Out of my Brain

Ő és Én

Ma viszonylag korán keltem és ki élveztem a pillanatot, hogy Rafe-el ébredhetek. Ez az utolsó előtti reggelem. Elkalandoztak a gondolataim és JJ-en járt az eszem. Vajon itt él a városban? Vajon találkozok még vele? Ezek a kérdések tevődtek fel bennem. El is hesegedtem ezeket a gondolatokat és szorosan hozzá bújtam Rafe-hez boldog vagyok, szóval nem fogok ilyen dolgokra gondolni. Nem sokára Rafe is felébredt. Megölelt és azt mondta:
- Nincs annál jobb érzés amikor veled ébredhetek! Jó reggelt Sydney! -és megpuszilta a homlokom. Én továbbra is hozzá bújva válaszoltam:
- Nem akarok felkelni, de jó reggelt neked is! -felültem és megcsókoltam! Még mindig nagyon jól csókol...nagyon!
- Megint lopok tőled inget, mert újra bikini felsőt veszek a pirosamat és farmer rövidnadrágot. De nem ugyanazt mint az előző napokon. -mondtam és felálltam. Kinyitottam a szekrényét és kivettem a legszimpatikusabb inget.
- Megyek elkészülök! -mondtam.
- Menj csak! -mondta, én meg kimentem a szobájából, és Sarah szobájába mentem. Még aludt. Halkan osontom a cuccaimhoz és elvettem azokat a ruhákat amiket fel akartam venni. Ki mentem a fürdőszobába és úgy döntöttem hogy hajat mosok! Szóval gyorsan zuhanyoztam és hajat mostam. Utána fel öltöztem, és meg mostam a fogam. Megfésülködtem, megszárítottam a hajam és hajvasalóval beállítottam. Amikor már teljesen elkészültem, lementem a konyhába és akkor már ott reggelizett Wheezie.
- Jó reggelt és jó étvágyat! -köszöntöttem mert örültem, hogy találkoztam vele. Mindig vagy a szobájában van, vagy valahova elmegy.
- Szia Sydney, köszönöm. -válaszolt és elmosolyodott. Úgy döntöttem, hogy csinálok tojás rántottát. Elkezdtem csinálni amikor Ward egyenesen a bejárati ajtóhoz ment felöltözve, táskával és még cipő is volt rajta. Egyértelmű hogy elmegy.
- Sziasztok lányok, elmentem! -mondta és kiment az ajtón. Nem köszöntem vissza mert továbbra sem szimpatikus.

Elkészítettem a tojás rántottát. Wheezie felment a szobájába miután megette a műzliét. Rose, Sarah és Rafe jöttek és mivel eleve azért csináltam mert együtt akartam reggelizni, ezért ide hívtam őket. Jöttek, és nagyon jót reggeliztünk! Mindenkinek nagyon ízlett.
- Milyen volt tegnap a városnézés? -kérdezte Rose kíváncsian.
- Nagyon jó volt...nagyon szimpatikus város. Elmentem egy erdősebb részre és az volt a kedvencem... -mondtam és elmosolyodtam, de lenéztem a tányéromra.
- Ezt örömmel hallom! -mondta és ő is elmosolyodott. Befejeztük a reggelit és én meg Sarah elpakoltunk.
- Mikor akartad elmondani? -kérdezte Sarah a semmiből.
- Miről beszélsz? -kérdeztem és egy kicsit megijedtem.
- Láttalak tegnap egy sráccal! -mondta ki egyenesen.
- Nem tudom mire gondolsz. -próbáltam játszani a hülyét.
- Akinek a motorjára szálltál. Nem láttam az arcát mert messze voltatok. Remélem nem játszadozol Rafe-el! -mondta és rám nézett.
- Csak segített eljutni az erdős részre és semmi több. Én teljesen komolyan gondolom Rafe-el tényleg akarom ezt az egészet, hogy működjön! -nyugtattam Sarah-t és megsimogattam.
- Akkor jó! Örülök hogy így érzel. -mondta és tényleg megnyugodott.
- Most pedig megyek és filmezek egyet Rafe-el! -mondtam és büszkén elindultam a szobájába.

Rafe éppen az ágyon feküdt és telefonozott.
- Nézzünk filmet! -mondtam és felmásztam az ágyra. Oda bújtam Rafe-hez. Megpusziltam és vissza tettem a fejem a mellkasára. Hallottam a szívdobogását és éreztem az isteni illatát.
- Mit szeretnél nézni? -kérdezte és bekapcsolta a Netflix-et.
- Valami horrort, hogy megvédj ha félek! -mondtam magabiztosan.
Bekapcsolt egy horror filmet én pedig elhelyezkedtem. Nem volt ijesztő egy kicsit sem, de eljátszottam egy párszor, hogy megijedtem, pedig nem. Csak azért, hogy hozzá bújhassak! Biztonságban éreztem magam! Olyan aranyos volt amikor még jobban magához ölelt. Néha látszódott rajta, hogy igazából ő félt és ezért ölelt jobban. A film végére már majdnem bealudtunk. Olyan nyugtató érzés vele csak feküdni. Semmi időhöz kötöttség. Csak mi vagyunk. Miután teljesen vége lett a filmnek, a záró zenére felébredtem. Rafe még aludt.
- Cuki vagy amikor alszol. -mondtam és megsimogadtam.
- Te még édesebb vagy csak nem tudsz róla!- jelentette ki erre egyszercsak magához szorított mintha megölelne, de ekkor elkezdett csikizni.
-RAAAFEEE!- kiáltottam meglepetten. Ő tovább csikizett amiért megmarkoltam a mellettem fekvő párnát nevetés közben és rácsaptam vele Rafe fejére. Erre abbahagyta az én piszkálásom és megfogott egy másik párnát. Óriási párnacsatába kezdtünk, aminek vesztese én lettem. De valljuk be csak azért mert leestem az ágyról a nagy hévben.

Kifáradtan feküdtünk egymás mellett az ágyon, egy-egy párnával a kezünkben.
-Ez aljas volt.- mondtam végül.
-Az, hogy megcsikiztelek? Vagy, hogy nyertem? - kérdezte nevetve.
-Hát ...mindkettő de most a csikizésre értettem. -nevettem el magam és átöleltem az ágyon.
-Van kedved velem eljönni valahova? - kérdezte.
-Persze.
-1 óra múlva gyere a kocsihoz. Van egy meglepetésem. -jelentette ki Rafe.
-Szeretem a megelepetéseket.- lelkesedtem fel. Kíváncsi voltam mit tervez Rafe. -Kiöltözős? - kérdeztem.
-Te mindenben csinos vagy, de persze. - mosolyodott el és megcsókolt. Erre elpirultam. De hirtelen ráébredtem, hogy van 1 kemény órám összekészülni.
-Basszus 1 órám van! - mondtam ki hangosan és felugrottam az ágyból és átrohantam a másik szobába.

Sarah az ágyában ült és rámnézett amikor berontottam.
- Mi történt?- kérdezte, látva milyen gyorsan kezdtem el keresgélni a bőröndbe.
-Rafe valami meglepetésre hívott és 1 órám van elkészülni!- pánikoltam, mert nem rémlett, hogy raktam volna el valamilyen egyberuhát.
-Uh..Necces idő. Segítsek? -kérdezte és felállt mellém.
-Ha megtudod csinálni a hajam miközben sminkelek, igen. Lécci.- mondtam miközben találtam egy ruhát a bőröndbe. Egy fekete rövid ruha volt. Elegáns de kényelmesebb fajta. Gyorsan felvettem és újra kutatni kezdtem. Most cipőért. De végül egy convers mellett döntöttem, mert nem akartam legyilkolni a lábaim. Sarah segített megcsinálni a hajam ami kicsit összegabajodott a párnacsata közben. Én egy egyszerű sminket raktam fel közben.
-És pont készen.- jelentettem ki amikor elvégeztem az utolsó simításokat is.
-Huhh..Te asztán jól nézel ki.- mondta Sarah. -Nem tudom, Rafe hogyan fog magán uralkodni...- tűnődött tovább. Erre muszáj volt elnevetnem magam.
-Köszi. Most megyek. -mondtam és megöleltem Sarah-t.

Lefutottam a lépcsőn és kisétáltam az ajtón. Gyorsan zsebre raktam a telefonom. Ezt is szeretem ebben a ruhában. Van zsebe.
-Azta kurva...- hallottam Rafe hangját aki a kocsinak dőlve várt. Erre lesütöttem a szemem. Ekkora bókot még nem kaptam.
-Köszönöm. Te is jól nézel ki.- mondtam és közelebb sétáltam hozzá. Rafe egy fehér ingbe és egy elegáns nadrágba volt. Nem mondom nem nézett ki rosszul. Besegített az autóba és ő is beült mellém.
-Készen állsz?- kérdezte.
-Mikor nem?- kérdeztem vissza egy mosollyal. Elindította a járművet és utunkat egy gyönyörű naplementében tettük meg. Egyszercsak megérkeztünk egy teraszra a part mellett. Ki akartam szállni az autóból de Rafe kiugrott és átfutott az én oldalamra és visszacsukta a félig kinyitott ajtót. Hülyén néztem rá. Miért akarna itt tartani a kocsiba. Ekkor fogta és kinyitotta az ajtót.
-Erre hölgyem.- mondta illendelmesen. Kiszálltam és úgy éreztem magam mint egy hercegnő.
-Komolyan ezért csaptad az orromba az ajtót?- kérdeztem nevetve.
-Persze.- mosolygott és becsukta mögöttem az ajtót és megfogta a kezem. Átkulcsolta ujjait az enyéimen és oda séláltunk a teraszra. A korlátja gyertyákkal volt kirakva és a terasz padlóján rózsa szirmok hevertek szanaszét.
-Tetszik?- kérdezte és rámnézett.
-Ez..Gyönyörű. -mondtam.
-Mondod te? -kérdezte Rafe. Ránéztem mert nem értettem mire gondol.
-Te vagy gyönyörű.- mondta. Elpirultam de ez a narancssárga naptól nem nagyon látszott. -Arra gondoltam hogy talán ez a gyönyörű lány Lenne-e az Én barátnőm?- mondta Rafe és mélyen a szemembe nézett. Ekkor belül sikított egyett a szívem.
-Igen. Persze. Nyilván. Milyen szinonima van még?- kérdeztem a végén és megcsókoltam. Életem legjobb csókja volt. Ő és Én? Örömmel. El se hittem. Ez egy álom. Ajkaink elválltak és rámmosolygott.
-Szinonima? Ez komoly?- nevetett.
-Most miért? Bajod van az irodalommal?- játszottam a sértettet. Erre mégegyszer megcsókolt. Életem legjobb estéje.

Hazaértünk és összebújva aludtunk az utolsó éjszakánkon, együtt egy párként.