És most?

☆7☆

Ajjaj... Szerintem ezt hagyni kellenne, nem hiszem hogy jó ötlet lenne ezt itt lejátszani..-Szol közbe Takemichi.. erre a szemem vissza megy a rendes színűbe így nem ütöttem meg mert oda jött mellém.- Ha jól tudom meg ahogy mesélted Mikey.. ti jó barátok volta- nem fejezte be mert bele szoltam
-Nem voltunk sosem barátok.. most légyszives mennyetek innen..-nézek rá Mikeyra akin látszott hogy el van keseredve.. lehet nem kellet volna mondanom hogy nem vagyunk barátok.. na mindegy ki mentek, egyszer még vissza nézett Mikey utána elmentek.. pár percig még kint áltam és néztem utánuk.. mi lelt engem hogy ilyen lettem?
-Basszameg..- Mondom halkan és be mentem a szobába ahol még ott voltak Rikáék.. körül néztem és persze itt hagyta a telfonját. Vissza mentem a földszintre hogy csináljak egy kávét de megakadályozott egy telfonhívás.
-Igen?-Köszönésnek szántam ezt na de mindegy..
-Sziaa.. figyelj tudunk találkozni?- innen már tudtam ki. Chiffuyu volt.. csak nem volt meg a száma eddig..
- Jaj.. persze, hol tudnánk?- próbalok boldogabban beszélni de nem igazán sikerült. Pár percig néma volt és utána megszólaltam- Itt vaaagy Fuyu?- Kérdezem de még így sem válaszolt senki.. megnéztem a telefonomat és kaptam egy üzenetet tőle.. persze hogy hol vannak azt küldte úgyhogy le raktam a telefont gyorsan le zuhanyoztam és át öltöztem. Remélem nem esett semmi bajuk mert ha igen.. ah.. bíztos nincs semmi bajuk.
Tíz perc múlva már kész is voltam hiszen féltettem a barátaimat.. legföbb képpen Rindout és Rant, meg persze Rikát is mert megvoltak sérülve. Felültem a motoromra, felvettem a sisakomat és már indultam is. Nem érdekelt hogy át mentem a piroson, nem is követtek a rendőrök. Minden olyan gyorsan történik hogy ebbe már nagyon belebonyolódtam és ahogyan most mentem a járművel el is vehetnék a jogosítványomat..
Közel járok már a célponthoz ha nevezhetjük ennek vagy inkább a barátaimhoz.
Leálítom a motorom és a kulcsot zsembre rakom. Megyek előre a sikátorban, hírtelen valaki befogja a számat hátulról persze én hallottam hogy úgyhogy már vettem is elő a késem és egy ki sit megvágtam a kezét.
-Héé te lány!!- ordít fel Chiffuyu ezzel elengedve
-Bocsi.. nem tudtam  hgy ki fogdos, muszály volt!- egy kisebb kacaj tört ki belőlem de gyorsan be is fejeztem mert láttam hogy baj van.- Na? Mi történt?- nézek rá.. semmien reakció- Chiffuyu?- áll mint egy szobor.. nem csinál semmit csak fogja a kezét amiból csak egy kicsit folyt a vér. Két percig még csak állt és várt a csodára vagy nem tudom de már unta  úgyhogy megpofoztam.
-He?- Néz fel mostmár értetlen fejjel
-Ember! Mi lelt téged? Két percig csak álltál egyhelyben és a sebedet fogtad!- mutatok a sebére.
-Ja.. nem tudom.. Amúgy annyi hogy Mikey szerintem tiszta ideg.. Szerintem- Nem fejezte be mert Draken ott termett mögöttem Ő meg persze elhallgatott.
-Mit akarsz?- Nem nézek hátra csak Chiffuyut nézem aki szinten engem néz. Mosolygok eggyet és Ő hevesen nem támogatva tegyez a levegőbe.
-Mikey találkozni akar veled! Vagyis inkább beszélni, és az időpontot akartam oda adni.-
-Add!- Nyújtom hátra  a kezem és egy borítok érzek a tenyerembe. Mire megfordultam már nem volt itt, csak a motorját hallottam.-Na en megyek, majd hívj fel aztán mond el hogy mit akartál, nincs kedvdm többett itt maradni..- Indulnák de eszembe jut hogy Rika és a Haitaniaik is vel voltak.- Amúgy a többiek hol vannak?- nézek vissza Chiffuyura.
-Haza mentek, ha jól tudom.. Nem bíztos.- ezzel Ő is eltűnt.
-Kösz- én is elmentem a motoromhoz és haza indultam de elötte be megyek a boltba.
Meglepően ott volt Mitsuya is.. már fordúlt volna vissza de én rá szóltam.
-Mivan, talán félsz tőlem vagy mi hogy hozzám se szólsz?!- Suttogom a fülébe.
-Nem. Csak megtiltottak hogy hozzád szóljak.-Teszi a fejét, tudom hogy nem títltották meg senkinek.
-Ja még hiddgyem el.. Jovan leszarom éljél boldogan a kis Mikeyiddal meg a többivel..-Ezzel a mondattal elhagytam és elmentem másik sorba és vettem pár jégkrémet, perecet üdítőitalt meg salátát, zsemlét és ketchupot. Oda mentem a pénztárhoz és elővadaztam a pénztárcamat is.. pont ki fért amit bele raktam a kosárba plusz még kedves volt a pénztárnő mert nem volt nálam semmi amibe tudnám rakni a dolgokat így ingyen oda adta a szatyrot mellé meg legalább 50 nyalókát meg gumicukrot.
-Jaaaj nem kell nekeeem ennyi köszönöm, nem tudnám ki fizetni-Adom a fejem hogy mégkedvesebb legyen.
- De ez a tiéd az összes sőt kérsz valami ételt még? Le van az összes árazva, és neked ingyen adom mert ismerlek és tudom hogy nincs pénzed az ilyenekre mert apukád meghalt.. bármi van csak gyere ide én adok bármit, rendben??- Hát én madj' elsírtam magam hogy lehet valaki ilyen kedves velem. Ennyierővel az egész boltot elvihetném.
-Tudod mit?- Néz rám ravasz mosollyal
-I-igen?- Nézek rá, mert azt hittem hogy mégis ki kell fizetnem az összes kaját.
-Dolgozz itt délutánként!!- Mosolyog folyamatosan- Amúgy is kéne egy kis segítség és ahogy hallottam jó matekos vagy!- itt már egy könnycsepp kiszabadult a szememből.
-Nagyon szépen köszönöm!- Ezzel amit tudtam csak elraktam, persze nagyon nehéz volt így motorozni úgyhogy nem menzem gyorsan és rá is értem hiszen két utcával alrébb van a lakás. Be lépek a lakásba és a nagy csönd köszöntött. Jól esett egy kicsit de elszonorodtam a tuadttal megint hogy apa nincs. Levettem a cipőmet leraktam a pultra az a sok kaját meg innit és felrepültem az emeletre hogy felrakjam töltőre a telefonomat és lenémítottam mert egyaltalán nem érdekelt hogy valaki akar tőlem bármit is. Persze amikor már lenémítottam akkor jött egy SMS Rindoutól hogy haza ért épségben és Ran meg köszöni hogy elláttam a sebeit. Szerintem ideges mert csak elolvastam és nem válaszoltam neki. Lemegyek és elkezdek kipakolni a szatyrokból amik teljesen meglepően nem szakadtak ki. (zt hozzá kell tenni hogy egy zacskó nyalóka és nem volt benne más)
Elkezdtem vacsorát csinalni magamnak úgyhogy kezdtem lenyugodni sőt már túlságosan nyugodt voltam csak hogy valaki ezt megzavarta, hát ki más mint nem Takemichi. Úgy be rontott az ajtón mintha valami katasztrofa történt volna.
-Oh szia Takemichi-kun- kacagok egy kicsit amitre elmosolyodott de utána komolyra fordult a helyzet.
-Szia.. elmondhatok valamit, inkább megsem kérdezem hogy mondthatom mert úgy is elmondom-jön mellém és így folytatja Takemichi- szóval az van hogy Mikey össze akar csapni a Vérkígyokkal vagy kikkel és azt szeretném külön kérésem lenne inkább hogy gyere el!- néz rám azzal a szép kék szemeivel.
-Hűha.. érdekes. Elmegyek de ne aggódj miattam, rendben?- ezzel próbáltam elárulni hogy én fogok harcolni Mikeyval de nem esett le  neki.
-Oké, de miért ne aggódjak miattad? VÁRJ! TE IS A TOMAN TAGJA VAAAAAGY??!!- itt már nem bírtam röhögés nélkül, hiszen hogy tudta elfelejteni a múltkorit?- Most mit nevetsz annyira?- néz rám én meg már a földön voltam a röhögés miatt.
-Juuuj.. nem vagyok a Toman tagja nyugi nem kell izgulni e-miatt!- Mondom és felkelek a földről.
-Akkor a..- néz rám csalódott fejjel Takemichi
-Igen- jelentem ki- De tudom most csalódott vagy már én is tudtam előtted..- nézek rá teljesen hideg arcal- amúgy.. kérsz nyalókát? Vagy valami gumicukrot, teljesen ingyen kaptam képzeld!- mosolygok rá hogy felvidítsam Takemichit.
-Nem kell köszi, késésben vagyok már szóval én megyek, ja és bocsi hogy csak úgy be rontottam Nana!- Ezzel becsúkta az ajtót és elment.
Én meg csak sütögettem sütit a vacsora után mert úgy gondoltam elhívom a Haitani tesókat egy estére.
-Vedd már fel légyszi..-mondom és a negyedik csörgésre fel is vette Rindou.
-Szia Picúr! Régen beszélgettünk már- igazából tegnap beszeltünk utoljára de mindegy.
-Szia! Figyelj lehet egy kérdésem?- kezdtem kibontani az egyik kedvenc gumicukrom.
-Bármennyi kérdésed lehet Nana, na! Kivele mit szeretnél?- kérdezi a másik telefonból Rindou.
- Na! Az van hogy szeretném hogyha átjönnétek egy vacsorára, most!- jelentem ki a brilliáns ötletemet.
-Jaj, persze megyünk is Picúr! Szólok Rannak aztán egy óra aztán kb ott vagyunk, ez így rendben van neked?- kérdezi ran közben hallottam hogy már ki nyitotott egy ajtót.
-Persze nekem így megfelel!- közlöm és veszek ki a gumicukorból.
-Oksi! Akkor majd erkezünk valamikor, szia Picúr! Szeretleek- közli az érzéseit Rindou amit amúgy is tudok.
-Én is szeretlek Rindou!- ezzel szakítottam a vonalat és felrohantam a szobámba valami szép, szexi ruhát keresni.
Őszintén nehéz volt a választás de nagyon örültem hogy azt mondta Rindou amire gondoltam. Tíz perc ruha válogatás után sikerült megtalálnom a tökéletes ruhát, egy fekete koktélruha. Ahogyan kiválasztottam máris lementem mert ugye amikor felhívtam Rindout akkor még a sütőben volt a sűlthús ami tökéletesre sikerült. Vettem még elő rizst és be raktam a rizsfőzőbe, vettem még elő köretnek valót valami szószt aminek nagyon jó volt az íze és nem fokhagymás.
Fél óra múlva kész lett az összes étel és desszert amit szerettem volna. Ezután elmentem lezuhanyozni de addig kiszellőztettem mert valami egy nagyon kicsit oda égett és a szagelszivomnak annyi így az ablak segített a problémán. Tehàt lezuhanyoztam és felvettem a kiválasztott ruhát. Úgy ilett rám mintha nekem teremtettek volna na mindegy előveszem a hajgöndörítőt es megcsinálom a hajam aztán előveszem az epres hajspreat és besprézem ahajamat. Felvettem egy ezüst nyakláncot és pár gyűrűt. És a kedvencem amit a drága édesapámtól  kaptam fülbevalót vettem még fel. Ahogyan lementem a lépcsőn a konyhába indultam és becsúktam az ablakot.
Egy óra múlva már csöngettek. Én már indultam is csak majdnem pofára estem azzal a magassarkúban.
-Sziasztok!-Nyitom máris az ajtót és meglepődtem ahogyan kiöltöztek a fiúk.- Azta, nagyon..szépek vagytok!-Jelentem ki meglepődve. Nagyon sexi ruhát választottak nagyon jó a stílusuk.
-Szia Picúr, te is nagyon szép vagy mint mindig!- Ezzel a mondattal már nyújtott is egy csokor rózsát- Ez a közös ajándékunk Rannal.
-Ja.- Ran még nem is köszönt ami felidegesített egy kicsit de lenyugodtam utána.
-Gyertek be, megne fázzatok nekem itt kint!- ezzel mutatok be a konyhába.
-Oké-Mondjak egyszerre és belépnek. Tudjak hogy mit kell csinálni így elmentek kezet mosni. Meg gondolom megigazitani a hajukat és szépen leültek az asztalhoz.
-Egyetek nyugodtan , egy pillanat és jövök!- mindig akkor van valami amikor van nálam vendég vagy eppénséggel ebben a pillanatban vendégek.
-Szia Rika! Gyorsan mert nem érek rá, vendégeim vannak!- Közlöm vele hogy mi van.
-Szia, jól van na csak megakartam kérdezni hogy minden rendben van veled.- Ezután fújtattan eggyet és így válaszoltam.
-Jól vagyok köszi de most mennem kell sziaa aludj szépekeeet~~- húzom el a szót és meg sem vártam mire elköszön vagy valamit mond leraktam a telefont és vissza mentem a fiúkhoz
-Na. Itt vagyok!- Néztek ki a fejükből mind ketten de amikor oda mentem rögtön felpillantottak. Nagyon édesek voltak mert megvártak az evéssel.
-Elmondtam nyugodtan ehettek nélkülem is!- jelentem ki és leültem.
- De az tiszteletlenség egy ilyen szép lánnyal szemben!- néz rám Rindou és elkezdi szedni a rament.
Ezután ettünk ugye, beszélgettünk és szóba jött valahogyan ez a harcos ügy.
-Amúgy Nana.. lehet egy kérdésem?- Néz rám Ran aki gondolom valami írtózatos fontos kérdést fog megint feltenni.
-Igen..-mondom és így folytattam- Csak ne hülyeség legyen mert már ahoz fáradt vagyok..- ezzel egy kicsit megnevetettem őket. Nagyon édes mindkettőnek a nevenése.
-Nos..-Kezdi Ran es teljesen elkomolyodott és folytatni szerette volna de előtte rá nézett Rindoura aki csak bólintott.- Mi az a tetoválás az oldaladon?- ezzel befejezve zavarba jöttem egy kicsit es félre nyeltem. Egy pár percig fulladoztam és válaszolni akartam de nem mertem megszólalni.
-Háát.. az csak egy tetkó...miért?-kezdek aggódni hogy rájönnek és ezt meg is jósóltam.
-..Nana..- Rám néz Rindou.- Holnap nem érünk rá okés? Tudod lesz egy harc a Toman és valamilyen másik bandával, még mielött kérdeznéd..- Ezzel felálva megköszöntek a vacsorát és elmentek. De azt nem tudják hogy holnap mi vár rájuk, tudom hogy elfognak keseredni amikor meglátnak engem ott hogy én vagyok annak a bizonyos bandának a vezetője. Elég kínos nekem ez hiszen nem volt még harcunk és most pont Mikey-val.
"Én erre nem vagyok felkészülve." Ezzel elindultam megcsinálni az esti dolgaimat és elmentem aludni.