Out of my Brain

Motoros menekülés

Reggel Rafe mellkasán keltem és szorosan magához ölelt. Még aludt, de én fel akartam kelni. Felemeltem a fejem és adtam neki egy puszit az arcára. Próbáltam kikúszni a kezei közül de abban a pillanatban visszahúzott és magához ölelt.
- Ma körül nézek a városban, szóval szeretnék időben elindulni! -mondtam és vissza tettem a fejem a mellkasára. Megpuszilta a fejem és ezt mondta:
- Jólvan de használjuk ki az első közös reggelünket! -mondta és becsukta a szemét.
- Nyugi! Nem ez az utolsó. -mondtam és felültem. Még mielőtt elkezdtem volna készülődni, megcsókoltam váratlanul. Miután már egy ideje tartott a csók mert megint nem akart elengedni, eltoltam magamtól és felálltam.
- Neeee! -mondta Rafe és elkezdett szenvedni.
- Ma még találkozunk, nyugi. -nyugtattam meg.

Ma egy lenge haspólót vettem fel és egy farmer rövidnadrágot, de alá bikinit vettem mert lehet, hogy fürdök ma. Elkészültem és kimentem az ajtón. Sarah ott állt az ajtó mellett!
- Jó reggelt gerle pár! -köszöntött és elmosolyodott.
- Jó reggelt! -mondtam és kínosan nevettem.
- Milyen volt a közös este? -kérdezte tipikusan legjobb barát kíváncsisággal.
- Minden jó volt. -mondtam titokzatos mosollyal.
- Hova mész? -kérdezte Sarah.
- Körbe járom a várost! -válaszoltam egyszerűen.
- Érezd jól magad! -mondta és megveregette a vállam.

Elindultam a túrán! Nagyon szép volt a város, de olyan helyre akartam menni ahol még nem voltam... A móló közelében volt egy barátságos hosszabb utca. Ott sétáltam amikor egy velem egykorú fiú elkezdett követni... Megijedtem, de nem akartam így tovább sétálni szóval megálltam és megfordultam.
-Segíthetek valamiben? -kérdeztem és kérdőn néztem a srácra.
- Egy hozzád hasonló csaj mindig segíthet! -mondta flörtölősen.
- Kérlek ne kövess! Ha akarsz valamit mond és utána megyek tovább az utamon EGYEDÜL. -mondtam idegesen.
- Nem illik így lerázni a magam fajta csávókat! -mondta és elindult felém. Amint előttem állt felpofoztam, de nem hagyta annyiban és oda szorított a falhoz.
- Valaki bal lábbal kelt fel...majd én ellazítalak! -mondta és megsimogatta az arcom, de én azonnal elrántottam a fejem. Ebben a pillanatban egy szőke viszonylag ismerős srác jelent meg az utca végén motorral. Amint meglátott engem a fiúval, felgyorsított. Amikor ideért gyorsan leugrott a motorról és ide sietett hozzám. Leszedte rólam a csávót.
- Ne! érj! hozzá! -hangsúlyozta és teljesen el voltam ragattatva ettől a szőke fiútól, aki nagyon hasonlított a fiúhoz akit láttam szörfözni kedden.
- Mert ha nem akkor mi lesz? Megversz? Ki vagy te, a pasija? -kérdezte a zaklató srác.
- Ne kelljen még egyszer mondanom! NE ÉRJ HOZZÁ! -mondta idegesen még egyszer a fiú. Nagyon védelmező jellegű volt. Szimpatikus és helyes. Megmentett!
- Jajj! Most nagyon megijedtem -válaszolta a csávó. A "megmentőm" nem hagyta annyiban és lendületből ököllel megütötte a srácot! A srác elesett.
- Velem és más lánnyal ne kötözködj mert meggyűlik velem a bajod! -mondta a még mindig ismeretlen megmentőm.
- Gyere! -mondta a szőke fiú és nyújtotta a kezét.
- Hova szeretnél vinni, ha még a nevedet sem tudom? -kérdeztem.
- JJ Maybank-nek hívnak! -mondta, és a neve hallatán elöntött a melegség. Nem tudom mi történt.
- Mostmár velem jössz? -kérdezte egy széles mosollyal az arcán és még mindig nyújtotta a kezét. Nagyon édes volt a mosolya! Imádtam...
- Hány éves vagy? Honnan tudom, hogy nem rabolsz el? -kérdeztem viccesen.
- 16 vagyok és most mentettelek meg! Ennyi jár nekem. Nem? -mondta egy kis flörtöléssel a hangjában. Ez tetszett...
- Amúgy Sydney-nek hívnak és én is 16 éves vagyok! Mehetünk! -beletettem a kezem a kinyújtott kezébe és ő mosolyogva oda vezetett a motorhoz.
- Ezzel megyünk! -mondta és felállította a motort.
- Erre hogy mondhatnék nemet? -mondtam és elmosolyodtam. Felült, én pedig felültem mögé és átkaroltam a hasánál.
- Indulhatunk? -kérdezte JJ.
- Alig várom. Még nem ültem motoron... -mondtam neki izgatottan.
- Ez a megfelelő pillanat hogy kipróbáld. Imádni fogod! jelentette ki magabiztosan. Miután kimondta el is indultunk, és hamarosan már az autópályán voltunk!
- Ez nagyon jóóó! -kiabáltam, mert nagyon nagy volt a huzat. Még erősebben fogtam és hirtelen szabadnak éreztem magam... Olyan volt mintha minden álmom valóra vált volna. Pár perce megmentett egy srác és már a motorján kapaszkodom belé, és kitudja hova megyünk...
- Örülök hogy tetszik. - kiabálta mosolyogva. Még mindig imádom a mosolyát. Nyugi! Nem estem bele egy idegenbe...tényleg. Ne értsd félre, nem láttam most a mosolyát mert előre néz, de amikor még az utcában voltunk...elképesztő!

Nem sokkal később megálltunk egy kicsit erdős részen és leszálltunk a motorról.
- Gyönyörű neved van! Ezt elfelejtettem mondani. -mondta és ezzel is levett a lábamról.
- Köszönöm! -mondtam neki és elmosolyodtam.
- Valakit láttam szörfözni kedden! Nagyon úgy nézett ki mint te. Nem lehet, hogy te voltál? -kérdeztem.
- De, lehet! Kedden szörföztem. -mondta lazán.
- Köszönöm, hogy megmentettél! -köszöntem meg neki.
- Nincs mit! -mondta, mintha természetes lenne.
- Én imádok szörfözni! -mondtam és rámosolyogtam.
- Egyszer kétszer szörfözhetnénk együtt! -ajánlotta fel aranyosan. Elkezdett csörögni a telefonom. Rafe hívott. Teljesen elfeledkeztem Rafe-ről. De örültem hogy újra hallhatom a hangját.
- Bocsi! Ezt fel kell vennem! -mondtam és felvettem.

- Szia! Hol vagy? Mikor jössz haza? -kérdezte Rafe.
- Szia! Egy erdős részen nézelődök. Hamarosan megyek.
- Vigyázz magadra! Puszi.
- Úgy lesz! -válaszoltam és letettem a telót.

-Bocsi, de haza kell mennem! -mondtam szomorúan.
-Nagyon jól éreztem magam veled! -mondtam és a szemébe nézve elmosolyodtam.
- Vissza viszlek a mólóhoz! Remélem hogy később még találkozunk! -jelentette ki és vissza mentünk a motorhoz. Elindultunk vissza és pár percen belül vissza is értünk a mólóhoz. Leszálltam és egy utolsó mosoly után integettem neki. Ő ugyanezt tette és elhajtott. JJ Maybank.....azta! Haza sétáltam. Már este 8 óra volt és amikor bementem egyből a kanapén ült Rafe. Felpattant és megcsókolt. Én vissza csókoltam úgy mintha egy hete nem találkoztunk volna.
- Remélem megint velem alszol! -mondta a csók után és meg is ölelt.
- Mindenképpen veled alszom -jelentettem ki örömmel.
- Márcsak két éjszakánk van, és utána rendszeresen össze kell járnunk! Vagy én vagy te kell hogy egy héten legalább kétszer háromszor átmenjünk aludni a másikhoz! -közölte velem Rafe.
- Hát akkor ki kell használni! -mondtam, és felmentem Rafe szobájába vele együtt. Megint átvettem az ő pólóját és kimentem fogat mosni. Utána bementem Sarah-hoz aki már aludt de megöleltem és utána visszamentem Rafe-hez. Adtam neki egy jó éjt csókot és hozzá bújtam úgy mint tegnap!
- Jó éjt! -mondtam és megsimogattam.
- Jó éjt neked is! -mondta és megpuszilta a fejem. Gyorsan elaludtam, mert elég sok minden történt!