra, és a véleményed is meg köszönöm ❤️
BẠN ĐANG ĐỌC
Im Your Filter ʲⁱᵏᵒᵒᵏ 18+ Szünetel
Lãng mạnJimin egy elég szenvedélyes férfi aki nem vetti meg az alkalmi kapcsolatokat, habár az ő munkájában ez természetes. Napról, napra más és más férfiakat vendégel meg egy klubb el dugott szobájába. Az összes férfinak meg mutatja mindig változó arcát. M...