Anya

279 8 0
                                    

-Boldog születés napot! - modnja, mire meg őlelem, Pyter elő kap egy pisztolyt, és hátra húz, majd a tarkomhoz fogja.
-Nem hiszek el Pyter, te szemét! - mondom.
-Kusolsz Rosalynda Wieht! - mondja, mire aki Emilinet le fogta el engedte, és ijedt arcal nézett az anyara, aki le hajtott fejel várta a következőt.
-Szóval, nem is akartál szólni, hogy gyereked van, tőlem? - kérdezi mire kitágulnak a szemeim, de most nem figyelhetek erre Pyternek gyengült a szorítása, mert nem rám figyelt, igy ki kaptam kezéből a pisztolyt, és hasba lőttem, mineki felém nézett, Pyter fel orditott, én hátrébb léptem, majd fejbe lőttem, és el ejtettem a fegyvert, majd össze estem, és csak figyeltem a halott Pytert....Anyukám ide sietett, meg ölelt, és hátrébb húzott, majd a fegyvert oda adta az egyik biztonságinak, aki el is vitte, majd el égette.
-Semmi baj kincsem, nincs semmi baj! - mkdnja, de én el sirom magam, és meg őlelem.
Mindenki tapsol, amiért le lőttem, de én csak némán könnyezve, majd mikor sikerült le nyugodnom, fel álltam, és el akartam menni, de kettő őr el állta az utat.
-Csak had menjek haza!- mondom fáradtan.
-Nem lehet, most már a szüleivel mehet csak el!- modnja az egyik.
-Magasról tojok, higy kivel mehetek el, és kivel nem, engedjen ki! - modnom, mire az arca  ilyedséget mutat, mert érzi, hogy le fogom ordítani a fejét.
-Rosalynda, gyere ide! - modnja az anyám, szem forgatva vissza megyek.
-Igen, én csak haza akarok menni, elég volt ebből a napból! - mondom, mire össze néz a férfivel, aki meg rázza a fejét.
-Sajnálom kincsem, de nem mehetsz már el, most már velünk kell maradnom, és mi még maradunk, és köszönünk egy két embernek, majd csak utána megyünk, és majd mindent meg beszélünk! - mondja anyum.
-Jó akkor annyit el mondanál hogy, hogy is hívják az apám? - kérdezem, mire el mosolyodik, ettől már most falra mászok....
-Alfredo Wieht!
Az én nevem Emiline Wieht! - mondja, mire bólintok.
-Jó, akkor további jó szórakozást! - mondom, majd oda megyek a bár pulthoz és kérek egy jó erőset, ezen meg lepődik.
-Cső, kérek valami jó erőset! - mondom a pultra támasztva a fejem.
-Biztos? - kérdezi, mire dühösen nézek rá.
-Igen, valami jó erőset!- modnom és az ornyergemet kezdem masszírozni.
-Hát, jó, de én szóltam!-mondja, mire fel horkantok.
Aztán ki adja a piát.
-Kösz! - modnom, aztán le húzom, ő kikerekedett szemekkel néz, én meg fa pofával nézem a tömeget, amiből egy csomó nő engem néz.
-Még egyet! - mondom, mire nyel egy nagyot, én még egyet le húzok, már a férfiak is érdeklődve néznek, és ekkor meg ittam egy harmadikat is, semmi hatása nem volt.
-Na egy utolsót! - modnom, és meg iszom a negyediket, majd fel állok, és sétálok egyet, mindenki le esett állal néz, majd oda megy egy kettő férfi és meg kérdezik mit ittam, majd nagyokat nyelve mennek vissza, és tovább adják a nőknek, akik csak pislogva néznek.
-Mi van? - kérdezem hangosan, majd megyek tovább, már meg szoktam a sok piát... Sokszor folyottam abba a bánatom...
Ekkor egy nő és egy férfi jön mellém.
-Jó napot Rosalynda Wieht kisasszony! - mondja a férfi, amin fel horkantok, madj meg állok.
-Igen mit szeretne az úr? - kérdezem, mire közelebb lép.
-Csak nyugi kislány, még nem tud semmit, azt se hogy miért kelett meg keresni önt! - mondja mire szem forgatva hátrébb lépek.
-És maga szerint ez most miért is érdekelne, most ebbe a percbe tojok az egészre, csak lenne egy nyugodt évem! - motyogom, mert az elmúlt fel évbe, majdnem ideg össze roppanást kaptam...
-Tudja, látom jól bírja a piát, ez hogy is lehet? - kérdezi, mire én lépek közelebb.
-Egy magának ehez semmi köze, kettő van egy kettő jó dolog egy alkoholista, drogos férfival együtt élni 18 éven át, pl mindig van pia, amibe bele folythatod a bánatod, vagy a férfi az üres üveget össze töri a fejeden, vagy agyon ver, és majdnem el töri mindne csontod, másnap lila foltokkal kelsz fel. Mindig résen kell lenni! - modnom és hátrébb lépek, a reakciója egy döbbent fej volt, én meg el sétálok, majd veszek egy mély levegőt, mert közel állok, ahoz hogy el bögjem magam.
-Jaj, kicsim, most már mehetünk, ízlett a pia?-kérdi anyám, mire vállát vonok.
-Csak erőset ittam, nem volt ize, az ilyeneknek nincs! - mondom, majd nagyot sóhajtva el indultok mögöttük..
-Hát akkor birod az alkoholt, a legtöbb nő egy pohárral sem tud meg inni ezekből az erős italokból! - modnja, mire bolintok.
-Én meg meg ittam negy pohárral! - mondom , mire le dermedtek, majd rám néztek, azt nézték hogy megyek, de semmi, csak mentem.
-Na gyere, most haza megyünk el megyünk aludni, és holnap meg beszékünk mindent! - modnják, mire megint bolintok. Csak azt akartam, legyen vége ennek a napnak. Igy amikor oda értünk, egy óriási kastélyhoz értünk. A nagy vaskapu   ki nyílt, igy be mehettünk, én nagy csodálattal néztem a nagy kastélyt.
-Gyere kicsim, en meg mutatom meg mutatom   a szobád! - modnja anya, majd ki száll, ahigy én is majd be megyünk, ez  nagyon gyönyörű, és nagy...
-Gyere, reggel az ágyadra lesz készítve mit vegyél fel, addig aludj csak a pizsamád, az ágyon, előtte menj el fürdeni mosd le a sminked stb... - modnja, makd ki nyit egy ajtót, ami egy nagy barack színű szobába vezetett.
Amikor be értünk, akkor ő már el is ment, én meg néztem mi van az ajtó mögött, a fürdő, igy be rohantam a pizsamával a kezembe, majd le fürödtem. Le mostam a sminkem, meg feszültem a hajam, majd bele bujtam a háló ingbe, majd be vágodtam az ágyba, és el aludtam.

A Maffia Where stories live. Discover now