5. Új Barát +16

22 2 0
                                    

Sziasztok. Ebben a részben nem lesz sok olyan jelenet, így csak +16-nak írtam ki.Nagyon sajnálom. Én nem tudok iylen részeket írni ,így átugrom AZT a részét. Jó olvasást tigrisek!❤🐯

______________________________________

Akkor nem hagyhatom, hogy a szerelmed vegye el. Leszek oly kedves és én megteszem helyette...

                                                                    _____________________________________
                                                           

Taehyung

Miután ezt kijeletette Namjoon nagyon megijedtem. Még nem volt részem ilyesmiben, és nem is hittem, hogy lesz. De most itt vagyok a falak nyomva és a mögöttem álló alak meg akar b@szni. Nem túl fényes a helyzet. A gondolkodásomat ez a f@sz imádó töri meg.

Na! Végre észhez tértél. Én csak segíteni akarok. Segítek Jungkooknak, hogy könnyebb dolga legyen- mondta, és elkezdte felnyomni nekem két ujját. Hirtelen tettére halkan felnyögtem, de nem az élvezet miatt. Miután úgy gondolta unalmas két ujjal, váltott háromra. Majd mikor úgy gondolta eleget tágított ismét megszólalt.

Na mehet a menet? Nem foglak kímélni az biztos. Aki elveszi tőlem Jungkookot az ezt érdemli-utolsó mondatát éppen hogy hallottam.
Be se fejezte a mondandóját és a fenekmhez nyúlt. Erőteljesen markolta meg a két félgömbömet közben ismét szívásnyomokat ejtve a nyakamon. Miután abbahagyta, megijedtem, tudtam mi fog történni. Tudtam hogy nagyon fájni fog. De reméltem, Jungkook vagy más rám talál.
Ráfogott a tagjára és minden szó nélkül belém tolta majd elkezdte ki be húzogatni. Ellenkeztem, mozgolódtam közben, próbáltam ellökni magamtól, de nem sikerült. És a próbálkozásaimnak hála, még jobban feszített a fenekem... Fájt... Nagyon fájt... De nem tudtam mit tenni, hisz ő sokkal erősebb volt nálam.

Nyugodj meg, ez csak a fele. Van még bőven- suttogta gúnnyal az arcán. Igaz nem láttam az arcát csak azt a fehér falat minek neki vagyok nyomva kitudja hány perce,de mégis láttam a szemem előtt azt az önelégült arcot...Megakadt bennem a gondolat is mikor teljes hosszát belém nyomta, és teljes erejéből b@szni kezdte a fenekemet. Nagyon fájt. Ma már vagy 6-szor sírom el magam ez az alak miatt. Most sem tettem másképp.

Na-am-jo-on e-ngedj e-l! H-agy-d a-ab-ba! Ké-rle-k n-e-e!! Na-agyo-n fá-j -könyörögtem bőgve, de mintha meg sem hallotta volna. Lehet meg hallotta mert ki húzta a majdnem kielégült tagját,ami után a földre rogytam. De ez csak egy pillanatnyi álom volt, mivel azonnal a fenekem helyett a számat tömte meg magával. 5 perc szenvedés után elment a számban, amit rögtön kiköptem, és rohantam a fürdőszobába megmosni a számat Csodálatomra, nem tartott fel. Mikor odaértem kimostam ahogy csak tudtam,de így is nyeltem le egy keveset. Eddig tartott az egyedüllét, mert felkapott és cipelt a hálóba. Ott ledöntött az ágyra és felém tornyosult. Ismét elkapott a remegés  és, forró könycseppek szántottak végig az arcomon. Ez után ismét beleerőszakolta magát a fenekembe, és az előző tempót semmibe véve hihetetlen sebességgel hatolt ki-be. Ezt megismételte még 3-szor egy 5perces szünettel. Miután a 3. végénél járt erős kopogás, ordibálás hallatszott az ajtó felől.

J-Jungkook...s-s-segíts...-próbáltam szólni neki, itt vagyok. De nem igazán sikerült.
Mikor hallottam egy hangot közeledni, tudtam megmenekültem. Ebben a tudatban ájultam el vérző hátsóval.

...

Mikor felkeltem egy fehér világos szobában voltam. Oldalra néztem, abban a reményben ott találom a nyuszim. De senki sem volt ott. Vagyis csak addig a pillanatig. Egyből bejött az ajtón 2 ember. Abból az egyik a nővér volt a másik pedig egy férfi, de az sem Jungkook.
Nagyon hiányzott már,de sehol sem volt. A nővér beadta oltás formályában a lázcsillapítót, és azzal ment el, hogy hozza a reggelimet. A férfi azóta leült a mellettem lévő székre. Meg akartam kérdezni, ki ő és hogy miért van itt, de ő előbb szólalt meg.

Szia. Hogy vagy? Én Hoseok vagyok, de nyugodtan hívhatsz Hobinak. Tudod én mentettelek meg attól a pedofil Namjoontól- mondta nyugodtan.

Sz-szia, Taehyung vagyok...most, hogy kaptam ezt a valamit magamba, mostmár valamivel jobban vagyok. Te, hogy vagy?- kérdeztem eközben megfogalmazódott a fejemben a kérdés. Mit keresek én itt? Mi történt? Hányadika van? Gondolkodásomat Hobi töri meg.

Tudom, Jungkook sokat mesélt rólad. Ha nem is szeret annyira mint te őt. Én a munkatársa vagyok, szintén rendőr. Jelenleg nem az én jól létem a fontos. Esetleg meg szeretnéd tudni mi történt, vagy miért nem szeret Jungkook annyira téged?...vagyis hogy miből gondolom ezt?...-kérdezte, mire egyértelműen bólintottam egy nagyot- Az elejétől kezdjem?- erre szintén bólintottam- Na hát akkor, hol is kezdjee-em... Na szóval kezdjük ott, hogy Jungkook bemutatott téged mindenkinek mint nagy szerelmét. De hát aki ismeri őt az tudja, ő sosem gondolja komolyan. A legutóbbinál is ez volt, és ő volt Nam. Miután szakított Jungkook Nammal, ő eléggé szarul volt. Piált rendesen, depressziós volt és kétszer majdnem öngyilkos. Ez 13-án sem volt másképp... Rendesen leitta magát, és akkor igencsak kiborult mikor hallotta a bejelentését. Pont mögötted voltunk, de nem vettél észre. Namjoon mondott valami olyasmit, hogy "Jungkook ezt még megbánod,, Ezt persze csak én hallottam, így Jin nem hitt nekem A legjobb barátom Jin pedig mindig is szerelmes volt Joonba, de ő le se szarta . Most bánatára Namjoon összejött Jinnel. Szerencsére pont én találtalak meg titeket, és nem Jin. Szegény ezek után összetört volna. Jin Kookot ment megkeresni, kevesebb nagyobb sikerrel...

Hogy érted, hogy kevesebb nagyobb sikerrel?!!!- kérdeztem idegesen.

Majd mindjárt megtudod- ezzel megköszörülte a torkát és folytatta volna, de benyitott a nővér. Letette a kis asztalra a reggelim és már ment is ki- Na szóval ott tartottam, hogy Jin megtalálta Kookot...Csak...Nem éppen úgy ahogyan várta. Elmondása szerint rajta feküdt egy srác, és mikor körül nézett egy másikat talált a fürdőben összeesve. Egyikőjükön sem volt ruha... Én... Sajnálom Taehyung. Nem tudom mi történt, de biztos nem szándékosan volt ott Jungkook...

Semmi baj, nem a te hibád...kérlek folytasd- kértem meg Hobit aki akkor már az ágyamon ült és átölelte, síró testemet és lelkemet.

É-és igazából én ennyit tudok...De most viszont enned kell!! Három napja nem ettél semmit!! És igen három napja itt lázaskodtál a kórházban

MIVAN?!- Kérdeztem egy "kicsit,, hangosan.

Igen,három napja itt fekszel. De nyugi én végig itt voltam veled. Namjoont pedig elvertem és kirúgták a rendőrségről. Már peret is indítottak ellene, súlyos emberbábtalmazás miatt . Ahoz hogy ebből kimásszon egy erős ügyvédre lesz szüksége. Úgyhogy nyugodj meg minden rendben lesz, kézben tartom a dolgokat- mondta mosolyogva, amitől sírásból mosolygásba tértem át.

szönöm Hobi!!- és átöleltem

Ennyi lenne ez a rész. Remélem azért tetszett. Kommentbe szeretném megkérdezni attól a pár olvasómtól,hogy: Szerintetek érdemes lenne folytatni a könyvet? Őszintén nem tudom kellene-e. De mindegy is a döntésem. Ez most rajtatok múlik. Puszi a pofitokra. Sziasztok tigrisek❤️🥺🐯

Yayımlanan bölümlerin sonuna geldiniz.

⏰ Son güncelleme: Feb 22, 2023 ⏰

Yeni bölümlerden haberdar olmak için bu hikayeyi Kütüphanenize ekleyin!

Fekete fehér |TaekookHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin