Szenvedély,Szerelem és 5SOS

2. Rész

Miközben sétáltunk Ayumi elkezdett faggatni a fiúkról... Pontosabban Cal-ről(!). Én amit tudtam válaszoltam, persze én is most ismertem meg, de azért amit tudtam azt elmondtam neki. Hirtelen rámterelte a szót, és kérdezgetni kezdett.

- Na és tetszik neked a szöszi?- mosolyodott rám bizalmasan.

- Nekem? Nem rossz, de nem az esetem- jelentettem ki.

- Aha- bólintott, de látam rajta, hogy nem hiszi el, ezért folytatta- Úgy tűnik a szöszinek te az vagy- vigyorodott el én meg ideges fejjel néztem rá, amolyan "ha ezt folytatod én komolyan mondom kinyírlak" és erre védekezően feltette a kezét. Erre mindketten elnevettük magunkat és bementünk a szobámba.

Másfél órán keresztül pakoltunk. Egyszer csak kopogtak az ajtón.

- Szabad!- üvöltottem ki.

- Kértek valamit enni?- kérdezte anya, mi meg olyan arccal néztünk egymásra, mintha mindketten ugyanarra gondolnánk. Erre szinte egyszerre ugrottunk fel és rohantunk a konyhába.

A szakács kérdőn nézett ránk, mire mi megmondtuk neki mit kérünk. Ayu egy gyros-tál, én pedig gofri mellett döntöttem, amit mondhatni egész gyorsan meg is ettünk.

Felmentünk a szobámba és Ayumi kérlelve rám nézett.

- Igen?- sóhajtottam.

- Írj nekem egy 2 perces slágert légyszí!- kérte. Na persze, ezt azóta csinálom, amióta itt van. Szórakoztatom, s közben én is elvagyok.

- Mondj egy címet és elkezdem- mosolyogtam rá vidáman.

- Színes szerelem.
Nem foglalkoztam vele, hogy miért pont ez a cím, hanem belemerülve elkezdtem énekelni.
Kb. 2 perc múlva Ayumi ámulattal nézett rám és így szólt:
- El nem tudom hinni, hogy még soha nem voltál szerelmes. Tudod, sokkal több érzés volt ebbe, mint azt eltudná képzelni valaki egy olyan lánytól, aki még nem volt az.

- Erre csak annyit tudok mondani, hogy szerintem az igazizól sokkal többet ábrándozok, minthogy megkeressem- nevettem rá kissé vontatottan.

Ezek után megkértem Ayu-t, hogy kísérjen ki Anne Marie-hoz, akit én vagy simán Anne-nek vagy Anne néninek hívok.

- Szia édesem- mondta mosolygón Anne. - Meddig szeretnél maradni?

- Szia! Szerintem anya örülne, ha egész nyáron nálatok lennék. Ugye nem zavarna titeket?

- Ó, dehogy is! Épp ellenkezőleg, Harry és Lauren már nagyon várja, hogy odaérjünk- nevetett Anne.

- Akkor rendben, én is nagyon várom, hogy megint találkozzak velük- mondtam, erre Ash és a haverjai is kiléptek a hotelből.

- Indulhatuunk!- kiáltotta Ash.

Mivel egy frissen festett vörös Mercedes Vito kocsija van Anne-nek, ezért szerencsére befértünk mindannyian.
Én előre ültem Anne mellé, a többiek pedig hátul foglaltak helyet. Út közben rengeteg hülyeségre sor került, amik között ott volt az is, hogy valamilyen rajongók milyen félénken viselkednek, amiről Danny jutott eszembe és a rajongói szerelmes üzenet. A többiek nem tudták, hogy min nevetek, de nem tudtam abbahagyni, ezért rámhagyták.

Mikor odaértünk már rohamoztak meg az unokatesóim és elkezdtek faggatni. Lauren egy fiúról beszélt, aki tetszik neki, de szerinte ő nem kedveli, ami miatt teljesen ki van akadva és tanácsokat kért tőlem.
Mindig az ő szobájában szállok meg, ezért segített kipakolni.
- ...és annyira kiakaszt! Mindig piszkál és azt mondja, hogy gyönyörű vagyok, de nem tudom, hogy tényleg úgy gondolja-e vagy csak fel akar szedni. Tudod van egy ribanc az évfolyamomban, aki már előfordulhat, hogy vele, tudod... Nah mindegy, szerinted mit tegyek?- kérdezte kétségbe esetten.

- A barátnőid támogatnának benne? Ők mit mondanak róla?

- Hát... Igazából...- kezdte.

- Még nem tudják, ugye?- mosolyogtam rá.

- Nem- hajtotta le a fejét.

- Én nem ismerem a fiút, de a barátnőid biztosan tudnak róla sok olyan dolgot, amit én nem tudok- mosolyogtam rá. - Mond csak el nekik, nem fognak kinevetni. Ha azt mondják, hogy szerintük jó ötlet lenne a kapcsolatotokat folytatni, akkor hajrá! Viszont ha azt mondják, hogy egy szemét szoknyavadász, akkor nem szeretném, és szerintem ők sem, hogy megbántson- mondtam neki bíztatóan.

- Teljesen igazad van!- mondta és megölelt- Úgy szeretlek Ammy! De olyan hihetetlen, hogy még mindig szingli vagy, mikor szinte minden srác rád van ragadva...

- Sok fiú, ez igaz. De az is biztos, hogy egyik sem az igazi. Ha valakit ismersz akkor szólj- kacsintottam rá szórakozottan.

- Ami azt illeti, én ismerek valakit.

- Kit?- kérdeztem.
...

Hamarosan hozom a folytatást és nagyon sajnálom, hogy ezzel ennyit késtem, de próbálkozom tényleg hozni a részeket. Egy ideig úgy voltam vele, hogy időm szinte semmi, kedvem se volt, de azért remélem nem haragszik senki ^·^ Ne féljetek kommentelni!
Üdv.: Mercike19