Száguldó érzelmek [Charles Leclerc ff.]

47.rész

Charles Leclerc:

Hétfőn, azaz ma indulunk a Dolomitokba Andrea-val, Joris-sal, az öcsémmel a szokásos három napos „edzőtáborunkra". Hat órás az út ezért reggel korán indultunk. Az út alatt mindről volt szó, felmerült a közelgő esküvőm is.

-Na és Charles, várod már a nagy napot? -Kérdezte Andrea.

-Igen, nagyon.

-És Olivia?

-Ő is remélem. Tegnap alig mertem hozzá szólni, mert megint tiszta idef volt, hogy még mindig nincs ruhája. Mondtam neki, hogy felőlem farmer nadrágban is állhat az oltárhoz, akkor is ő lesz a legszebb menyasszony a világon.

-Oh bátyus annyira romantikus vagy, hogy mindjárt behányok. -Szólalt meg a legkisebb Leclerc.

-Vigyázz Thuthur, mert te leszel a következő, hacsak Enzo nem előz meg! -Szúrtam oda neki.

-Tudom, tudom.

-És Olivia, hogy fogadta, hogy öt nappal az esküvő előtt elutazol három napra?

-Egész jól. Anya, az ő anyja, Emily és ő holnap utaznak Szicíliába, a helyszínre.

-És várod a péntek esti legénybúcsúd?

-Hát... nem tudom. Pierre, Lando, Daniel és Carlos azt mondták megszervezik. Carlosban bízom, hogy normális program lesz, de a másik háromban nem igazán. -Húztam el a számat.

Időközben meg is érkeztünk a szállásunkhoz, ami valami gyönyörű volt. Kiszálltunk a kocsiból és becsekkoltunk, majd elfoglaltuk szobáinkat. Amint beléptem a szobába leraktam cuccaim és már vettem is elő a telefonom, hogy írjak az én szépséges mennyasszonyomnak, hogy épségben meg érkeztünk:

Szia életem! Megérkeztünk.
Remélem veletek is minden oké.

Nem is kelett sokat várnom a válaszra.

Szia! Igen, minden rendben.
Már nagyon hiányzol!

Te is nekem. Ha tudnád mennyire.

Ígérd meg, hogy vigyázol magadra!

Ígérem életem!
Ne aggódj!

Most mennem kell, mert itt van Emily.
Este beszélünk?

Igen. már alig várom, hogy haljam a hangod.

Szeretlek!❤️

Én is szeretlek!❤️

Mikor leraktam a telefonom egy kopogást hallottam. Lassan elcsoszogtam az ajtóhoz, hogy kinyissam. Amint lenyomtam a kilincset az öcsém törtetett be.

-Öltözz bátyó!

-Hova?

-Sétálni.

-Minek?

-Körül nézni. Először Andrea edzeni akart menni, de sikerült rávennem, hogy később menjünk.

-Jó, legyen. -Adtam be a derekam.

-Oliviával beszéltál már?

-Igen az előbb fejeztük be az írogatást.

-Akkor jó. De most öltözz! Olyan lassú vagy a pályán kívül. -Nyafogott Arthur.

Majd kimentünk a szálloda elé, ahol Andrea és Joris vártak minket.

-Na készen álltok? -Kérdezte Arthur lelkesen.

-Öcsi mond már meg miért vagy ilyen lelkes?

-Csak nem láttál valami jó csajt? -Kérdezte Joris.

-Hááát... ami azt illeti de.

-És mi ezért miért is kellünk? -Néztem rá.

-Mert vele vannak a barátnői is.

-Oké, akkor kérdezem másképpen. Nekem miért kellett jönnöm?

-Azért, mert a bátyám vagy és, hogy nem unatkozz egyedül.

-Nem unatkoztam volna. Tudom mondjuk beszéltem volna a MENNYASSZONYOMMAL. -Emeltem ki az utolsó szót.

-Ezt most úgy mondod, mintha azért kellenél, hogy felszedj valakit.

-Jó, de ha bármi történik te viszed el a balhét Oliviánál!

-Jaj ne paráz már! Nem lesz semmi olyan, de ha mégis ígérem, hogy elviszem a balhét.

A végén Arthur-nak lett igaza. Visszaértünk a szállásunkra, át öltöztünk és mentünk is edzeni. Épp az edzés közepénél jártunk, mikor megcsörrent a telefonom. Via😇💕

📞-Haló! Életem?

-Szia! ugye nem zavarlak?

-Dehogyis! Te sose zavarsz. Éppen edzünk.

-Értem. És milyen napod volt?

-Jó. Arthur elrángatott magával csajozni, és kábé ennyi.

-Hogy hova rángatott magával az öcséd?!

-Drágám, nem úgy, ahogy te gondolod!

-Mégis mire gondolok?

-Várj ide hívom Arthur-t! Arthur!

-Mond!

-Meséld el a leendő sógornődnek, hogy hova rángattál el és minek!

-Olivia! Bármit mondott is Charles igaza van. Elhívtam a fiúkat magammal, hogy felszedjek egy csajt, akivel ott voltak a barátnői is, de Charles egész végig egy másik asztalnál ült és olyan volt mint egy hulla, akit éppen dobtak.

-Hé! Vigyázz a szádra öcsi!

-Jó! Oké elég lesz, hiszek nektek!

-Megnyugodtam. És mesélj drágám mi újság veled?

-Semmi. Az előbb fejeztem be a csomagolást neked is és nekem is. Reggel korán indulunk, mert volt valami galiba a helyszínen szóval ja.

-Nyugodj meg! Minden rendben lesz. És köszönöm, hogy nekem is összecsomagoltál.

-Ez természetes, mivel, ha rád hagytam volna valamit vagy kifelejtesz vagy elkéssel a saját esküvődről.

-Már alig várom a szombatot.

-Én is.

-Na de nyomás lefeküdni, nehogy lekésd a gépet reggel.

-Oké, oké. Vigyázz magadra! Szeretlek!

-Én is szeretlek! Szia!📞

És azzal bontottuk a vonalat.

........................................................................................

2023.04.19.
Sziasztok! Hamarosan a végére érünk ennek a történetnek.🥺
De vajon minden simán fog menni és gond nélkül zárul Olivia és Charles története?
Kommentben jöhetnek az ötletek!😇
❤️❤️❤️

(Tiktok-on és Instán is érdemes követni.)

Instagram:endredolli_iróioldal
Tiktok: endre.dolli