Szerelmünk története - Mason Mount ff.

XXXXVII. Ünneplés

A nászutunk nagyon jól sikeredett. Voltunk búvárkozni, megnéztünk a vulkánt, illetve még sok más dolgot. Tegnap este értünk haza.

A fiúk reggel elmentek edzésre. Valószínű én még aludtam akkor, mert nem találtam reggel itthon őket. Éppen lent készítettem a konyhába a reggelimet, mikor hirtelen elkapott a hányinger. Gyorsan a fürdőbe szaladtam, majd épp hogy elértem a wchez, elkezdtem hányni.
Miután úgy éreztem, hogy minden kijött, fogat mostam, majd csörögni kezdett a telefonom.

Sophi❤️

Sophi: Sziaa. Mizu?

Én: Azon kívül, hogy most hánytam, minden szuper. Veled?

Sophi: Hánytál?? Mitől? Miért?

Én: Nem tudom! Lehet hogy valami olyasmit ettem a nyaraláson!

Sophi: Átmegyek!

Én: Nem kell, nyugi! Minden rendben!

Sophi: De megyek! Pár perc és ottvagyok!

Lerakta a telefont. Sóhajtottam egyet, majd megcsináltam a kajámat és a lányra várva megettem. Kb 20 perc múlva, már hallottam is a csengetést.

-Itt vagyok! - fújta ki a bent tartott  levegőt.

-Te futottál? - húztam fel az egyik szemöldökömet. 

-Aha. - bólintott. - Kaphatok egy pohár vizet? Mindjárt megfulladok! - lihegett.

-Persze, gyere beljebb! - invitáltam be. Míg lerakta a cuccait, elfutottam egy pohár vízért. Leültünk a kanapéra, majd beszélgetni kezdtünk.

-Szóval, hogy is volt ez reggel? - nézett rám.

-Hát elkezdtem csinálni a reggelimet, majd hirtelen elkapott a hányinger, így futni kezdtem a Wchez. És pont mire odaértem, kijött belőlem minden. - magyaráztam.

-Mikor jött meg utoljára? - kérdezte.

-Te most azt akarod feltételezni, hogy terhes vagyok? - meredtem rá.

-Csak válaszolj a kérdésemre!

-Valahogy most kellene megjönnie! De várj megnézem! - kaptam elő a telefonomat. Megnyitottam az alkalmazásomat, ami jelezte, hogy már 5 napja késik. - 5 napja késik. - néztem rá.

-Az elég sok! - bólintott. - Pontos szokott lenni?

-Igen, mindig!

-Akkor muszáj vennünk egy tesztet! - állt fel. - Gyere! Irány a bolt. - húzott fel. Elmentünk egy közeli boltba, ahol vettünk egy pár dolgot, mert kínosnak találtam, hogy csak egy tesztet veszünk. Ahogy hazamentünk elő kaptam a tesztet, majd a fürdőbe rohantam. - Bejöhetek? - kiabált be Sophi.

-Gyere! - mondtam.

-Na? Mennyit kell várni? - csukta be az ajtót.

-5 percet. - doboltam az ujjammal idegességemben.

-Nyugi! - ölelt meg.

-Nagyon félek! Mi van, ha terhes leszek? Lehet Mason nem is fog neki örülni!

-Ne félj! Ha az vagy, biztos vagyok abban, hogy Mason nagyon fog örülni! És egy csodálatos család lesztek! - mosolygott rám.

-Te vagy a legjobb barátnő a világon! Köszönöm, hogy vagy nekem! - mosolyodtam el.

-Én is ugyan ezt mondhatnám! De itt az idő! Nézzük meg! - mondta. Remegő kezekkel megfogtam a tesztet, majd egy utolsó pillantást vetettem Sophi felé, aki egy bíztató mosolyt küldött. Majd megfordítottam... és kettő csík volt előttem.

-Terhes vagyok! - sírtam el magamat.

-Gratulálok! - sírt felem együtt.

-Megjöttem! - hallottam meg Ben hangját. - Ohh, szia Sophi. - mosolygott ránk, mikor kimentünk a fürdőből. - Mi történt? - sietett hozzánk, amikor meglátta, hogy pirosak a szemeink. Én csak a kezébe adtam a tesztet, majd vártam a reakcióját. Először nem értette, hogy mi ez, majd mikor rájött, tátott szájjal rám nézett. - Na jó! Azta kurva! Gratulálok Livim! - ölelt meg.

-Köszönöm! - pusziltam meg az arcát.

Az este hátralévő részében arról beszélgettünk, hogy hogyan is mondjam el Masonnek a nagy hírt. Sophi kitalálta, hogy egy dobozba rakjuk bele a tesztet, eltakarva es kis bodyval, amin az áll, hogy "Nemsokára együtt rúgjuk a labdát, apu!" és arrá rá még konfettiket. Így el is mentünk a plázába megvenni ezeket a dolgokat. Ben vezetett, majd hazavittük Sophit és mi is hazamentünk. Közösen megcsináltuk a meglepit.

~Másnap~

Reggel sietve indultunk el Bennel edzésre, ugyanis elaludtunk. Még jó, hogy nem voltak rendőrök az utak mellett, mivel biztos megállítottak volna minket gyorshajtásért.

-Jó reggelt! - siettem be a terembe, ahol a fiúk már bent voltak.

-Szia szerelmem. - csókolt meg Mase.

-Szia. - mosolyogtam rá. - Na kezdjük! - csaptam össze a tenyereimet.

-Nem beszélgetünk inkább? Fáradtak vagyunk! - nyöszörgött Reece.

-Egyetértek! - bólogatott Kepa.

-Graham megöl, ha nem csinálunk semmit! Szóval bemelegítünk, aztán utánna beszélgethetünk. - egyeztem bele, mire mindenki éljenezésbe tört ki.

-Ma nálam aludsz? - kérdezte Mase.

-Ezer örömmel! - pusziltam meg.

-Livi jössz egy kicsit? - szólt Ben.

-Aha. - pattantam fel. - Mizujs? - mentem oda hozzá.

-Mikor mutatod meg neki a meglepit? - kérdezte.

-Szerintem majd a kinti edzésen! - mondtam.

-Gyerekek gyertek! - jött be Graham.

-Mindjárt megyek! - mondtam Masenek.

Gyorsan elmentem a dobozért. Eldugtam a hátam mögé, hogy ne vegyék észre a többiek.

-Egy kicsit megállíthatnánk az edzést? - mentem oda Grahamhoz.

-Miért? - nézett rám.

-Egy nagy hírt kell közölnöm Masonnel! - feleltem.

-Srácok álljatok le egy kicsit! - kiabált a férfi.

Mindenki megállt és felénk nézett. Ben gyorsan a padokhoz szaladt, majd felkapta a telefonját. Remegő lábakkal és nagy izgatottsággal elindultam Mason felé hátam mögött a dobozzal. Amint eléértem átadtam neki a tárgyat, mire rám nézett.

-Ez mi? - forgatta a dobozt.

-Csak nyisd ki! - mosolyogtam.

Irtó lassan, de kinyitotta a dobozt. Először nem értette, hogy mi történik, majd kutakodni kezdett benne. Egy kicsit turkált benne, mikor megtalálta a kis bodyt. Amint elolvasta értetlenül nézett, mire mondtam neki, hogy keressen tovább. Majd megtalálta a tesztet. Kiemelte a dobozból és megnézte.

-Nem nem nem! - rázta a fejét. - Komolyan? - húzta mosolyra a száját.

-Hát látod! - nevettem el magamat.

-Nagyon szeretlek! - ölelt meg.

-Én is téged! - csókoltam meg.

Az edzés helyett egy hatalmas nagy ünneplés lett. A csapattal ünnepeltük meg, hogy megszületik az első gyermekünk Masonnel.

Vége!

Nagyon köszönöm, hogy türelmesen vártátok a részeket, és hogy olvastátok! Remélem tetszett! 🥰 Nemsokára érkezem egy újabb sorozattal, aminek a címe Az élet csodái. Legyen szép estétek, puszi! ❤️