A bűnöző bizalmasa

erste

~Destiny~

Miután kiraktam a gyerekeket az iskolánál elindultam venni magamnak és Codynak -aki legjobb barátom, egyben munkatársam- egy kávét. Volt még bőven időm munka előtt, így nem siettem.

-Jó reggelt Cars. -köszöntem a pultban álldogáló, nálam körülbelül 2-3 évvel fiatalabb lánynak.

-Jobbat. -válaszolt kicsit sem jókedvűen.

-Mért vágsz ilyen fancsali képet? -néztem rá összehúzott szemöldökkel.

Azt tudni kell, hogy Carmen mindig mosolyog és elég nehéz kihozni a sodrából, de ha valakinek mégis sikerül akkor elég rendesen ki tudja osztani az embert, olyankor érdemes vigyázni vele.

-Olyan hülyék élnek ezen a bolygón, mért kell már korán reggel felcseszni az ember agyát? -fújtatott.

-Kitalálom. Itt volt megint Aron, igaz? -Aron Carmen exe, aki nem bírja felfogni, hogy szakítottak és gyakran feltűnik a kávézóban könyörögni.

-Talált. Nem hiszem el, hogy nem érti meg, hogy hagyjon békén. Mostmár tényleg leütöm. -morogta idegesen.

-Nyugodtan, de szólj ha kell segíteni, tudok hozni ásót, csak egy hívásodba kerül. -kacsintottam a lányra, mire felnevetett.

-Köszönöm Desty. A szokásosat? -kérdezte mosolyogva.

-Igen. -válaszoltam egy halvány mosollyal az arcomon. Szinte minden reggel jövök, így már elég jól ismer.

-Itt is van. -rakta elém a két kávét pár perc elteltével.

-Köszönöm, Aron mentes szép napot! -köszöntem el és már indultam is a kocsimhoz, eléggé elbeszélgettük az időt.

-           -          -         -         -         -          -

A kórházhoz érve első utam Codyhoz vezetett, meg sem lepődtem, hogy a büfében találtam meg, két süti társaságában.

-Reggelt Cod. -köszöntem neki mosolyogva.

-Jó reggelt Esti. Jajj de cuki vagy, kösziköszi. -vette el a felé nyújtott kávés poharat. -Tessék ez meg a tiéd -tolta elém az egyik sütit. Megköszöntem neki és leültem mellé az egyik székre

-Amúgy el kéne mennünk valamelyik nap bulizni, régen voltunk -szólalt meg egy kis idő múlva.

-Pénteken voltunk és hétfő van. -ráztam meg a fejem hitetlenkedve. -És amúgy sincs hozzá sok kedvem. Gyere menjünk dolgozni inkább, mert a főnök kibelez minket. -álltam fel a székről.

-De az olyan régen volt, ne csináld már Des -kezdett el hisztizni. Hadd mutassam be az érett 27 éves Cody Rickmant. -Jól fogod érezni magad -győzködött tovább.

-Még átgondolom. -nem, nem fogom, de ezt neki nem kell tudnia. Nem vagyok nagy bulizós, néha elmegyek a barátaimmal és ennyi.

-Ezt egy igennek veszem. -mondta, mire megforgattam a szemem.