~Adam szemszögéből~
Boldogan mentem köszönteni a BARÀTNŐMET aki éppen az edzőjével smárolt.Mit csináltam rosszul?Azzal hogy időnként cukkoltam Karent,azért?Vagy mégis miért?Nem volt kedvem ezzel foglalkozni.Igen bevallom fiú létemre elsírtam magam.Karen volt az első szerelmem,és annak az elvesztése borzasztóan fáj.Nem tudtam hova menni.Barátaim nincsenek.Karen miatt mindenkit elvesztettem.Senki nem szerette őt.Mondták hogy bolond vagyok.Hát..Lehet igazuk volt.Megpróbáltam felhívni Tamyt de foglaltat jelzett a telefon.Ő az egyetlen lány akivel tartottam a kapcsolatot.Ismertem őt gyerekkorunk óta.Azon kaptam magam hogy visszavittek a lábaim Ashley-ékhez.Vajon mit csinál ilyenkor a lány?Megbántottam azzal hogy van barátnőm?Valahogy nem értek a lányokhoz.Tamy is mindig mondta hogy szerencsétlen vagyok.Bemásztam a kapun és a házhoz lopództam.Meghallottam Ashley hangját a nyitott ablakon keresztül.Leültem a földre és hallgattam amit mondd.Nagyon nyugtató volt a hangja.
-De nem érted?Pont Karmennel jár!-akadt ki Ashley
-Ne is mondd!Rühellem a csajt..-hallottam meg Tamy hangjàt.
Akkor ezért volt foglalt..De mióta ismerik egymást Ashley-vel?
-De nem érted?Ez AZ A KARMEN!A volt legjobb barátnőm.
-Mi?Az a hülye p*csa?Fuu akkor már 2 okom is van őt utálni.
Tamy is azok közé az emberek közé tartozott akik utálták Karment.És úgy látszik Ashley is.
-Na de beszéljünk valami vidámabb dologról..-ajánlotta fel Tamy.
-Igen..Én sem gondolkozom legalább ezen.Hát nem valami boldog dolog deee találtam egy sovány csontos sárga heréltet,tegnap ráültem és ledobott.
-Hogy mi?-kérdezte Tamy egy kis fáziskéséssel.
Kellett neki is idő mire feldolgozta mit is hall.Akkor ezért volt a hátsó karámban az a ló?Csak én làttam.Lehet Ashley Karmen elől dugta el.A két lány tovább beszélgetett a heréltről.A technikai részét már nem igazàn értettem ezért felálltam és mintha mi sem történt volna elmentem.
