Ne hagyj el! [Javítás alatt]

Miért én?..

Akito szemszöge:

Hallottam ahogy Daiki valakivel lent beszélget, jött valaki? Meg próbáltam fel állni és le ültem a lépcső tetejére hogy lássak és hallják mindent. Egy lánnyal beszélgetett, inkább veszekedést.
-Azt mondtad hogy 3 hét múlva jössz.
-Igen de hamarabb jöttem, ekkora baj?
-Hát csak akartam neked csinálni egy meglepetést.
-Awww! - majd a lány megcsókolta.. Végig néztem az egészet, hiába nem voltunk együtt Daiki-val de nagyon szíven ütött ezt látni.. Fogtam magam és vissza rohantam aztán fel öltöztem, és össze pakoltam. A könnyeim csak úgy folytak majd hallottam ahogy az ajtó bezártul. Elő kotortam egy lapot majd írtam Daiki-nek egy levelet és el rohantam. Annyira fájt.. Egyből legjobb barátnőmhöz fordultam Tündéhez. Fel hívtam és mondta, hogy menjek el hozzá és mindent megbeszélünk. Oda is értem majd ki nyitotta az ajtót és be mentem.
-Na mesélj mi történt?
-Hosszú..
-Van időm. -Majd mindent el meséltem neki. Meg lepődött de csak fogta magát és átölelt.
-Annyira sajnálom Akito..- Én csak sírtam a karjaiba, nem ismerjük sok ideje egymást de nagyon jó barátok lettünk.. Miután ki sírtam magam  mondtam neki mondtam hogy muszáj haza mennem ezért elbúcsúztunk és haza sétáltam a táskámmal együtt. Mikor haza értem kisírt szemmel anyám egyből hozzám rohant.
-Akito! Mi van veled?..
-Semmi.. Jól vagyok anya..
-Kicsim tűz forró a homlokod, menj fel viszek neked teát meg levest.. -majd nyomot egy puszit az arcomra. Anya mindig olyan segítőkész.. Fel mentem a szobámba majd le dobtam a táskám, és be feküdtem az ágyba. Nyakig be takaróztam. Anya fel is hozta a cuccokat meg egy fájdalom és egyben láz csillapítót. Ettem egy kicsit majd be vettem a gyógyszert, és egyből be aludtam. Reggel mikor fel kellett anya azt mondta ne menjek suliba, csak szegény Tündét sajnálom hogy egyedül kell ülnie. Egész nap aludtam majd este fel keltem és 10 üzenetet kaptam Daiki-tól. Nem hiszem el hagyjon már békén ha van barátnője.. Jó most az egyszer vissza írok neki.

Daiki: Beszélhetnénk?
Daiki: Akito kérlek nagyon sajnálom..
Daiki: Édes meg tudom magyarázni.
Daiki: Kérlek.. Hiányzól..
Daiki: Szívem kérlek..
Daiki: Miért nem jöttél suliba?
Daiki: Beteg vagy?
Daiki: Kérlek írj vissza, aggódom.
Daiki: Kérlek nagyon féltelek.
Daiki: Könyöröm írj vissza..

                                  Igen beteg vagyok de
                                        nem akarok veled
                                            beszélni.. :Akito

Daiki: Jobbulást..

                                    Miért nem mondtad
                         hogy barátnőd van? :Akito

Daiki: Mert nem gondolkodtam. Teljesen el vetted az eszem.. Annyira sajnálom. Szeretlek

Ezt már csak le láttamoztam.. Nem volt erőm vissza írni csak sírtam. Az arcom szinte éget a sok könnytől. Ekkor nyitott be az 2. legidősebb bátyám Shun..

Akito családja: