Megvan az az érzés amikor olyan emberbe szeretsz bele akibe nagyon nem kéne? Nincs? Hát akkor hallgasd meg az én történetem amibe elmesélem hogy szerettem bele a mostoha bátyámba és hogy hogy alakult a kapcsolatunk.
Bementem a terembe és leültem a helyemre. Kinéztem a folyosóra nyíló ablakon. A tanár pont pont akkor pofozta fel Sunghoont.
Bűntudatom volt... Még hozzá nagyon nagy. Hajánál fogva rángatta el az igazgatói felé. Nem tudtam az órai munkákkal foglalkozni... Folyton Sunghoon járt a fejembe.
Miért védett meg? Miért vállalt magára mindent? Nem értem....
Kicsengettek. Hoonie sehol. Megnéztem az udvaron a büfében az igazgatóiban a szertárba, de még a fiú WC-be is benéztem, de nem találtam meg.
Szomorúan ballagtam vissza a terembe. Leültem és vártam. Lehet hogy haza küldték? Biztos nem! Hiszen csak puskázott. Észre sem vettem hogy belépett a tanárnő. Elkezdte az órát, amit kis idő múlva kopogás szakított meg. Sunghoon volt az. Elnézést kérve leült a helyére az az mellém. Gyorsan elő vette a cuccait majd, sietősen elkezdte lemásolni a táblára írt dolgokat. Füzetemből kitéptem egy lapot és egy kis üzenetet írtam rá.
"Mi történt? " - állt a papíron.
" Csak egy kicsit Megszidtak ; ) " - válaszolta.
" Sajnálom! Ez Miattam volt! "
" A tesómért igenis Megéri! <3 "
Bűntudatom nem múlt el. Sőt! Inkább erősödött. Ő már most a testvéreként tekint rám... Én meg annyira szégyellem magam a tegnapi miatt. Felém fordult fejével és el eresztett egy halvány mosolyt. Viszonoztam tettét.
- Bora! Ahogy látom az anyagra figyelsz... Akkor.... Mi Newton III. törvénye? - nézett rám egy győztes mosollyal.
Fejem oda kaptam és egyből válaszoltam.
- A hatás-ellenhatás - mondtam fa arccal.
- Szerencséd - mormogta maga elé.
∆Time skip∆
Egyedül indultam haza mivel Hooniet bent tartották mondván: "Hogy tanulj az esetből ma bent maradsz 6-ig és segítesz takarítani! "
Lassan haladtam ,mikor is arra figyelmes hogy valaki a nevemet ordibálja. Hátra kaptam fejemet és megláttam a barátnőmet.
- Huh azt hittem már sosem hallasz meg! - kapkodta a levegőt.
- Bocsi -mosolyodtam el zavartan.
- Nem baj! Induljunk el hozzád! - Karolt belém
Francba... öhm ...most mit csináljak? Nem mondhatom el neki hisz Sunghoon megkért rá. Találj ki valamit Bora!
- Öhm bocsi Soli tanulnom kell holnapra... - mondtam el életem legrosszabb hazugságát.
- Hát tanuljunk együtt! - mondta boldogan.
- Oké... - hát ez nem jött be.
Telefonomat elővéve gyorsan ráírtam Hooniera hogy azért számítson a dologra.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
