-Már napok óta semmi hír róla..
-Nincs baja.
-Ezt elbasztam. Mivan, ha Petert választotta?! Mivan, ha látni sem akar már?
-Ezt vèsd ki a fejedből.
-Scott azt mondtam neki, hogy nem működne kettőnk között...
-Nem futamodik meg olyan hamar.
-Honnèt tudod?
-Rólad van szó.
-Utána megyek.
-Nem!
-Scott engedj!!
-Azt mondtam neki, hogy figyelek rád!
-De nem kell, mivan ha?
-Ha mi..?-mindketten abbahagytuk a civakodást. Az ajtóban állt, csuron véresen.
-Derek..
-Jól vagyok, ez a rámszáradt vérem..
-Hozok neked ruhákat meg amivel leszeded magadról ezt a szagot.-Scott átment egy másik szobába, tényleg cuccokat keresett neki, de tudtam, hogy direkt hagyott magunkra.
-Mi történt?
-Megöltem. Petert.
-Hogy mit csináltál?!
-Választanom kellet. Te vagy ő.
-Derek..
-Kèrlek ne nézz így rám.
-Èn.. sajnálom..Amikor legutóbb találkoztunk én olyanokat mondtam amiket nem gondoltam komolyan..Most meg napokig eltűnsz és beállítasz így..Miattam kellett ölnöd sajnálom..
Megèrtem, ha egy darabig szüneteltetni akarsz minket, azt is megèrtem, ha egyáltalán nem akarsz már..-össze vissza beszèltem. Beleakartam kezdeni egy újabb mondatba, de felém lépett és oly lágyan megcsókolt, hogy èreztem benne az összes èrzelmèt. Hosszúra nyúlt csókunk után egymásnak döntöttük homlokunkat.-Nem hallottál? Tèged választottalak. Mindig téged foglak. Kèpes vagyok ölni érted.
-Nem akarlak elveszíteni..
-Nem fogsz. Ígérem. Nem tudnak szètválasztani minket.-homlokomra nyomott egy csókott, majd Scott kopogtatott az ajtón jelezve, hogy jön.
-Hoztam pár ruhát amik jók lehetnek rád és kérlek fürödj meg bűzlesz.
-Köszönöm Scott.
-Hallottam mindent. Igaz? Meghalt?
-Igen..
-Legyünk őszinték. Mindenki megkönnyebülhet most. Ah a franc.
-Scott?-tudtam, hogy mesterkedik valamiben.
-Most jutott eszembe, hogy bekell mennem anyumhoz a kórházban. Meglesztek nélkülem?-láttam szája szélén mosolyát. Komolyan kívánhatnèk jobb barátot?
-Azt hiszem boldogulunk nélküled.-rám szegezte tekintetèt, mindenki èrtette a cèlzást.
-Ha lehet ne csináljátok semmi rosszat, vagy ne tudjak róla.
-Mi nem...
-Persze Stiles..-mielőtt becsukta szobája ajtaját kiabált egyet.-Gumit a szekrènyemben találtok, tudom mennyi van benne!
-Ez hülye..-megforgattam szemeimet.
-Hmm..
-Te inkább menj fürödni,bűzlesz!
YOU ARE READING
We shouldn't do that...
FanfictionAz életem már régóta nem normális. Leginkább azóta amióta ő belelépett. Nem tudtam, hogy ugyan az érzi mint én. Legfőképpen nem tudtam miket tenne meg értem...