Eighteen Again [Sunghoon ff.]

Chapter 5

-Hogy belém szeress. - hajtotta le a fejét. - Na? Most jobb, hogy elmondtam? - nyeltem egyet.

-Ilyen egy idétlen feladatot. Hogy lehetséges ez? Azt nem lehet kényszeríteni. Nem akarok én senkit egyenlőre. - Mirae felnézett, majd látta aggodó arcom. Megkérdezte mi van, de nem akartam ezt senkinek sem elmondani, kínosnak találtam.

-Ez van. Már nem tudok rajta változtatni. Bocs. - fordult el ő is.

-Nem azért kaptad ezt, mert túl nagy nőcsábász voltál? - kérdeztem.

-De. Valószínű. De nem ér. Heeseung sokkal nagyobb volt nálam. Neki mégis más volt a feladata. Csak én vagyok ilyen kibaszott peches. - rácsaptam a szájára, mire megszeppent, de aztán elnevette magát.

-Visszaülök házit írni. Így is elment az idő. - néztem az órára. Sunghoon addig, ha minden igaz elaludt.

Lassacskán mind befejeztük a házit, lefürödtünk és átöltöztünk. Sunghoonra néztem, aki még mindig aludt az én ágyamba. Legguggoltam az ágy mellé, majd szemügyre vettem arcát. Tényleg aludt, már órák óta mocorgás nélkül. Nem akartam felébreszteni, de akkor én hol aludjak?

Összeszorítottam a szemem, majd megnéztem mennyi hely van még mellette. Még sosem aludtam fiú mellett, hát még egy démon fiú mellett. Volt mellette annyi hely, hogy ne essek le szóval lassan bebújtam mellé a takaró alá. Nem ébredt fel, egészen addig míg Mirae le nem kapcsolta a villanyt. Elvesztettem az egyensúlyom a túl kevés hely miatt és majdnem hátra estem. Gyorsan Sunghoonhoz kaptam, hogy ne essek le. Nyilvánvalóan erre felébredt, majd berántott maga mellé.

-Bocsi, nagyon próbálkoztam nem felébreszteni téged. - mondtam.

-Hát képzeld nem sikerült. - fordult el morcosan. - Túl óvatoskodtad. Máskor csak feküdj be mellém, mint egy rendes ember. - cseszett még le mellé.

-Ne feledd tökre kinek az ágyában alszol most. - mondtam, majd én is elfordultam.

Egymásnak háttal aludtunk el, de reggel mégis egymásra fonodva keltünk. Az ébresztőt Mirae nyomta ki. Nyitogatni kezdtem a szemem, mikor láttam a pozíciónk undorodva próbáltam levenni rólam kezeit.

-Ew. - suttogtam.

-Fent vagyok, ám. - mondta.

-Elmentem átöltözni. - vettem elő a ruhám.

-Komolyan abban a ruhában mész? - kérdezte.

-Mi bajod vele? - húztam fel a szemöldökét.

-Csinosabban is fel tudnál öltözni a suliba. Elvégre, hogy talál meg akkor a gimi szerelem és dráma? - nyitotta ki szekrényem.

-Fürödj le, majd beviszem neked a ruhád. - intett.

-Ki. Van. Zárva! - csesztem le.

-Nyugi, nem meglesni próbállak, csak csinosan felöltöztetni. - elvittem az általam kiválasztott ruhákat, aztán elmentem lefürödni. Lefürdés közben kinyílt az ajtó, majd bedobtak egy ruhát. Betekertem magam egy törölközőbe majd felvettem őket a földről.

-Kicsit sem fogok megilyedni a repülő ruhák láttán. - mondta Mirae, mire felnevettem. Felvettem őket, jól válógatta őket. Mindenesetre kicsit kellemetlen volt, mivel suliba még nem öltöztem ki soha. Révén, hogy minek tegyem. - Wow, Narae. Csinosan vagy felöltözve. - mondta Mirae.

-Köszi. - vakartam meg tarkóm. Elhagytam a fürdőszobát, ahol Sunghoon állt nézve a talajt össze font karokkal a falnak támaszkodva. Felnézett rám aztán alaposan végig mert.

-Sokkal jobb, végre nem úgy nézel ki mint egy tanárnő. - mondta. - Csinos vagy. - húzta fél mosolyra a száját. Megforgatva a szemem ültem a asztalomhoz, felrakni korrektort és szempilla spirált. A világos rózsaszín szájfényhez nyúltam, mire Sunghoon lefogta a kezem.