Eighteen Again [Sunghoon ff.]

Chapter 6

Aera szállt le először a buszról, aki egyből aztán Jungwon nyakába ugrott, mivel a fiú már tárt karokkal várta.

-Jungwon-ah! - ölelte át szorosan.

-Meggyógyultál rendesen? - kérdezte tőle egyből Jungwon. Aera bólogatott. Le sem tudtam róluk venni a szemem, olyan édesek voltak. Egy pillanatra Sunghoonra pillantottam, aki eddig viszont engem nézett.

-Mi van? - kérdeztem nevetve.

-Semmi, semmi. - legyintett nevetve. A többiekre néztem, akik engem nézték kikerekedett szemekkel.

-Bocs. Itt van Sunghoon. - mondtam.

-Úristen hülyéskedsz? - álltak körbe egyből boldogan.

-Hol? Merre? - kérdezte Sunoo. - Hyung? - nézelődött.

-Ti nem is látjátok őt? - kérdeztem. Megrázták a fejük. - Nos, itt van. - fogtam meg a vállait, hogy lássák. Ezután csomó kérdéssel bombázták őt, és nekem kellett segítenem, mivel Sunghoont nem hallották. De úgy tűnik, jó szinkron hang voltam.

-Um.. Menni kéne órára. - mondta Riki. Vállamra rakva kezét.

-Rendben, bocs srácok. Megyünk. - mondtam. Sunghoont húztam magammal, nem nagyon akart először elhagyni a barátait.

Órákon, egész végig csak agyaltam. Támasztottam a fejem az asztalon és úgy tettem mint aki a feladatokat oldja, miközben Sunghoonon agyaltam. Nagyon megakartam menteni. Ez a fiúkkal való beszélgetés után, csak még jobban segíteni akartam neki. Láttam, hogy milyen jól érezték magukat közösen.

-Az a srác ellándóan téged néz. - fordította fejem Sunghoon Heechan felé.

-Szolók, ha megtaláltam ez engem, hol érdekelt, jó? - fordultam vissza az órára.

-Pedig elég macsó a csávó, nem gondolod? - állt elém, hogy ne lássam a táblát. Megráztam a fejem. - Én vagy ő inkább? - kérdezte.

-Te. - suttogtam. Elmosolyodott. Sunghoon oda ment a fiúhoz, amiért a lánc a kezünkön megnyúlt, de ahogy elérte a maximumot, kezemet megemelődött.

-Igen, Narae? Mi a kérdésed? - kérdezte a tanár.

-Umm...nincs semmi. Csak nyújtozkodtam. - mondtam. Sunghoon ezeket után jól kiröhögött engem. Utána akit elért az osztályból mindenkiből hülyét csinált, amitől alig bírtam vissza fogni a nevetésem. Riki már az oldalamat bökdöste, hogy fejezzem be.

-Narae. Fejezd be. - szólt Riki. - Hülyének fognak nézni.

-Szerinted nem tudom? De Sunghoon olyan... - fogtam be szám. Nagy nehezen kicsöngettek. Heechan egyből felült az asztalomra és közel hajolt.

-Különösen dögös vagy ma. Észhez tértél végre?

-Ezt, hogy érted? - kérdeztem hátra dőlve.

-Az ajkaid, különösebben hivogatóak mint máskor. Nekem festetted ki őket ugye?

-Nem, igazából hasonló az ok, de neked épp semmi közöd hozzá. - mondtam. Felhúzta a szemöldökét kérdőjelesen. - Van egy srác, aki azt mondta jól állna nekem ez a szín és megfogadtam a tanácsát.

-Mi fajta srác? - kérdezte.

-Azt hiszem kedvelem. - pillantottam Sunghoonra, aki nem hitt a fülének.

-Aha, így állunk. Majd még beszélünk. - rohant el sietősen.

-El ne hidd, nem komolyan mondtam. - fordultam Sunghoonhoz.