🚬Byler🚬

41 2 0
                                    

Drugs

Will szemszögéből:
A mai napot otthon töltöttem. Igazából csak pihenéssel, viszont ennek az az oka, hogy este megyek egy partyba. Az egész csapat ott lesz. Én most csak egy kockás inget vettem fel, kék farmer nadrággal. Nem akartam kiöltözni, szerintem nekem nem is áll jól+így sokkal jobban érzem magam.

Hamarosan el is indultam, hiszen már 17:45 volt, és a party meg 18:00 kor kezdődik. Biciklivel mentem, amivel elég hamar oda is értem. A party az már elkezdődött, gondoltam hogy bemegyek, hiszen valószínű a többiek már bent vannak. Így is volt. Rám vártak.

Amikor bementem mindenki elfoglalta magát valamivel. Volt ott sok idegen, néhányan idősebbek mint mi, de amúgy nem foglalkoztunk velük. Nagyon jól éreztük magunkat, viszont egyszer észrevettem valamit...

Mike nem volt velünk, ami fura volt, hiszen amikor bejöttünk, még velünk volt. Oda is mentem Tizihez, hogy megkérdezzem tud e valamit. Természetesen nem tudott semmit, szóval úgy döntöttem megkeresem... féltem hogy rosszul lett, vagy esetleg történt valami...

Fel mentem az emeletre, ahol volt pár szoba, meg a mosdók. Először a mosdóban néztem meg, de ott csak 3 lány volt, akik éppen a sminkjüket igazítgatták. Aztán jöttek a szobák...

Az 1.be kopogás nélkül benyitottam, ahol Lucas és Max éppen falták egymást, észre se vették hogy benyitottam. Gyorsan kimentem, és ez után már óvatosabb voltam. A 2.ajtón kopogtam, de nem volt bent senki. Aztán mikor eljött a 3. Óvatosan benyitottam. És végre valahára megtaláltam Mikeot. Az ágy előtt ült a földön, és ahogy benyitottam, valamit a háta mögé tett, és nekem egyből volt tippem arra hogy az mi lehet, de reméltem hogy tévedek...

Mike, minden oké? Mit csinálsz itt egyedül? — kérdeztem, miközben leültem mellé.

Szia. Semmit, csak pihenek... tudod sok ez nekem. — válaszolta. Nem nagyon értettem pontosan mire gondol, de aggódni kezdtem.

Miről beszélsz? Van valami baj? — kérdeztem. Ebben a pillanatban elő vett egy szál cigit, és bele szívott. Meglepett, hiszen nem gondoltam volna hogy cigizik... de amint ezt megemlítettem, a válasza lesokkolt.

Ez nem cigi. Vagyis de, de nem átlagos cigi... — az "átlagos" szót kihangsúlyozta, szóval itt már tudtam hogy miről van szó... füves cigi. Ami azt jelenti hogy Mike drogozik. Itt nagyon sok gondolat volt bennem egyszerre, és aggódni kezdtem. Nagyon sok kérdés megfogalmazódott bennem...

Miért csinálja ezt? Miért teszi ezt magával? Miért nem próbál változtatni? Történt valami amiről nem tudok? Van valami nagyobb gond? Vajon mi lehet a baja? Mi van ha valami komoly betegség, vagy esetleg valakit elvesztett? Mivan ha a szerelem teszi ezt vele???...

Egyik kérdést se mondtam ki hangosan, ő mégis elkezdett mesélni...

Az a bajom Will, hogy szerelmes vagyok. Valakibe, akibe nagyon nem szabadna. Senki nem fogadna el minket, de kezdjük ott, hogy ő engem egyértelműen nem szeret viszont... csak egy átlagos barát vagyok, és neki abból sok van. Rá jöttem hogy nincs bennem semmi különleges... ha lenne akkor nem történne mindez. — mondta, és ahogy befejezte az utolsó mondatot, megint beleszívott a cigijébe.

Én csak néztem rá, hiszen nem értettem hogy vajon kiről lehet szó... nézzük a tényeket. Tizi az exe, szóval ő ki van zárva. Azt mondta hogy elítélnék őket, szoval talán meleg? Mondjuk az kizárt. Mike túl tökéletes ahhoz. Szerintem csak én vagyok ilyen elcseszett.

Viszont ebben a pillanatban valami olyan történt, amire álmomban se számítottam volna... Mike közel hajolt hozzám, és hosszasan megcsókolt. Nem viszonoztam, hiszen nem volt időm felfogni. Ezzel azt értem el, hogy Mike kb 2 mp után elhúzódott tőlem.

Sajnálom, nem tudom mi ütött belém... a drogon kívül. — mondta, és nevetni kezdett, gondolom azért, hogy ne legyen olyan kínos. Pár mp után kapcsolt az agyam, és magamhoz húztam, aztán meg csókoltam.

Mikor elhúzódtam tőle, akkor csodálkozva, de boldogan nézett rám.

Nem gondoltam volna hogy visszacsókolsz...— mondta. Én erre csak elmosolyodtam.

Miért ne? Kibaszottul szeretlek. — válaszoltam.

Én is szeretlek William — mondta mosolyogva.

Senki nem hív így... de te lehetsz kivétel — mondtam nevetve, aztán megint magamhoz húztam megcsókolni.

Tudod Will, soha többet nem kell nekem drog. Te vagy az én drogom! — szólalt meg Mike a csók után.

Ez után már fent maradtunk, és ölelkeztünk, de egy mondat meg maradt bennem...
"Te vagy az én drogom!"


Heyyy!💞
Tudom tudom... augusztusban volt utoljára rész, és már November van, de sajnos nem volt kedvem írni, hiszen aktív olvasóim sincsenek...
Összesen 24 részes lesz ez a könyvem!! Ezt már ki találtam napokkal ezelőtt!
Akik esetleg szeretik a könyvem azoktól előre is bocsánat hogy hamarosan vége...
Na egyenlőre ennyi, sziasztoooook!!🫶

One Shots🫶❤️(byler x reddie)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora