egy árva szóval - gyuris

6. Hosszú volt a tegnapunk

2022.07.28 | Budapest
   Lehetséges hogy többet ittunk a kelleténél Jázminnal és Gyurisnak és Ekhoenak kellett haza kisérni minket, de legalább hazaértünk.
Kevés emlékem van a tegnap estéről. Valami rémlik hogy Jázminnal táncoltam de utána minden ködös. Még arra emlékszem ahogy a srácok próbálnak normálisan haza vinni minket, kisebb nagyobb sikerekkel. Egyedül, a tegnap esti ruhámban ébredtem föl. Ez már egy plusz pont.

Szépen lassan körülnéztem a szobámba a telefonomat keresve. Nem találtam ezért kimentem a nappaliba, ahol egy alvó Bencét találtam a kanapén. A telefonomat megtaláltam, mostmár csak az volt a kérdés hogy hol a faszomban van Andris. Körül néztem de a nappaliban sehol se találtam. Gondoltam bemegyek a húgom szobájába. És mit látnak szemeim - Andris hátulról öleli át a húgomat - tudtam már hogy nagyon közeli barátok. Rengeteget segített Jázminnak amikor én nem tudtam. Gyorsan egy képet lőttem róluk. Majd jó lesz Jázmint zsarolni vele.

  Ahogy kiléptem a szobából Gyuris éppen egy pohár vizet öntött magának.
- Reggelt - köszöntem
- Reggelt - köszönt vissza. Kínos volt körülöttünk minden. Egyikünk se tudta mit kéne csinálni. Egyszerűen csak csöndben bámultuk egymást. Ezt az egészet egy hangos puffanás szakította és ahogy csak azt hallom hogy 'aaaaa geci' és Jázmin hangos nevetését.
Engem pedig abban a pillanatban ütött meg a fejfájás, úgyhogy gyorsan megkerestem a fájdalomcsillapítót.
  Pár perc múlva Andris kijött Jázmin szobájából.
- Veled meg mi történt? - kérdezte Gyuben tőle.
- Lelökött Jázmin az ágyról - mondta röhögve.
- Ez hazugság! Te voltál balfasz.- kiabálta húgom a szobájából.
- Én inkább nem is kérdezem meg, hogy mi történt veled - mondtam ahogy Jázmin kijött a szobájából.
- Mintha te jobban néznél ki - válaszolta a húgom. Jó lehet hogy igaza volt. Még mindig a tegnap esti ruháimban voltam és 100% hogy a sminkem is el van mosódva.
- Egyáltalán emlékszel tegnap esti eseményekre? - kérdezte Andris
- Félig-meddig. Van egy pár emlékem de nagy része képzavar.
Ahogy elmondtam ezt, Jázmin majdnem kiköpte a vizét. Gyuris meg csak halkan elnevette magát. Én csak furán rájuk néztem mivel tényleg nem tudtam semmit a tegnap este eseményeiről és jobb ötletnek találtam elmenni lezuhanyozni.
- De most komolyan nem emlékszel semmire a tegnap estéről? - kérdezte ahogy álltam föl a konyhapulttól.
- Komolyan nem emlékszek semmire - válaszoltam - amúgy is, miért érdekel titeket annyira?

    A fiúk olyan délután kettő  körül mentek haza. Jázmin felhozta az ötletet hogy nézzük egy filmet. Végül nem nagyon a filmre figyeltünk mert a húgom elkezdte mondani a buli eseményeit.
- Te most viccelsz! - ugortam fel a kanapéról.
- Esküszöm az életemre hogy nem. - röhögte el magát Jázmin - Várj szerintem még képem is van róla! - vette el a telefonját a dohányzó asztalról.
- Jajj ez annyira kínos. Ő meg nagy eséllyel emlékszik rá. Aahhh valaki löjjön le. - mondtam miközben öt millió gondolat ment át a fejemben.
- Nyugodj már le - szólt közbe a húgom, ahogy mutatta a képet rólunk. Nem hittem szemeimnek. Az agyam még mindig nem fogta fel hogy mi történt. Megcsókoltam a húgom egyik haverját. Pár évvel ezelőtt megfogadtuk hogy egyikünk se jár valakivel a baráti körünkből - mivel olyan 2019 nyarán én és Misi jártunk úgy kb 3 hónapig. Végül azért szakítottunk mert rájöttünk hogy jobb ha csak barátok maradunk.
- Ugye nem vagy rám mérges? - szólaltam meg pár másodperc múlva.
- Persze hogy nem. Anna az előző pár hónapban most látlak először ilyen boldognak. Tudom hogy van az a hülye megegyezésünk de most leszarom azt a megegyezést. - ölelt meg a húgom.