✅Vesémbe látsz [Stray Kids ff]✅

Az ébredés - 2

Mintha ólomból lettek volna Lee Know szemhéjai, alig bírta kinyitni őket. Éles fájdalom hasított mindenébe, de legalább élt. Mikor sikeresen fókuszált a látása egy mosolygó orvost és egy aggódó Hyunjint látott maga előtt.
-Sikeres volt a műtét.
-Milyen... műtét? - kérdezte nehezen köhögve, ugyanis borzasztóan ki volt száradva a torka. Hyun rögtön oda ugrott és megitatta hyungját egy szívószál segítségével.

-Pihenjen sokat Minho! Még mindig számos törött csontja van, valamint találtunk önnek donort. Szóval a vese műtéten is túl van! - Az orvos szavai hallatán forogni kezdett vele a szoba, alig fogta fel a hallottakat.
-Ki lett a donorom? - kérdezte csendesen.
-Elena Black.
-Ez nem lehet igaz... - motyogta Minho. Elfeledkezve a sérüléseiről felakart "pattanni", aminek egy fájdalmas üvöltés lett a vége.

-Maradj már nyugton - kérlelte a fiatalabb sírástól elfúló hangon.
-Lee Minho! Kérem értse már meg, hogy magának durva sérülései vannak, nem rég műtötték, ágyban kell maradnia! - csóválta meg a fejét  az orvos. - Amint lehet elkezdjük a gyógytornát, megpróbáljuk szépen lassan talpra állítani, de odáig még hosszú az út. - Lee Know becsukta a szemeit, de a könnyei megállíthatatlanul törtek a felszínre. - Magukra hagyom önöket, kérem pihenjen sokat!  -mondta a férfi, majd elbúcsúzott.

Hyunjin megölelte az idősebb fiút és vigasztalóan simogatta a fejét. Elmondhatatlanul aggódott Minhoért, attól tartott, hogy talán nem is ébred fel soha...
-Ne sírj hyung, minden rendben lesz! - mondta a magasabb, de neki is mint a zápor, úgy potyogtak a könnyei. Minho amennyire tudta átkarolta Hyunt, de még a levegő vétel is fájt neki.

Egyszer csak kopogtak az ajtón, majd Elena lépett be a kórterembe. Bár nagyon fájdalmas pózba görnyedt a sebe miatt, de kedvesen mosolygott. Mikor Lee Know meglátta Elenát, már nem könnyezett, hanem hangosan felzokogott.
-Elena... Miért? - kérdezte, mire a lány odalépett hozzá és megpuszilta a fiú homlokát.
-Egy köszönöm jobban esett volna Minho - mondta nevetve Elena és játékosan megpöckölte az idol orrát. - Bármelyikőtökért megtettem volna és ha elölről kezdhetném, akkor is megtenném! Akár 100x is... - felelte, de az utolsó 3 szót szinte suttogta.

-Egy köszönöm ide nagyon kevés lenne. Nem is tudom mit mondhatnék Elena... Te... Megmentetted az életemet! - mondta sírástól remegő hangon Minho és könnyáztatta tekintetét a lányra emelte. Elena csak aranyosan mosolygott majd megölelte az összetört fiút.
-Minho ez természetes, hiszen a családom része vagy te is. Nem kell hálálkodnod!

-Köszönöm, hogy megmentetted Linot noona! - mondta Hyunjin Elenának. - Ha már Jeonginnak nem volt fontos... - Ezt hallva Elena dühösen húzta össze a szemét.
-Hwang Hyunjin! Nem tűröm, hogy ilyen hangnemben beszélj a páromról! Innie ugyan úgy szereti Minhot, mint Jisungot, csak ha józan, higgadt ésszel belegondolsz Jisung sérülései sokkal durvábbak voltak - védte meg Jeongint a lány. Hyunjin dacosan keresztbe fonta a karját és a cipőjét bámulta, mint egy durcás gyerek. Határozott véleménye volt a maknae döntéséről, de nem volt kedve vitatkozni.
-Lemegyek, hozok valamit inni - mondta a fiatalabb fiú és kiment a szobából.

Kissé feszült csönd telepedett Minho és a lány köré, mikor kettesben maradtak. Elena arca fájdalmas grimaszba torzult, ahogy leült az ágy melletti székre.
-Ülj nyugodtan az ágyamra, az a szék nagyon kényelmetlen! - mondta Lee Know, Elena pedig mosolyogva elfogadta a felajánlást és leült a fiú lábához.
-Hogy érzed magad Minho?
-Lelkileg vagy testileg? - kérdezett vissza suttogva.
-Mindkettő.
-A lelkiről nem szeretnék beszélni... Testileg meg úgy, mintha átment volna rajtam egy kamion - mondta egy keserű mosoly kíséretében, mire Elena kicsit közelebb kúszott a fiúhoz és megfogta a kezét.
-Minden rendben lesz Lino!

Pár pillanattal később Hyunjin is visszatért közéjük és vitt mindannyiuknak egy-egy finom üdítőt.
-Én ledőlök kicsit a kanapéra, de itt vagyok ha kellek - ásított egy nagyot Jinnie.
-Pihenj csak nyugodtan - mondta Elena és hirtelen megragadta Hyunjin kezét. - Én megértem amit most érzel, de kérlek próbálj megnyugodni. Egy család vagytok, össze kell tartanotok főleg az ilyen nehéz időkben! - A fiatalabb fiú nem felelt semmit, csak bólintott egyet, majd lefeküdt a kanapéra és perceken belül elnyomta az álom.

Elena és Minho direkt semleges témákról kezdtek el beszélgetni. Ki milyen filmet látott legutóbb, melyik könyvet olvasta, meg hasonló hétköznapi dolgok... Mikor Lee Know torka nagyon kiszáradt Elena készségesen megitatta a fiút. Minhonak nagyon jól esett a gondoskodás, de egyúttal zavarba is ejtette.

"Miért érzem magam ilyen furán a közelében...?"