Sokat gondolkoztam azon amit Jin mondott. Tényleg szeretem én Kidot? Nagyon sokszor végiggondoltam, tényleg rengetegszer. Nagyon szeretem Kidot, de talán csak barátomként. Talán csak egy menekülés volt Hobi előtt? Vajon tényleg Hobi lesz a végzetem? De most komolyan, gondoljunk bele, hogy már nagyon rég nem láttam őt, de még mindig hozzá vonzódom, még mindig azt akarom, hogy megérintsen. És igen, most őszinte leszek, nem szeretem, ha Kido hozzáér az érzékeny pontjaimhoz. Vegyük például a fenekemet (oké oké, elég ciki téma, de neked elmondom), ha Kido hozzáér, megmarkolja, vagy csak megcsapja, nem olyan érzés, mint nálad volt. Kidonál, csak érzem, Hobinál pedig élveztem, és néha-néha még utána is fordultam. Ha Kido mondd valami szépet nekem, vagy kimondja, hogy szeretlek, nehezen viszonozom kedvességét. Viszont ha Hobitól kaptam egy-pár szép szót, már akkor majd kiugrott a szívem a helyéről, és már meg is akartam őt ölelgetni, vagy inkább csókolgatni. Imádtam őt, és talán még most is szerelmes vagyok belé.
Viszont Hobinál rengeteg negatív dolgot hagyott maga után. Itt hagyott engem, még mindig nem nagyon értem, hogy miért. Itt hagyott maga után egy tátongó űrt, amit még mindig érezni lehet. Minden este sírtam utána, alig tudtam visszaállni a munkába/szerepembe, szörnyen néztem ki. Fájt minden róla szóló cikk, közös képek, közös emlékek, és persze ami a legjobban fájt, hogy már nem érinthettem. tényleg minden fájt. Utálom ezért őt, hogy ekkora fájdalmat nekem. És most itt van nekem Kido, ez a cukipofa. Aki elfeledteti velem Hobit, aki csak mosolyogni tud rám. Az én kis ennivaló tündérkém.
Tehát, most teljesen össze vagyok zavarodva. Kivel lenne jobb? Kit szeretek igazán?
Lehet, hogy nem is Hobit láttam? És ha nem ő volt az, akkor ki lehet? Ki hasonlíthat ennyire rá? Ki járhat úgy, mint ő? Na, mindegy is, ma elmegyek meglátogatni édes kis anyukáját, mert egyedül hagyta. Jiwoo meg a családja meg valami nyaraláson vannak, ha jól tudom.
- Heloooo. - nyitok be a házba.
- Szia Jimin, már hiányoztál. Hogy vagy? - fogad kedvesen Jung asszony.
- Köszönöm, nagyon jól. És maga? Maga. hogy van?
- Köszönöm szépen Nagyon jól. - mondta mosolyogva, majd miután levettem a cipőmet betessékelt a konyhába.
- Éppen ebédet főzök. Maradsz?
- Hmmmm, igen köszönöm. - mondtam mosolyogva, majd kényelembe helyzetem magam a széken.
- Jung asszony? Maga nem tudja, hogy visszajött-e Hobi az országba?
- Hmm, nem tudok róla. Őszintén én sem beszéltem vele, az elmúlt 5 évben. Elképzelésem sincs.
- Jung asszony, maga egy kicsit gyanús nekem. Ugye tudja, hogy könnyen átlátok az embereken. Itt van Hobi? Az országban tartózkodik?
- Nem tudom, Jimin, nem tudom. - rázza meg a fejét. Aha tehát akkor játszunk. Tudom, hogy hazudik, mert piros a füle, ha Hobi is ezt a rossz tettet követte el, akkor ő is mindig pirult. Hát a gének elárultak, sajnálom.
- 1 héttel ezelőtt láttam egy Hobi féle embert, igaz csak a hátát, de 100 közül felismerném a járását. Jung asszony, ugye beszélt Hobival az elmúlt 1 hétben?
Jaja, eztnem szabadna elmondanom. Igen beszéltem vele, de nincs az országban!!
- Biztos benne? - nézek rá sokatmondó tekintettel.
- Igen! Most nem hazudok. Csak ejtettem vele egy telefonbeszélgetést. 5 éve először hallottam a hangját, nagyon nagyon sírtam. Az én drágalátos kisfiam még életben van! - mosolyodott el gondolom az emléken.
- Értem. Mit mondott?
- ÓÓÓÓÓÓÓÓ, arról nem beszélhetek, szigorúan megtiltotta. Bocsánat Jimin, de nem mondhatom el.
- Rendben köszönöm, ez is segítség volt. - mondtam mosolyogva, szomorúságomat leplezve.
---------------------------------------------
Mára kemény 560 szó jutott. Én tényleg igyekszem, de mindjárt lecsukódnak a szemeim. Az a baj, hogy én későn fekszem és korán kelek. És ezt nem az ébresztőnek köszönhetem hanem a hülye genetikának. Mindegy is, jó ez így.
Most arra próbálok beállni, hogy minden nap írok egy részt, de az ilyen 500 és 700 szó között lesz. Én még mindig jobbnak látom ezt a dolgot, minthogy szombat vasárnap írjak 10000 szó pluszos részeket.
Hibákért bocsika<3333333333333
Ja és igen, ha valami közölnivalóm van/lesz azt a BOCSI részbe fogom írni!!! Az lesz az ilyen össze vissza fejezet.
YOU ARE READING
SZERELMES VAGYOK
RomanceJimin őrülten szerelmes, lassan már 4 éve J-hope-ba. De még senki sem tudja, vagy csak ő gondolja ezt? Ez az első írásom, nem is tudom, hogy miért csinálom. Félek, nagyon félek, hogy nem fog nektek tetszeni. De a remény hal meg utoljára ^_^