Szerető - Jikook

Tizedik rész

Imádom a Jungkook-al együtt töltött időt. Ő is teljesen más most, hogy együtt lakunk. Sokkal bújósabb, mosolygósabb. Együtt szoktunk főzni, már amennyire nekem megy mankóval és semmi főzőtudással. Kook tanítgat, mondja, hogy mikor mit és hogyan kell csinálnom. Egyelőre inkább hátráltatom főzés terén, mint segítem, de ez idővel majd változik.
Holnap hétfő, akkor megyek majd először suliba a baleset óta.

Na de várjunk egy percet. Még be sem mutattam a házunkat.
Ahogy belépünk a bejárati ajtón, egy kis előtérbe ütközünk, itt szoktuk letenni a cipőt és a kabátot, majd felvenni a benti papucsot. Ha tovább megyünk, bal kéz felől van a konyha, jobb kéz felől az étkező-nappali, egyenesen pedig egy vendégszoba. Az emeleten található egy fürdő, két félszoba, az egyiket "alkotós szobának" nevezzük, mert nagyrészt itt szoktunk festeni.

És a háló.. Abban a fehér falú, festményekkel teli, hatalmas franciaágyas szobában sok minden történt, pedig csak egy hete lakunk együtt.. Azok az események, amikor a csendet nyögések váltják fel, amikor felforrósodik a levegő, harapdálja az ajkaimat, tövig bennem van... Ennél márcsak az jobb, amikor én lehetek felül.. Lehet, hogy egy kicsit vissza kéne fognunk magunkat?!
Ezen inkább majd később gondolkozom el, most inkább megyek és odabújok mellé pihenni, hiszen már elég késő van és holnap suli.

-Fáradt vagy édesem? -Kérdezte azon a dörmögős hangján, amikor odabújtam hozzá.
-Egy kicsit. De még van energiám.. -Itt megejtettem egy aféle "perverz" mosolyt, amiről Kook azonnal tudja, hogy mire gondolok éppen.
-Nem-nem! Holnap iskola. Nem fogsz tudni felkelni.
-Koook~.. -Kezdtem hisztizni, miután az említett egy lágy puszit nyomott a számra.
-Nem vagyok elérhető. -Kapcsolta le a villanyt, majd nyomta fel az éjjeliszekrényen lévő kislámpát. Abban a pillanatban már felettem tornyosult.
-Csak nem gondoltad, hogy ennyi fényben fogunk rosszalkodni?! Még meglesnek a szomszédok..

Mit ne mondjak?! A kislámpa fényében romantikusabb, mint vak sötétben, vagy nagylámpával, ami minden alkalommal kivilágítja a retinámat, amikor Jungkook szemébe próbálok nézni közben..

És a szobát ismét nyögések és a szerelem illata töltötte be. Pontosan tudja, hogy mit, hogyan és hol szeretek, tudja a tempót, hogy mikor tépjen..
Ne. Ne nézz így. Szeretem, amikor megtép.

*Írói megjegyzés: A mai napom káosz volt, így lehetséges, hogy a rész sem túl összeszedett, de már nagyon akartam posztolni egy új részt, hiszen szerintem ez az első olyan történetem, aminek az írását tényleg élvezem.
Elnézést az esetleges hibákért és a káoszos részért. Ígérem, a következő sokkal jobb lesz!! És itt is szeretném megköszönni az 1K megtekintést! Csodálatosak vagytok!! KÖSZÖNÖM!!!<3 *