Gap Between Us ( RamxKing magyar fordítás)

6. fejezet

Pov: King

-Hallottam, a kocsid tegnap egy lámpaoszloppal csókolózott, mi King?

-Ja...pokolian jól csókol-nyögtem fel Bohn kèrdèsère. Nem tudom mi volt velem tegnap. Egy kicsit megszèdültem. Talán mert aludttejet ittam, vagy megsütött a nap? Csak a lámpaoszlopnak való ütközèsem után eszmèltem föl...

-De, hogy jöttèl ma ide?-kèrdezte Tee.

Most èppen ülünk ès mangót eszünk...már megint. Nagyon meglepett amikor azt mondta ezt közösnek vette. Elmèletileg Jeff-től vette. Várj...ki az a Jeff!? Á..mindegy. Felejtsük el.

-BTS-sel (Skytrainnal).

Nem olyan rossz. Bár sokan voltak rajta, elèg szórakoztató volt. Ma reggel, el is estem rajta. Az egèsz vonat engem bámult. De nem jöttem zavarba, csak nevettem magamon egy jót.

(A BTS vagy Skytrain egy Thai gyorsvonat a városon belül)

-Ès akarsz velünk inni egyet megint?

Milyen jó kis barát. Thep King örül hogy a barátod lehet.

De sajnos ma nem lehet. Kalandozni megyek.

-Bocsi, de ma nem tudok menni. Ráadásul busszal megyek haza, így mèg vonatozni sem vonatozok veletek.

A lakásom messze van az egyetemtől. Anyáèk nyaggatni is szoktak, mièrt nem költözök közelebb. A válasz egyszerű. A nyüzsgő város nem az èn terepem. A mostani lakásom egy folyó közelèben van, fákkal ès növènyekkel körülvève. A levegő friss. Èn az ilyen helyeket szeretem. Talán diploma után mèg az erdőbe is költözöm egy-kèt èvre. Majd ha azt már meguntam, visszajövök, hogy mèrnökkènt dolgozzak.....vagy csak bejárok dolgozni. Vidèken jobb lenne èlni.

-A buszon harcolni fognak a helyekèrt. Biztosan nem fogsz leülni. Ha mègis sikerül, nagyon büszkèk leszünk rád.

-Szeretem a kihívásokat.

-Ahogy gondolod.

Ma őrült idő van. Elmosolyodtam, amikor a szèl az orromba fújta az eső ès a fű illatát. Szeretem ezeket az illatokat. Minèl erősebben esik, annál jobban ellazulok. Viszont Tee annál inkább utálja ezeket a dolgokat. Azt mondja, ez az idő csak lelombozza ès nyomasztó hangulata lesz tőle. Engem nem èrdekel ki mit mond, a lènyeg az, hogy èn szeretem.

Remèlem ma is esni fog...

-Hè, ott az èn juniorom!

Felnèztem amerre a barátom mutatott. Ez tènyleg Tee juniorja. Ugyan abban a baráti társaságban ült mint mindig. Mièrt látom ilyen gyakran? Ha visszaemlèkezem, alig láttam. Kíváncsi vagyok mi lesz velünk, hiszen mèg mindig nem hajlandó velem beszèlni. Ez őrület. Mostanában elèg sokat próbáltam vele beszèlni...

-Menjünk oda!- indult meg Tee, magával rántva az egèsz baráti társaságunkat. Èn egyáltalán nem ellenkeztem. Jó kicsit ugratni a fiatalabbakat.

-Szia Jay!

Mi....a...Tee!? Az előbb olyan hangot adott ki köszönès közben, mint valami három èves kislány. Tee ès Jay rokonok. A többiek akik Jay mellett ültek, szinte szívrohamot kaptak a hirtelen hangosan visító Tee miatt. Èn is megdöbbentem egy kicsit. Viszont a csodálkozás nem tartott sokáig, mert hangos nevetèsben törtem ki. (Jay nem rossz srác csak menőnek akar tűnni, de valójában nagyon kedves.)

-Ohj...P'Tee, hagyd már abba! P'King, P'Bohn, neveljètek már meg ezt a gyereket!

-Mit csinálsz?-hajolt le hozzá Tee, figyelmen kívül hagyva előbbi kitörèsèt.