♡19th art piece♡
A zavarodottság"Okay, mosolyogj!" kiáltotta Momo a fotós mögül, miközben a két férfire mosolygott, akik a márkájának pózoltak.
"Nagyszerű!" mosolyodott el a fotós is, tetszettek neki a fotók.
"Nézettek egymásra szeretetteljesen" utasított Momo újra "Mintha tényleg szerelmesek lennétek"
Az egyik férfi egy gyilkos pillantást vetett rá "Házasok vagyunk"
"Igen, nos. Ilyenek voltak a szüleim is és most nem hajlandóak egyszerre jönni látogatni Japánból" forgatta meg a szemeit Momo "Most csináld, amit mondtam"
Minho felhorkantott, átölelte Chant a nyakánál és közelebb húzta magához "Adunk neked szeretetteljes pillantást"
Ahelyett, hogy zavarba jött volna, a férje elvigyorodott, tiszta szerelemmel nézve vissza a csokoládé barna szemekbe "Mr. Lee-Bang" mosolygott rá a férjére.
"Hali, Mr. Lee-Bang" vigyorgott vissza Minho, lassan engedve el Chan nyakát "Szép vagy"
"Az lennék? Nos, köszönöm" kuncogtak fel édesen, mire Momo és a fotós is hirtelen elpirultak.
"Talán zavarunk?" Jisung, a fotós, folytatta a képek készítését, de szörnyen felénknek érezte magát.
"Shh, folytasd a dolgod" nézte a nő a párt, miközben ők édesen dicsérték egymást, szép szavakkal és apró szeretlekekkel.
Jisung elmosolyodott, lenyomva a kamerát, mikor a házas pár váltott egy apró csókot, mire Momot elöntötte a boldogság és véletlenül megütötte Jisung karját izgatottságában. Az ezüst hajú megforgatta a szemét, kuncogva nézte a homályos képet, ahol a barátaik csókolóznak. Tudta, hogy Momo használni fogja, nem számít milyen.
"Mivel fogtok még szórakoztatni minket?" vigyorodott el játékosan Hyunjin, piszkálva a párt.
"Hogy milyen boldogok vagyunk" mosolyodott el Minho szélesen, szerette terrorizálni az embereket és megmutatni nekik, hogy milyen boldogok is Channal, plusz ott volt az a kibaszott tény, hogy a férje egy kurva helyes doktor.
A legidősebb megforgatta a szemét, finoman arrébb lökve a férjét "Szeretnénk nektek elmondani valamit"
"Uuuhhhh, mond nekem!" Momo szemei felragyogtak, a pletykás lelke előjött, hegyezte a fülét, hogy halljon minden egyes részletet.
Jisung leeresztette a kamerát "Titkoltok valamit előlem? Előlem?!" húzta fel az orrát "Azt hittem szerettek!"
"Oh, Gosh" sóhajtott fel Hyunjin, nem volt benne biztos, hogy Jisung vagy Momo szégyenli e jobban magát "Jobb ha mondjátok most már, vagy mindketten egy konkrét cirkuszt fognak rendezni"
"Nos, látjátok" kezdte Minho kínosan, a kezét a torkára szorította a kényelmetlensége miatt. Jisung a homlokát ráncolta a tett miatt, olyan volt, mintha az idősebb nem akarná elmondani.
"Örökbe fogatunk egy lányt" mondta ki Chan izgatottan, túl boldog volt ahhoz, hogy kontrollálja magát.
"Mi?!" mindhárman egyszere kiáltottak fel. Hyunjin még csak alig ismerete őket, de ő is le volt sokkolódva.
"Igeeen!" futott oda hozzájuk Chan, elővéve a telefonját és megnyitva a galériáját "Ma délután megyünk érte"
"Hány éves?" kérdezte Hyunjin, mosolyogva nézte a képet Chan telefonját.
YOU ARE READING
The Art Of Love | 𝕁𝕚𝕃𝕚𝕩
FanfictionCsatlakozz Jisung és Felix útjához, ahogy megismerik egymást, miközben megtanulják, hogyan engedjék le a saját maguk által kreált falakat, hogy bízzanak meg egymásban és természetesen, hogy hogyan szeretnek ártatlanul egymásba. Egy édes szerelmes tö...