Száguldó érzelmek [Charles Leclerc ff.]

32.rész

Olivia Delon:

Mikor felkeltem Charles már nem volt mellettem. Egyből előjöttek azok a bizonyos gondolatok: Mi van, ha a tegnap este történtek után már nem akar velem lenni? 

Gyorsan elűztem az ilyen gondolataimat, majd körbe néztem a szobában és megláttam egy kis cetlit az éjjeliszekrényen.

"Jó reggelt gyönyörűm! Ha jobban érzed magad, majd a pályán találkozunk."

Szerintem nem is kell mondanom, hogy elolvadtam ettől a rövid kis üzeneten is. Gyorsan kipattantam az ágyból és a fürdőbe mentem. Felvettem a tegnap előre kikészített ruháim, egy sima, világos farmert egy rövid ujjú, fekete-fehér csíkos felsőt. Belebújtam a fehér tornacipőmbe és magamhoz vettem a táskám, a belépő kártyám és egy barnás színű kardigánt, arra az esetre, ha lehűlne az idő.

Apa szobája felé vettem az irányt, remélve, hogy még itt találom. A szoba nem volt zárva, ezért "berontottam", de bár ne tettem volna. Az elvált szüleim éppen nyál cserét folytattak. Amivel nekem alapesetben semmi bajom nem lenne, de hangsúlyozom, ELVÁLTAK.

-Mi a picsa!? -Szaladt ki a számon.

-Olivia! -Mondták egyszerre.- Hercegnőm, megtudjuk magyarázni. -Folytatta anya.

-Én csak... e-egy fuvart a-akartam a pályára. -Habogtam összevissza.

-Oké, mindjárt elkészülünk és indulhatunk, és közben megbeszélhetjük ezt az egészet...- Mondta apa, de közbe vágtam.

-Ne! Mármint ne most majd inkább este. -Majd kifordultam a szobából a folyósora, hogy megvárjam a szüleimet. Nem is kellett sokat várnom rájuk. Beültünk a kocsiba és a pályáig megsem szólaltunk.

-Matteo tudja? -Tettem fel nekik a kérdést mikor már a parkolóban voltunk.

-Még nem. -Mondta anya.

-Az jó. -Ennyit mondtam, majd mint egy zombi úgy mentem előtűk egészen a Ferrari garázsig, ahol a bátyám és Charles beszélgetek. Oda mentem hozzájuk.

-Sziasztok! -köszöntem nekik és megálltam a barátom mellett.

-Szia, gyönyörűm! -Köszönt Charles és egy puszit nyomot a fejem tetejére.- Hogy aludtál?

--Jól. -Ennyivel le is zártam a témát.

-Történt valami?

-Semmi különös, csak rajta kaptam a szüleimet. -Súgtam oda neki.

-Mi? De...nem elváltak?

-De.  -Majd megérkeztek az emlegetett szamarak.

-Sziasztok!

-Hát ti? Hogyhogy együtt? -Kérdezte meglepődve a bátyám. Jaj Matteo, ha te azt tudnád.

-Hol van Catlyne és a kis Sophie? -Terelte anya a témát.

-Még nem jöttek. Majd csak később jönnek.

-Értem. Este szeretnénk, ha együtt vacsorázna a család.

-Oké! Miért is ne. -Mondta a bátyám, majd rám nézett és egyszere bólintottunk a szüleinknek.

Időközben megérkezett Nick és a csapat is. A tegnap este történteknek nyoma se volt, amit kicsit furcsának tartottam.

" Ez hihetetlen Max Verstappen és Charles Leclerc fej-fej mellett haladnak! Verstappen megelőzi, de Leclerc visszavág! Jelenleg a holland pilóta vezet, mögötte szorosan ott a monacói is. Hamilton a harmadik Sainz a negyedik. Sainz megelőzi Hamiltont! Leclerc megpróbál elmenni a holland mellett, de Verstappen nem engedi. Már csak három kör van az Olasz Nagydíjból. Sárgazászló! Hamilton a kavics ágyban! Jól beásta magát, nem tud kijönni. Így a versenyt nem indítják újra. Az állás így Verstappen P1, Leclerc P2, Sainz P3. Micsoda futam!"

Izgalmas verseny volt. Mindenki megindult a pódium alá, hogy onnan nézhesse a ceremóniát. Charles nem volt túl boldog, de ,amint megtalált a szemével rám kacsintott.  Majd mikor meg volt a díj átadás mindenki visszaindult a dolgára, de én gondoltam megvárom Charlest. De milyen hiba volt. Egy kar megragadott és egy eldugottabb folyósora rángatott.

-Hiányoztál virágszálam!

-Mit akarsz Jacob?

-Nem egyértelmű? Téged. -Olyan egyszerűen mondta ki a szavakat, mintha csak azt mondta volna, hogy milyen nap van.

-Engedj el! -Vergődtem a kezei között. De ezzel csak azt értem el, hogy a falnak nyomott.

-Szeretem, mikor ilyen harcias vagy. -Hajolt közelebb. Majd lendítettem a kezem, hogy megüssem, de elkapta a csuklóm és idegesebb lett.

-Ez nem volt jó ötlet...- Már készültem, hogy valami szörnyűséget csinál, amikor egy hang megmentett.

-Enged el a bárnőm! -Charles fenyegető hangja szelte át azt a pár métert , ami kötünk volt.- Nem hallod?! Azt mondtam enged el!

-Nézd ki van itt! A hős lovagod. -Fordult felém szakasztikusan Jacob.- Miért mi lesz, ha nem teszem? -Hergelte Charlest.

-Ne akard tudni! Most pedig takarodj innen vagy hívom a biztonságiakat!

-Jaj de félek. Nem tudod ki vagyok.

-Lehet, és nem is akarom. De egy valamit jegyez meg! Ha még egyszer meglátlak a barátnőm közelében, nem fog érdekelni a hírnevem és az sem, hogy te kinek az istenverte fia vagy, a saját két kezemmel fojtalak meg. Megérteted? -Nagyon meglepődtem, még sosem láttam Charlest ilyennek. De, ahogy láttom Jacob arcán végig futott valami rémület, majd pár pillanat múlva el is tűnt.

-Még nem végeztünk. -Fordult vissza hozzám, majd eltűnt.

-Jól vagy? Nem bántott ugye? -Charles aggódva nézett végig rajtam.

-Igen, minden rendben! -Bólintottam egyet, majd elvesztem Charles szoros ölelésében.

-Gyere menjünk vissza a hotelbe.

-Amúgy ügyes voltál ma. -Mondtam neki.

-Ja. De lehetem volna jobb is.

-Nekem te voltál, vagy és leszel a legjobb! -Nyomtam egy gyors puszit a szájára.

........................................................................................

2023.02.05.
Sziasztok! Remélem tetszik az új rész. Várom kommentbe a véleményeket és azt is, hogy milyen könyveket olvasnátok még tőlem szívesen. (Legyen az több f1 fanfachion vagy egyébb témájú story)
😇❤️
(Tiktokon találtok fülszöveget a könyvből. Instagramon is érdemes követni.😉)

Tiktok: endre.dolli
Instagram:endredolli_iróioldal