- Nem akarom, hogy elmenj! - vallotta be Visenya, miközben szorosabban ölelte a bácsikáját.
- Tudom, de muszáj! - sóhajtott Aegon és az álla a hercegnő fején volt.
- Csak most kaptalak vissza! - mondta halkan Visenya.
- írni fogok neked! - húzodott el Aegon és Visenya szemeibe nézett.
- Ígéred? - húzta fel a szemöldökét a hercegnő.
- Ígérem! - bólintott kis mosollyal Aegon. - És ha egy nap meglovagolsz egy sárkányt, akkor találkozhatunk is!
- Az jó lenne! - mosolygott Visenya.
- De minden esetre, most mennem kell. - állt fel az ágyról, sóhajtva Aegon.
- Tudom! - bólintott Visenya, miközben a mosolya eltűnt az arcáról.
Hirtelen az ajtó, kopogás nélkül kinyílt és a kis Daeron sietett be a szobába.
- Csak rád várunk. - mondta Daeron és a bátyjára nézett.
- Már megyek. - felelte unottan Aegon.
- Igaz volt, Aegon bácsi! - szólalt meg kis csend után Visenya.
- Miben? - vonta össze a szemöldökét Aegon.
- Szörnyű érzés, hogy a saját anyám nem szeret. - válaszolta halkan a hercegnő, miközben a szemei tele lettek könnyekkel. - Néha azon tűnődöm, hogy mi a baj velem.
- Nincs veled semmi baj! - kiáltott fel Daeron, majd szorosan Visenya mellé ült az ágyra és ölelésbe vonta.
De Visenya a könnyes szemeit Aegon-on tartotta.
- Nincs veled semmi baj! - ismételte meg halk, de határozott hangon Aegon az öccse szavait. - Menjünk, Daeron!
- Rendben. - szontyolodott el Daeron és elhúzodott Visenya-tól, majd felállt és Aegon oldalára állt.
Aegon még egy pillanatig csak nézte Visenya-t, majd megfogta Daeron kis vállát és kivezette a szobából, miközben Visenya igyekezett vissza tartani a könnyeit.
De a könnyei most nem Rhaenyra miatt voltak, hanem azért mert végre úgyérezte, hogy valaki megérti őt, de másnap már kénytelen el is hagyni.
- Segíts, bácsikám! - mondta Rhaenyra.
Daemon válasza csak a csend volt.
- Nem tudok egyedül szembenézni a zöldekkel! - váltott valyria-i nyelvre a hercegnő. - Kössük össze a vérünket, ahogy egykor Hódító Aegon tette nővéreivel! Ha te lennél a férjem most és uralkodásom idején is, nem kérdőjelezhetnék meg olyan könnyen a trónigényemet. A Velaryon-ok a tengerhez tartoznak. De te és én....tűzből valók vagyunk! Mindvégig az volt a sorsunk, hogy együtt lángoljunk! - fejezte be Rhaenyra és Daemon-ra nézett, választ várva.
De tudtán kivül, Daemon fejben a megölésére gondolt.
Daemon fejében két terv volt, hogy ne keljen elhagynia Visenya-t.
Vagy megöli Rhaenyra-t és továbbra is ő vigyázz Visenya-ra, vagy feleségül veszi Rhaenyra-t és Visenya közelében marad.
Csakhogy mindkét tervben volt egy kis bökkenő.
Ha esetleg megölné Rhaenyra-t, akkor nem csak Visenya-ról kéne gondoskodnia, hanem az öccseiről is.
Ha viszont feleségül veszi Rhaenyra-t, akkor meglehet, hogy Visenya minden lényével gyűlölni fogja.
Inkább gyűlöljön, minthogy ne legyek a közelében! - gondolta Daemon.
- Csak úgy kelhetnénk egybe, ha Laenor meghalna. - húzta fel a szemöldökét Daemon.
És igazság szerint, a házasság gondolata Rhaenyra-val nem volt teljesen rossz.
Főleg azok után ami tegnap este történt köztük a parton.
- Tudom! - bólintott enyhén Rhaenyra.
- Mi a baj? - ült le Baela Visenya mellé az ágyon.
- Már most hiányzik Aegon bácsikám! - vont vállat Visenya.
- De legalább újra a testvéreiddel vagy. Rhaena és én pedig mindig melletted leszünk! - mondta kis csend után Baela.
- Te mindig mellettem vagy! - felelte kis mosollyal Visenya.
- Már olyan mintha te is a testvérem lennél! - vonta meg a vállát Baela.
- Szeretlek, Baela! - vallotta be a hercegnő, miközben a tekintetét a padlón tartotta.
- Én is téged, Vis! - karolta át Visenya vállát, nagy mosollyal az arcán Baela.
KAMU SEDANG MEMBACA
A Vér Kötelez!
Fiksi PenggemarMivan ha, születik egy kislány Rhaenyra-nak abból a közös éjszakából, amikor együtt volt Criston Cole-al? Mivan ha, idővel Rhaenyra még a lányára sem tud nézni, mert állandóan Criston-ra emlékezteti? Mivan ha, nyolc éves korától Laena és Daemon vi...