Eighteen Again [Sunghoon ff.]

Chapter 2

Az órák unalmasak voltak. Csak merengtem egész végig. Nem tudtam felfogni mi lehetett este a szobámba.

-Szia. - jött oda szünetbe a fiú, akihez megmondták, hogy ne szóljak hozzá.

-Szia. Mi a helyzet? - kérdeztem.

-Jöttem, csak ismerkedni. - ült fel ő is a padomra.

-Bocs, hogy hívnak?

-Heechan. - mondta. - Hol laksz, cica? - kérdezte.

-Umm...hát.. Itt a következő kis városban? Abban a most felújított házban.

-Júj, de sajnállak. - mondta. - Bármikor átjöhetsz hozzám, ha félsz. - kacsintott.

-Mert mitől félnék? - kérdeztem.

-Szellem járta, kisértett ház. Elvileg hét fiatal fiú halt meg ott tűzben és azóta ott kísértenek lányokat, míg el nem hiszik létezésüket és fel nem támasszák őket. Aztán meg mind becsavarodnak. Magukban nevetnek vagy beszélnek és utána...mindenki elköltözik onnét. - mondta.

-Azt mondod szellemek vannak ott? - húztam fel a szemöldököm.

-Nem csak szellemek, démonok! - mondta. - Bár engem is sátánnak hívnak a csajok. - túrt hajába, majd beharapta a száját. De gyenge.

-Riki, te mit gondolsz erről? - kérdeztem padtársam.

-S-semmit. Vagyis. Én nem hinném, hogy bármi rossz történne...úgy értem..lehet nem akarnak rosszat azok, már ha...egyáltalán léteznek. - magyarázta kétségbe esetten.

-Elvileg a fiúk közül, volt egy japán is. - mondta Heechan. Felhúztam a szemöldököm. A srác a fiú felé biccentett. - Tök para ez a srác, miért nem ülsz át mellém, huh? - kérdezte.

-Te igazán békén hagyhatnál minket. Beszélsz itt hülyeségeket. - küldtem el, miután látszott, hogy Riki nem érzi jól magát. - Riki...jól vagy? - fordultam felé miután a másik srác elment.

-Persze, semmi bajom. - legyintett lehajtott fejjel.

-Rendben. Ha megakarod beszélni szólj. - mondtam.

A beszélgetés után az agyam mindenféle összeesküvés elméletet talált ki ellenem. Az órák végeztével, mégis csak elhatároztam, hogy beszélek Heechannal.

Kicsengetéskor a tanár elhagyta a termünk és még öt fiú egyenesen Rikihez igyekezett.

-Hé, Ni-ki! Hol voltál a szünetbe? - kérdezte egy srác. Jay is köztük volt, szerényen intettünk egymásnak.

-Hát...itt.. - nem akartam hallgatozni vagy hasonlók, szóval inkább elkezdtem elpakolni a táskámba.

-Amúgy jött egy levél fentről. - erre kicsit megálltam. - Elvileg Sunghoonnak meg van a kivá- - Riki a srác szájához kapott és erősen befogta, aztán felém biccentett. Mindenki egyszerre nézett rám. Felegyenesedtem a pakolásból, majd vetettem rájuk egy gyilkos pillantást.

-Ennél feltűnőbben nem is biccenthetnél felém. - néztem leginkább Riki-re.

-Lee Heeseung. - nyújtotta kezét felém az egyik.

-Hagy mutassam be a barátaim. Jungwon, Sunoo és Jake. Többieket már ismered. - mondta. Jungwon beszélt eddig.

-Hwang Narae. - mutatkoztam be. - Miről volt szó az előbb? - kérdeztem.

-Csak egy videójáték. - mondta Heeseung.

-Aha. És nekem ahhoz akkor mi közöm volt? - kérdeztem. Egymásra nézték ijedten. Hebegtek habogtak, majd nehezen valami béna magyarázattal előálltak. - Rendben...Heechan tudjátok merre lehet? - kérdeztem.