📚Reddie📚

82 4 12
                                    

Study

Eddie szemszögéből:
A mai nap egy átlagos iskolanap volt. Tavasz van, amit nem annyira szeretek az allergiám miatt, de ez van. És most épp fizika órán ülök, amit nem szeretek, de a tanárnő nagyon kedves, és nem szivat minket. Az óra vége felé a tanárnő azt mondta hogy holnap témazáró dolgozat. Richie meg bökte a vállam, és át adott nekem egy cetlit. Ki nyitottam és ez állt benne:

   Majd délután segitesz tanulni?? Nem értek
     semmit ebből az anyagból:(
-Rich

Miután el olvastam, hátra fordultam és bólintottam. Mikor vége volt az órának, ami mellesleg a mai napon az utolso volt, el indultam a folyósón az ajtó felé. Ekkor éreztem hogy valaki át karolja a vállam, és ki volt az?? Hát persze hogy Richie. Le löktem a vállamról a kezét, és csak sétáltunk tovább. Út közben különösen csendes volt, ami meglepett. Biztos vagyok benne hogy van valami ami nyomja a lelkét, csak nem meri el mondani... vagy nincs kinek...

Hozzád megyünk vagy hozzám? — tette fel a kérdést Richie. Pár másodpercig gondolkoztam rajta, de végül el döntöttem mivel én segitek neki és nem ő nekem ezért nálunk leszunk.

Hozzám. — ennyit mondtam, és meg fogtam Richie csuklóját. Éreztem hogy meg remeg kicsit, nem értem miért.

Mikor az utcánkba értünk, akkor összekulcsolta az ujjainkat. Ez nagyon meg lepett, de jól esett hogy ezt csinálja.
A házunk előtt se engedte el a kezem, de nem zavart. Így mentünk be, de ekkor rá jöttem hogy nem kellett volna, hiszen anyukám itthon van, aki el ítéli a melegeket, és fél hogy én az leszek. És hát azt hogy fogom egy fiú kezét, azt 100% hogy félre érti. Így is lett.

Eddie drágám, mit csináltok? — kérdezte anya, úgy mintha meg lenne ijedve. Pedig nincs rá oka, nincs köztem és Richie között semmi olyan...

Jó napot Mrs. K! Hogy tetszik lenni? — kérdezte Richie, legszívesebben le ütöttem volna. És csak most vettem észre hogy idő közben el engedte a kezem. De jobb így.

Miért vagy itt Tozier? — ahogy anya ezt ki mondta, éreztem hogy most kellene el mennünk, nehogy meg bántsa Richiet.

Ja Richie csak azért van itt mert holnap tz es segitek neki a tanulásban, baj? — válaszoltam inkább én, es erre anyukám meg rázta a fejét. — rendben, akkor megyünk is mert nincs sok időnk.

Richievel be mentünk a szobámba, es le ültünk az ágyra. 2 perc múlva Richie hátra feküdt, én is ezt tettem.

Nem kedvel igaz? — kérdezte Richie mosolyogva. Ezek szerint ő is vette az adást. Meg ráztam a fejem. — gondoltam. De nem baj. Legalább vagy nekem te.

Ez meg lepett. Hogy érti?
Felé fordultam, es mosolyogni kezdett. Biztos megint szivat csak. Nagyon jó. Fel ültem, és elő vettem a könyveket.

Na akkor mond mit nem értesz? — tettem fel neki a kérdést. És amikor azt mondta hogy semmit, akkor meg forgattam a szemem. Nem igazán akarom az egész délutánt tanulással tölteni, de neki segítek.
Kb 30 perc telt el, ki derült hogy Rich többet tud mint amit mondott, sőt, szerintem érti a dolgokat.

Miért mondod azt hogy nem érted?? Tökéletesen tudod! — mondtam neki. Mire kicsit meg lepődött, de csak mosolygott.

Igen, de veled akartam lenni, es tudom hogy le mondtad volna. — mondta ki őszintén. Nem igazán értem, miért gondolja ezt. De végülis logikus, mivel tényleg le mondtam volna ma.

El tettem a könyveket, es le ültem mellé. Ekkor a combomra tette a kezét, es simogatni kezdte. Ki rázott a hideg, főleg, hogy rövidnadrág van rajtam. Rám nézett, es el kezdett mosolyogni. Valószínű azért, mert engedem neki hogy csinálja. Fel vettem vele a szemkontaktust, es gondolkozni kezdtem. Lehet hogy tényleg meleg vagyok... richie olyan tökéletes.
Soha nem voltam szerelmes, most se vagyok, de mintha Richietől többet akarnék mint barátság. Meg akartam csókolni, nem is értem miért. Észre vettem hogy az ajkaimat nézi, szóval úgy éreztem meg kell tennem. Oda hajoltam hozzá, es meg csókoltam. Éreztem, hogy kezét a hátamra vezeti.
Csodálatos érzés fogott el, nem akartam hogy vége legyen. Ekkor jöttem rá hogy bele szerettem a legjobb barátomba, most már biztos.
Csak úgy "faltuk" egymast, mikor egyszer csak ajtónyitódást hallottunk. Egyből abba hagytuk, de rá kellett jönnöm hogy késő... anyukám ott állt az ajtóba, és nem tudtam ki olvasni az arcából az érzelmeket. Mintha egyszerre düh, csalódottság és ijedség lenne. Nem is volt időm fel fogni, mert el kezdett kiabálni velünk. Közölte Richievel hogy ő nem fog "mocskos buzit" csinálni a fiából stb stb... nem mertem meg szólalni sokáig, de 5 perc után elegem lett. Meg fogtam Richie csuklóját, és anyával nem is törődve el kezdtem ki menni vele a házból. Mikor már 2 utcával arrébb voltunk akkor szólaltam meg.

Sajnálom... anya el ítéli a melegeket, szóval nem csoda hogy ki akadt. De remélem nem bántott meg téged valamivel... — mondtam richienek, aki meg se szólalt. — ezek szerint haragszol, remek. De nem az én hibám hogy az anyám nem tudja el fogadni hogy a fia meleg.

Az vagy? — kérdezte richie, és valamiert eléggé csodálkozott. Nem is értem, kb 10 perce ott smároltam vele a szobában, nem esett le neki hogy az vagyok?

Igen az, es szeretlek! — ahogy ezt ki mondtam, közelebb jött és meg ölelt. Jól esett, mivel ez azt jelenti hogy nem utált meg ezek után se.

Én is szeretlek Eds. — mondta egy pár perc után. Ezt nagyon jó volt tőle hallani. — de mit fogunk csinalni így hogy anyád el ítél?

El kell hogy fogadja, nem tudja meg változtatni az érzéseim irántad. — erre Richie csak el mosolyodott

Át mentünk hozzá, es ma este ott maradtam, ezek után nem akartam haza menni, de szerintem ez érthető. Szóval most itt fekszek az a fiú mellett aki
A világot jelenti nekem!<3


Sziasztok!
Bocsánat hogy késtem ezzel a résszel 1 napot, de tegnap sajnos nem volt időm be fejezni❤️
Ja és bocsánat ha nem lett valami jó, ezt amikor múlt héten el kezdtem irni, ki találtam hogy lesz, de el felejtettem😅😫
Ezért a vége kicsit összecsapott, meg amúgy az egész elég rossz.
De azért remélem nektek tetszeni fog<3
Ja és a következő részt probalom jobban meg irni ígérem🫶❤️

One Shots🫶❤️(byler x reddie)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora