We shouldn't do that...

18

Hetek teltek el, szinte egy hónap. Az életem kezdett megváltozni. Boldog voltam, de úgy igazán. Mindennap láttam, együtt aludtunk. A rohamaim eltűntek. Közben még gyötörtek rèmálmok, de mindenegyiknèl mellettem volt. Visszakaptam a régi èdesapámat, ebben is az ő keze volt. Szinte már teljes volt az életem. Miatta. Nem tudom, hogyan köszönhetnèm meg neki. Most is mellettem fekszik, nézem ahogy összeborzolt hajával reggeli könyvèt olvassa. Becsukta könyvèt, èszrevehette, hogy figyelem.

-Mièrt nézel ennyire?

-Elgondolkodtam..

-Hallgatlak.-feljebb csúszott hozzám, rám irányította figyelmèt.

-Amióta belèptèl az èletemben.. Megjavítottál engem is és mindent körülöttem..

-Nem kell túlozni.

-Komolyan beszèlek. Megakarom köszönni, de tudom hogyan..

-Mondjuk így..-magához húzta arcomat csókolt és csókolt. Fülemhez hajolt ajkaival.

-Nem felejtettem el...Boldog születésnapot Szerelmem..

-Hogy hívtál?

-Jól hallottad.-homlokon csókolt és magamra hagyott.

-Hè hová mèsz?!

-Falkával kell beszèlnem. Scotton és apukádon kívül nem tudja senki, hogy együtt vagyunk rèmlik?

-Igen és mi az össze függés?

-Az, hogy ma itthon maradsz és pihensz.

-Most lettem 18 és már itt is hagysz?

-Gyorsak leszünk. Sietek vissza hozzád.

-Ez nem fair. Had menjek! Én is a falkád tagja vagyok..

-Igen tudom, de most nem emberi dolgokról lesz szó. Ők pedig nem szeretik a szarkasztikádat rémlik?

-Szóval te szereted?

-Nem egyértelmű?-felvette dzsekijèt az ajtót azóta nem ismeri. Mielőtt kiugrott volna az ablakon visszanèzett rám.

-Szeretlek..-mire visszamondtam már nem volt ott.

-Csodás..Most tényleg itt hagyott?! Ahhj..

"Gyűlésen"

-Bevette?-kèrdezte Scott ahogy Derek megèrkezett.

-Nehezen... Alig tudtam megmagyarázni neki miért nem jöhet..

-Srácok Stiles nem hülye ráfog jönni..

-Köszi Lydia..

-Èn csak mondom, hogy sietnünk kéne a meglepi partyval..

-Igaza van. Scott hozod a tortát?

-Már rég elhoztam, már csak a díszítèsek maradtak hátra.-Majdnem kèt óra alatt készen lettek.

Nem tudtam mit csinálni otthon. Sorozatokat néztem Netflixen amíg nem kaptam Scottol egy hívást.

-Scott? Mizu?

-Stiles baj van...Derek..Nem tudjuk hogyan történt..-felugrottam.

-Mi történt vele?!

-Csak gyere az erdőbe...Siess..

-Scott?!-letette. Tudtam, hogy vele kellett volna mennem... Beugrottam kocsimban olyan gyorsan hajtottam amennyivel csam tudtam. Végig futottam az erdőn berontottam a házba, nem láttam senkit.

-Derek?! Scott?!-kifele indultam volna, amikor mindenki előugrott és kiabálta "Boldog születésnapot." Majdnem szívinfarktust kaptam tőlük. Viszont itt volt mindenki akit szeretek, tényleg mindenki. Hozzámsètált láttam rajta, hogy felkészült a támadásomra.

-Sajnálom, de valahogy idekellett csalogatnunk téged..

-Azt hittem bajod esett!

-Megbocsájtasz?

-Nem.

-Stiles...-ismèt fülemhez hajolt.

-Most mondjuk el.

-Biztos?

-Itt van mindneki és születèsnapod van..

-Ahj.. legyen..-tapsoltam egy-kettőt

-Srácok kérnèk egy kis figyelmet..Először köszönöm szépen ezt az egészet másrèszt van valami amit megszeretnèk osztani veletek..-magamhoz rántottam egész testét és mindenki előtt megcsókoltam. Fèltem a többiek reakciójától elakartam húzodni tőle, de átvette az irányítást és folytatta. Amikor elhúzodtam tőle nem láttam senkinek se meglepődsègett az arcán.

-Vègre! Mindig tudtam!-kezdte Lydia.

-Ugye?! Kiegèszítik egymást!-folytatta Allison.

-Sokáig!-mostmár mindenki kiabált és tapsolt. Scott hozta a tortát.

-Scott nem kellett volna..

-Dehogynem. Kívánj valamit.

-Nem.. amit kívántam az már beteljesült..-vègig Derekre néztem. Èrtette a cèlzásomat. Viszont a többiek miatt nem volt közös pillanatunk.

Végre mindenki elment. Ketten maradtunk.

-Szóval hogy is volt a kívánságod?

-Tudod régebben..

-Uhum.-hátammögè lèpett, átkarolta csípőm.

-Derek..

-Folytasd, figyelek.

-Azt akartam, hogy a 18. Születèsnapomon veled lehessek..

-Tènyleg?

-Igen..Tudom elég ciki..

-Nem az, inkább aranyos.-nyakamat kezdte csókolgatni.

-Derek?

-Hm?

-Köszönöm..

-Shh-falnak lökte hátamat.

-Várj..

-Tudom.. Nem kéne ezt tennünk ugye?

-Nagyon nem szabadna nekünk..

-Nem is illünk össze..-már nadrágomban turkált, felnyögtem.

-Tènyleg nem kéne ezt tennünk..