Im Your Filter ʲⁱᵏᵒᵒᵏ 18+ Szünetel

24

Arra ébredtem fel, hogy a hátam fázik és egyáltalán nincs be takarva. Ki sem nyitva a szemem fordulok a másik oldalra és bújok bele valami keménybe, nem törődve azzal mi az bújok még jobban közelebb és be is takargatom magam. A mellettem lévő valami meg mozdul és egy kezet is meg érzek derekam körül, ami közelebb von magához, így már egy férfi mellkasán fekszem.

- Hány óra? - hallom meg már a jól ismert hangot. Eddig abban a tudatban voltam, hogy valamelyik kuncsaft fekszik mellettem, de így már tudom, hogy a legkülönlegesebb kuncsaft fekszik most itt engem ölelve. - Jimin - moran fel Jungkook, és karját, most már vállamon érzem meg - hány óra?

- Honnan tudjam? Ugyan úgy most ébredtem fel, mint te - bújok bele nyak hajlatába - meglepő lenne, ha tudnám mennyi az idő.

- Tippeljük meg mitt szólsz hozzá? - nem szólok semmit, csak meg rántom a fejem - Amilyen világos van most, mondjuk azt, hogy olyan kilenc óra felé lehet - ül fel és dől az ágynak.

- Tudod Jungkook azt hinné az ember, hogy egy olyan személy, mint te okosabb - tornázom fel én is magam ülő helyzetbe, és neki dőllök az ágynak.

- Miért is? - néz rám értetlenül.

- Melletted van az éjjeli asztalon az óra - nevetek fel szórakoztan, át hajolok Jungkook felett és el veszem az órát - kilenc óra múlott, nyolc perccel - lesz hangom egyre halkabb.

- No ki a hülye Park Jimin?  - néz le rám szórakozotan, és a takarót le szedve magáról ki szál az ágyból.

Tekintettem a kemény fenekén akad meg, ami meztelenül tárul elém, és ennek az oka az, hogy a tegnapi után, egyáltalán nem volt erőnk fel öltözni.
Tekintettem fel felé irányul így meg figyelem, keskeny csípőjét és nagy és izmos hátat, az egyik vállától meg kezdődnek a tetoválásai, a látvány miatt nyelnem kell egy nagyot. - Nem szeretnél fel kelni? - néz rám hátra miután, ki nyújtotta a tagjait.

- De persze - nézek fel rá, és tudom, hogy tudja, mire gondolok most.

- Mi lesz? Fel kelsz? Vagy segítsek? - indul meg felém egy nagy vigyorral az arcán.

- Nem! - kiáltok fel a vártnál hangosabban, ami a fellettem állót csak meg nevetett.

- Csak nem fel izgultál a fenekem láttán? - néz le rám, még mindig nevető szemmekkel.

- Egyáltalán nem erről van szó, - rázom meg a fejem - el mennél ameddig fel öltözök?

- Miért mennék el? Láttalak már meztelenül Édesem - ül le direkt az ablak párkányra. Pár másodpercig farkas szemet nézünk egymással, tudom, hogy nem fog fel állni onnan. De mégis milyen égő lenne ha csak úgy, meg látna az álló tagom? Nem érdekel, tudom, hogy ő akar nyerni így magamra húzva a takarót fel állok és magam köré tekerve azt szekrényem felé veszem az irányt, ki veszek valami hordhatót belőle és ezután, a fürdő szobába siettek. Jungkook nevetését még, oda is be hallom, de engem is meg mosolyogtat ez a kis jelenet.

Ha el gondolkozunk elég sokat változott a kapcsolatunk azóta, hogy meg ismertük egymást, ha meg látna mindket együtt pár ember, biztosan azt mondanák, hogy ezek ketten kedvelik egymást. De mind a ketten tudjuk, hogy ez ami közöttünk van, csak egy ideig fog tartani.

Véleményem szerint, Jungkookra emlékezni fogok végig életem során, mert őt különleges okok miatt ismertem meg. Más, mint a többi és ezt tagadni sem tudnám. Vonzódom hozzá, testileg. Nem csak meg játszás az egész, mint azokkal akikkel nap, mint nap ágyba bújok. Hozzá teljes egészében, úgy igazán vonzódom. Mikor hozzám ér érzem azt a tűzet, érzem, hogy meg halnék egyetlen egy érintésért is, hogyha a közelemben van.  De csak testileg, érzelmileg nem tud, meg hatni, még. Fejezd be Jimin ez csak a bosszúd, része.  Meg értem, hogy össze zavarodtál, de vegyél egy mély levegőt és felejtsd el ezt az egész hülyéget.

Mikor kész lettem, Jungkook már fel öltözve várt, engem. El mondása szerint el, ment egy másik fürdőbe, mert én sokáig készülődök, és mi tagadás, ebben az egyben talán igaza van. A kis incidensünket nem említette, és örültem neki. Elég szórakoztató lenne, ha a reggeli merevedés lenne a téma az utunk során. Dél előtt révén, egy parkba vitt el Jungkook, meglepődve néztem végig, az egészen, gyönyörű látványt nyújtott. Sokan mondják, hogyha a fákat meg nézed jobban, szürreális az egész. A nagy lombok amik körbe ölelik az egész törzset fura, és a magasságukban van valami különleges. Jungkook és én végig sétáltunk az egész parkon. Nagyon sokat beszélgettünk meg tudtam, hogy az apját szerette, hiszen nem volt senkie rajta kívül, az édes anyja nagyon hamar meg halt, és ezután csak az apjára számíthatott. Egyke volt így az apja meg akart neki, mindent adni, de arra is meg tanította, amire szüksége lesz, ha meghal az idősebb. Most ezek után, már meg értettem, hogy Jungkook miért ilyen kemény kívülről, nem volt édes anyja, aki meg mutassa neki, mi a gyengeség, és akik körülötte voltak, mindig csak azt nézték, honan jött, sosem akarták igazán meg ismerni. Azért voltak vele kedvesek mert, mindenje meg volt, és nem azért aki ő valójában. Azt tanították neki, hogy ő más, ő különleges és, hogy nem ér fel hozzá senki. De mondjátok meg nekem, egy maffia főnök, mi mást tanítana a fiának?

Akármit is mondok vagy gondolok, abban jó amiben jónak kellet lennie mindig, és ezt sikerült bele nevelni. Csak azt nem, hogy, hogy legyen érzékeny, kedves, együttérző, kegyelmes. Úgy érzem tudnék neki segíteni, de arra is rá kellet jönnöm, hogy az az ember nem én leszek.

Egy anya és a kis fia meg fogták a tekintettem, annyira különleges volt a kapcsolatuk, még így is messziről nézve. Látszott, hogy az asszony nagyon szereti a csöpsséget, és a kis fiú sem volt ezzel másképpen. El sem tudom képzelni, volt e olyan, hogy az én anyám így nézet rám. Fájdalmas volt a fel ismerés, de nem sosem játszott így velem, és sosem nézet így rám.

Jungkook hangja rángattot ki a bámulásból fel ajánlotta, hogy üljünk be egy cukrászdába, után pedig sétáljunk még egy picit. Meglepetésemre a férfi a kezét nyújtotta nekem, és akkor jöttem rá. Jungkook egy nagyon kemény és flegma embernek tűnik, de ami belül van, arra minden egyes ember kíváncsi lehet. Különleges személyisége van, és észbe se kaptam, de meg akartam ismerni.

Ő egy olyan világ volt számomra ami kihívást jelentett, az ő világa más volt, mint az enyém. De hiszen mindig azt mondják, a hibák, a legkülönlegesebb részeink. És Jeon Jungkook igazán különleges volt, számomra.

___________________

Sziasztok bébik.

Huh kész vagyok ezzel a résszel, és ezt a részt most egyáltalán nem úgy kezdtem el hogy nem akartam leírni. Akkor írtam mikor kedvem volt hozzá. De közben a napokban, tikteket sem felejtettelek el, mindig a fejemben vagyok.

Mitt gondoltok milyen lett?
Jimin el kezdett rendesen gonolkozi, azok után amiket Jungkook mondott neki. Szerintetek Jungkook, hogy van ezzel?

Nagyon zsúfolt napjaim voltak mostanában, de most...szoba fogságban vagyok 🙂 , így egyáltalán nem mehet sehová. Így majdnem 18 évesen ez elég fura, de nem baj addig is lesz időm, magamra és lehet valamelyik nap megleplek tikteket egy résszel.

Ti, hogy vagytok? Hogy megy a suli, vagy az élet?

Ma is gyönyörűek vagytok! ❤️

Köszönöm, hogy el olvastad! Véleményt és csillagokat meg köszönöm! ❤️