Szerelmünk története - Mason Mount ff.

XXXVI. Karácsony

pár héttel később

Holnap lesz karácsony. Úgy lett megbeszélve, hogy nálunk lesz a családi ebéd. Pontban délre hívtuk meg Mase szüleit, meg a nővérééket, illetve az én szüleimet is. Ben is átjön, viszont sajnos az ő szülei már nem tudnak jönni, mert lebetegedtek.

-Valamelyikőtök nem akar velem eljönni vásárolni? - kérdeztem a két fiútól.

-Én megyek! - pattant fel Mase.

-Én is! - mondta Ben.

-Akkor gyertek! - kaptam fel a kocsikulcsot.

Végül Ben vezetett. Elmentünk London, egyik legnagyobb szupermarketébe, hogy megvegyünk minden szükséged dolgot a holnapi ebédhez. A süteményeket a vendégek hozzák, szóval nekem csak a többivel kell foglalkoznom.

-Meddig tart még ez? - nyafogott Ben.

-Mindjárt megvan minden! Amúgy meg te akartál eljönni! - vontam meg a vállam.

-Ezzel egyet kell értenem! - nevetett Mase.

Amint bevásároltunk, hazamentünk, ahol le is pihentünk azonnal.

-És mi lesz a menü? - kérdezte Ben.

-Arra gondoltam, hogy csinálok húslevest, illetve egy egész pulykát megsütök, köretnek meg csinálok hozzá sütőben héjában sült krumplit, illetve sült zöldségeket. - mondtam el az ötletemet.

-Nekem tetszik! - mondta Ben.

-Ahogy nekem is! - mosolygott Mase.

A délutánunk szokásosan telt. Sokat beszélgettünk, sorozatot néztünk, meg még stb. Késő este lefeküdtünk aludni.

~Másnap~

Reggel 8 körül keltem, hogy biztosan elkészüljek délre. Gyorsan felkaptam valami itthoni ruhát, mivel amúgy is átfogok öltözni, majd lementem a konyhába. Maset hagytam aludni, hogy kipihenje magát. Kikészítettem minden hozzávalót, s neki is kezdtem a főzésnek. Először a húslevest csináltam meg. Miután készen lettem vele, jöhetett a második. A pulykát beraktam a sütőbe, majd befűszereztem a krumplit, és a zöldségeket is. Ezeket ráraktam egy tepsire, majd be a sütőbe.

-Jó reggelt! - ölelt át hátulról Mase.

-Jó reggelt! - fordultam meg, majd adtam neki egy csókot.

-Mióta főzöl? - kérdezte.

-Kb. 2 órája. - mondtam.

-Sziasztok! - jött le Ben.

-Hali! - mosolyogtam.

-De jó illatok vannak itt! - bólintott elismerően.

-Hát igyekszem! - nevettem. - Viszont segítenétek megteríteni?

-Aha. - pattant fel a székről Mase.

A fiúk gyors megterítettek, míg én elzártam a sütőt. Az ételeket, majd csak a vendégek érkezésénél fogom kivenni, hogy ne hűljenek ki. A karácsonyfát már tegnap előtt feldíszítettük, illetve az egész házat. Mivel még volt vagy másfél óránk délig, felporszívóztam a biztonság kedvéért. A fiúk addig leültek PS-ezni.

-Szerintem lassan menjetek el átöltözni! - mondtam nekik.

-Miért ez nem jó, amiben vagyok? - háborodott fel Ben.

-Ben, nem hiszem, hogy melegítőben lesznek a többiek, szóval te se legyél abban! - indultam fel az emeletre.

-Én mibe legyek? - jött utánam Mase.

-Hát mondjuk egy fekete farmerben, meg egy sima fehér pólóban?! - adtam az ötletet.

-Oksa. Vagy egy karácsonyi pulcsiban. - kapta elő az említett ruhadarabot a szekrényből.

-Ahogy szeretnéd! - nevettem.

-Te mibe leszel? - kérdezte.

-Szerintem ebben. - fogtam meg egy vörös, bársony nadrágot, egy fekete pólóval.

Felvettük az említett ruhadarabokat, majd lementünk. Az óra, már 11:45-öt ütött, szóval nem kellett sokat várnunk. Lassan Ben is lejött, aki egy sima kék farmerben és egy fehér pólóban volt. Legalább nem melegítőben.
Nemsokára egy csengetésre lettünk figyelmesek.

-Sziasztok! - mosolyogtam Mase szüleire.

-Olivia drágám! - ölelt meg Debbie.

-Gyertek beljebb! - invitáltam be őket.

-Jasmine. - öleltem meg a lányt.

-Szia Livi. - mosolygott. - Summer köszönj!

-Szia Olivia. - mosolygott.

-Szia te kis csöppség! - vettem fel az ölembe.

-Anya, apa! - ölelte meg a szüleit Mase.

-Szia öcsi! - tette ugyan ezt Jas.

-Summer. - vette át a kislányt.

-Mason nagybácsi! - ölelte meg Maset. Majd újabb csengetés.

-Kislányom! - ölelt meg édesanyám.

-Sziasztok! - mosolyogtam.

-Hogy megnőttél, mióta nem láttunk! - bólintott elismerően apukám.

-Apa, csak pár hét telt el! - nevettem. - Na de gyertek beljebb.

Majd először találkoztak a Mount és a Smith szülők. Szerencsére nagyon kijöttek egymással, már az első percben. Annyira, hogy egymás mellé ült anyum és Debbie, illetve Tony és apum is. Amint leült mindenki az asztalhoz, már hoztam is a levest. Utána jött a második, ami mindenkinek nagyon ízlett. Debbie sütött nagyon finom linzereket, míg anyum mézeskalácsot. Összességében az ebéd nagyon jól telt.

-Esik a hó! - kiáltott fel Summer.

-Tényleg! - mosolygott Jas.

-Kimegyünk? - jött oda hozzánk Summer.

-Kimehetünk! - mosolygott Mase.

-De akkor rendesen öltözzünk fel, mert megfázunk! - mondtam.

-Na gyere Summer, felöltözünk! - állt fel Mason.

-Ben, nem jössz? - kérdeztem.

-De! - pattant fel ő is.

Gyorsan felkaptunk a kabátot, bakancsot, kesztyűt, sálat és sapkát, majd mentünk is ki. Konkrétan szakadt a hó. Summer nagyon boldog volt, csak úgy repdesett az örömtől. Míg mi kint a havazásban szórakoztunk, a szülők bentről figyeltek minket. Majd egyszer csak egy óriási nagy hógolyó érkezett a hátamon.

-Mason, ezért még kapni fogsz! - fordultam hátra.

-Jaj de félek! - nevetett.

-Summer, nincs kedved megtréfálni Masont? - guggoltam le a kislányhoz.

-Dee. - mosolygott sunyin.

-Arra gondoltam, hogy gyűjtünk össze sok havat és jól megdobáljuk! - mondtam.

-Oké. - nevetett.

-Ez nem ér, hogy Summerrel összedolgozol! - háborodott fel Mase. - Akkor én Bennel leszek!

-Oké! - mondta Ben.

-Akkor egy hógolyó csata? - kérdeztem.

-Rendben! - bólintottak a fiúk.

Két csapatra váltunk és elmentünk havat gyűjteni. Nyilván olyan hű de sokat nem tudtunk összegyűjteni, mivel csak fél órája kezdett el esni. Miután eleget találtunk elkezdtük dobálni a fiúkat, ahogy ők is minket. Bár nagy részben engem dobáltak csak, nehogy véletlen erősen megdobják a Summert.

Késő este indultak el haza a vendégek. Minden tányért és poharat beraktam a mosogatógépbe, amit el is indítottam. Megvártam amíg lejárt, majd elpakoltam mindent. Elmentem zuhanyozni, végül lefeküdtem aludni.