És most?

☆9☆

Hogy lehet ilyen erős Mikey? Sokat hallottam hogy egy tízes és már eszméletlen volt valaki. Viszont ő is így gondolhatja mert én is így tettem Draknnél. Nem szeretném őket bántani de ezt muszály megnyernem mert akkor elmegy apámnak a híressége is. És persze azért mert ez a Kisaki gyerek is ott van.
Gyorsan ütök egyett és elindultam az említett felé hogy megöljem. Nem nagyon érdekelt hogy jön utánam a fél Toman én akkor is csak keresem ezt a hülyegyereket. Egy 3 perc futkorásás után körbe vettek a Tomanosok és feszülve álttak ellenem ki. Tíz perc harc után nagyából 100 embert kifektettem és megláttam Kisakit és elkezdek futni hozzá hogy megöljem. Úgy látszik mégsem Mikey lesz akit megölök. Mire leszúrtam volna valaki elé áll és így őt szúrtam le. Hanma volt akit leszúrtam.
-Rossz ember lettél te is már?- Néz rám könnyes szemmel és megfogja az arcomat.
-Miért csináltad? Miért áltál elé?- Nem tudtam mit csinálni és kihúztam a kést a hasából.
-Ha nem tudnád... nekem barátom Kisaki.- Kisaki lesápadt és neki is lefolyt egy könny az arcán.- Ő a legjobb barátom..- erre már nem voltam kíváncsi de hallgattam. Éreztem hogy itt lesz valami így megfordultam és Rindou állt előttem.
-Nem értelek.. miért gyilkolsz meg ártatlan embereket?- Ezzel megölelt a harc közben és vissza akart menni de vissza húztam hogy elmondjam neki a válaszomat.
-Azért mert az én véremben anyám vére folyik. Gyilkos és pszihopata volt. Nem tehetek róla.- Erre csak bólintott és vissza ment és megüttött valakit amin csak nevettem egy kicsit és vissza néztem Hanmára aki már a földön volt. Reflexből letérdeltem és megnéztem a pulzusát és alig volt neki. Kisaki csak állt és nézett előre nagyon sápadtan és ő is összeesett egy pár percel később. Szóltam egy közelben lévő tagnak hogy szóljon a többinek hogy meneküljenek mert mindjárt jönnek a rendőrök. Ezzel rám nézett azegyik kapitány és bólnintott. Tudta mit akartam így elmondta a többinek is. Hívtam a mentősköket és elmondtam mi van és én is elindultam. Senki nem volt már ott  csak én és a kettő eszméletlen ember. Vagy három, körülnéztem és nem volt már ott Draken de ott volt Mikey.
-Miért tetted?- Csalódott fejjel nézett rám aztán a másik kettő földön fekvőre.
-Kisaki egy àruló ha nem vetted volna észre!- Jelentem ki egyszerűen és komoly arcal.- Ja és màr párszor próbálkozott ő is.. a gyilkossággal.. engem megakart ölni csak nem jelenti be nekem mivel ez magánügy.- Így újra rám nézett és közeledni kezdett hozzám. Amikor megakart ölelni akkor elcsaptam a kezét és elmentem.-Hagyj bekén!- És ezt befejezve elmentem. Fél óra múlva haza értem és megszereltem a motoromat mert folyt belőle az olaj.
Megcsináltam. Egyy fél órába telt csak úgyhogy ráértem.

Pár óra múlva mikor már mindennel kész voltam tanultam, kaját csináltam magamnak. Rikával is beszélgettem két órát és megbeszéltünk hogy elmegyünk moziba.

Este hat óra van es elvagyok készülve. Simán felhúztam egy szakadt farmernadrágot és egy  fekete pántos trikót rá egy Nike pulcsit. Díszként egy ezüst nyakláncot vettem fel és egy hozzá vett karkötőt és fülbevalót. Fél hétre el is készültem és az utolsó simításokat végeztem magamon. Utoljára megnézem a hajam és a szelíd sminkem és indultam is a mozi irányába. Gyalog mentem mert nem volt messze. Amikor oda értem Rika már ott volt szívta a marbolo cigarettáját és ahogyan megpillant jól körbe néz és ahogyan nem lát senkit a környéken rám ugrik.
-Gyönyörűséges jó estét kívánok neked Nana!- Ezzel leszállt rólam és megnézett jobban
-Neked is Rika! De ha lehet akkor mellőzük azt hogy ilyen feltűnően nézel- Rám meredt és csak a nyakláncomat nézte
-Kitől kaptad?-Kérdően emeli meg a szemöldökét
-Mit?- Nézek rá és én is rágyújtok- Ja. A nyakláncot? Még anyámtól kaptam Angliában a tizenhatodik szülinapomra!- Jegyzem meg.

Egy kicsi ideig még kint voltunk és bementünk megvenni a jegyünket. Egy horror filmet néztünk meg ami nagyon para volt de mégis izgalmas.
Amikor vége lett már volt este tíz óra. Elköszöntünk egymastól mindketten az ellenkező irányba megindultunk haza. Rika a metróallomáshoz sietett hogy elérje az utolso metrót és én meg nyugodtan sétáltam haza a sötét utcákon. Pár helyen volt vilagítás így a telefonommal kellet világítanom. Hűvös volt már és egy kicsit fújt a szél is de mégis csak kellemes volt sétálni.
Hazaérve lezuhanyoztam és mentem aludni. Az éjszaka nagyon nem bírtam aludni mivel Mikey ment a felyembe.. hogy miért akart annyira megölelni. Egyenlőre hagyom és majd újra gondolom a helyzetet.
Hajnali kettő és még mindig nem alszok és úgy döntöttem hogy fehívom Rindout hogy van e kedve beszélgetni.
-Szia Picur! Miért nem alszol..hajnali kettő van!- Ásit bele a telefonba Rin
-Sziaa! Hát nem tudok aludni. De kérhetek valami fontosat, hátha utána tudok aludni.
-Na mondjad Picur..-leheli a telefonba Rin.
-Tudunk találkozni ugye?- kérdezem mire kikelek az ágyból és felala kezdek mászkálni a szobámba.
-Persze!
-Okés. Három órára végzek a suliban és akkor megbeszeljük a többit amit szeretnék veled.-Nyelek egyet mert nem tudtam hogy mit fog erre reagálni
-Rendben majd elmegyek érted és elviszlek egy cukrászdába és majd ott. Neked ez így megfelel, Picur?- Kérdi a torokhangján
-Aha- válaszoltam boldogan
-Én lehet nem bírok majd mert felhívtál és hiányzik az illatod és.. mindened ami hozzád tartozik.
-Édes vagy ugye tudod?- kérdezem és kuncogok egyet
-Nem hiszem. Ezzel a testel nem. De te igen azzal a gyönyörű testeddel.- kiráz a hideg ettől a mondattól.-Mostmar hadjál aludni. Sok dolgom lesz..- mondja Rin a telefonba.-Szóóval.. szia. Szeretlek Picur!- ezzel szakította a vonalat.
"Szeretlek". Elsem hiszem hogy ilyet mondott nekem.
  

                     Sajnálom hogy sokáig nem volt rész.:(
Próbálom minnél előbb megírni a kövi részt